A Hirase oldalra ford�tva fej�t, folytatta nemr�g abbamaradt ny�gd�csel�s�t, mik�zben az ajkak �ltal okozott sz�v� �rz�s �j �lm�nyt ny�jtott neki. Ahogy kez�vel megsimogatta a fekete tincseket, r�j�tt, hogy egyre jobban zavarja az oszt�lyt�rs�n l�v� p�l�, �gy megfogva azt, kezdte el leh�zni r�la. A felem�s szem� seg�ts�g�vel v�g�l siker�lt neki, �s mik�zben elveszett a buja �rint�sekben, � is sz�p finoman bec�zte v�gig ujjaival a meg-megfesz�l� izmokat az Uchiha karj�n.

Hikami �rz�kien vezette v�gig nyelve hegy�t pontr�l pontra, az enyh�n libab�r�ss� v�lt b�r�n, �gy lassan elkalandozva az egyik mellbimb�ig, amit azt�n korbefont ajkaival, majd finoman megharapott.

Riyu egyre kellemesebbnek tal�lta az Uchiha k�nyeztet� tev�kenys�g�t, �s azt k�v�nta, b�rcsak ne lenne v�ge soha ezeknek a pillanatoknak. N�ha-n�ha kis�hajtva mag�b�l a m�sik nev�t, lett egyre gyeng�bb, mik�zben �gy�ka ism�t �gni kezdett.

- Ugye te is azt akarod, amit �n…? – emelte fel hirtelen Hikami a fej�t, hogy a b�gyadtan csillog� �gk�k szemekbe n�zhessen, mik�zben �jra v�gignyalt kiss� ny�las ajkain. – Mert akkor m�r most hozom, ami kell…

- Mih kellh…? – k�rdezte Riyu, nem �rtve a dolgot, egy apr� b�lint�s ut�n. Valami r�mlett neki, de agy�b�l az �sszes inform�ci� szertefoszlott.

Hikami felkuncogott, majd kedves mosollyal az arc�n nekinyomta saj�t homlok�t a m�sik�hoz, �s onnan n�zett bele a kiss� hom�lyos k�rd� tekintetbe.

- Nekem te kellesz… - b�gta b�kolva a barna haj�nak, majd egy kis csend ut�n fel�lt, �s mintha mi se t�rt�nt volna, folytatta. – �m ehhez viszont kell egy kis s�kos�t� �s egy strapab�r� �vszer! – vigyorgott, majd kicsit sz�tsz�rtan k�rben�zett – Ha tal�lok m�g…

Riyu teljesen elv�r�s�dve kapta egyik kez�t az arca el�, mik�zben szemeivel �vatosan k�vette a m�sik mozg�s�t.

- Mondtam m�r, hogy nem kell… - motyogta halkan, �gy nem is volt benne biztos, hogy az Uchiha meghallotta. Egyre jobban zavarban volt, �s fogalma sem volt, hogy most mit kezdjen mag�val, mik�zben tekintet�vel minden egyes mozzanatot megfigyelt.

- Naru-chan is r�k�rdezett, hogy haszn�ltunk-e, sz�val… - t�p�szkodott fel kiss� k�nkeservesen Hikami t�rs�r�l, majd neki�llt egy �jabb �vszerkeres� k�ldet�snek a szekr�ny�ben.

A Hirase arca elkomorult. M�g ilyenkor is csak r� tud gondolni… fel�lve, vette fel a sz�m�ra oly megnyugtat� gubbaszt� p�zt, szem�vel er�sen b�mulva a padl�t.

- M�g ilyenkor is csak � j�r az eszedben… nem igaz? – mondta, er�sen k�szk�dve az ism�t felt�r� s�r�ssal. �gy l�tszik, boldogs�ga id�ig tartott.

- Hm? – kapta a fej�t a holl� Riyura, hallva annak keser� hanglejt�s�t, d�bbenten pislogva r�. – Mi? Nem j�r a fejemben, csak most eszembe jutott. �s am�gy is? Mi�rt olyan fontos, hogy �n mit gondolok? – k�rdezte kiss� �rtetlen�l, mik�zben kez�vel tov�bb kotor�szott a fi�kban, majd mikor kitapintotta a z�rg� csomagocsk�t, vid�man felki�ltott. – Megvan!

- �r�l�k… - mondta Riyu m�g mindig szomor� hangnemben, mik�zben saj�t mag�ban viaskodott az �rz�ssel. Pr�b�lta mag�t gy�zk�dni, �s legal�bb m�r annyira futotta, hogy k�ls�leg nem l�tsz�dott rajta hangulati nyomotts�ga.

- Riyu? Mi a baj? – k�rdezte kiss� furcs�llva Hikami, ahogy a mag�ban gubbaszt� fi� el� �llva, len�zett r�. – Mondtam valami rosszat?

A k�k szem� fi� megv�rta, am�g a m�sik le�lt mell�, majd vontatottan r�n�zett, mik�zben a kit�rni k�sz�l� szavak tork�t fojtogatt�k.

- �n… ezt nem b�rom tov�bb… nem tudom elviselni, hogy bar�tk�nt gondolsz r�m, m�g akkor is, mikor lefeksz�nk… �n szeretlek t�ged! Szerelmes vagyok bel�d, �rted? – kiab�lta a v�g�t a barna haj�, mik�zben k�nnyei is z�ld utat kaptak a szavakkal egy�tt. K�ts�gbeesetten n�zett bele a felem�s �riszekbe, de v�g�l lehunyva szemeit, b�jt oda az Uchih�hoz, er�sen markolva annak a fels�j�t. A szavak �rezhet�en megterhes�tett�k a leveg�t, egyre nagyobb b�ntudattal folyva r� Riyu test�re.

- Hogy mi? – k�rdezte zavartan Hikami, ahogy felfogva az elhadart szavakat, v�r�s p�r k�szott fel az arc�ra. Egy ideig csak meredten b�mult maga el�, karjait elgyeng�lten lel�gatva maga mellett.

- Ezt… Ezt eddig mi�rt nem mondtad? – folytatta a holl�, kiss� zaklatott lelki�llapotban, megpr�b�lva r�lesni a bel� csimpaszkod� fi� arc�ra, de az kitart�an a mellkas�ba f�rta fej�t.

- Mert… �n… mikor meg�rintesz �n… elfelejtek mindent… - s�rta szavait Riyu, mik�zben szemei egyre nagyobbra dagadtak k�nnyei gy�rt�s�t�l. Keser�s�ge csak n�tt, �s folyton azt k�rdezgette mag�t�l, minek mondta ki… hisz an�lk�l valahogy sokkal egyszer�bb volt. – A bar�tok… nem fekszenek le egym�ssal.

Hikami bor�s hallgat�sba burkol�zott, mik�zben aggodalmas pillant�sokkal n�zte a meg-megremeg� fi� h�t�t.

- �s… �s mi�ta �rzel �gy? M�rmint… egy j� ideje bar�tok vagyunk… - k�rdezte a holl�, t�rgyilagos hanggal pr�b�lva leplezni saj�t zavarts�g�t.

- �n… nem tudom… csak akkor t�nt fel, mikor… tegnap… - motyogta zavartan Riyu, de s�r�sa egyre csendes�lt. Valahogy �rezte, hogy t�rsa nem szereti… nem �gy, ahogy � azt akarja. De… tal�n nem is b�nta annyira… ha csak �gy lehet, h�t akkor a bar�tjak�nt lesz mellette mindig. Az is t�bb lenne a semmin�l.

Hikami egy nagyot nyelve pr�b�lta meg visszanyelni tork�ban dobog� sz�v�t, �s valahogy elt�ntetni az arc�n �rzett er�s p�rt. �szint�n sz�lva erre nem sz�m�tott… hogy a legjobb bar�tja szerelmet vall neki…

Fogalma sem volt, hogy erre most mit mondhatna. Hazudni nem akart, de… igaz�b�l nem is tudta, mi is az igazs�g. Vajon t�nyleg Narut�t szereti m�g…? Nem tudta, de azt igen, hogy ebben a pillanatban csak boldogg� akarta tenni Riyut.

Finoman eltolta mag�t�l a szipog� fi�t, majd nem is t�r�dve annak k�rd� tekintet�vel, az ajkaira tapasztotta a sz�j�t, �s �vatosan visszad�nt�tte a padl�ra.

A Hirase nem tudta, hogy mire is v�lje ezt a „v�laszt”. K�t lehet�s�get tartott val�sz�n�nek: az egyik, hogy oszt�lyt�rsa m�r elviselhetetlennek tartotta a sir�nkoz�s�t, �s �gy akarta csendre k�sztetni, a m�sik pedig, hogy viszonozza �rz�seit, �s tettekkel akarta bizony�tani. Nem volt sok ideje a dolgon gondolkodni, ugyanis gondolatai ism�t kezdtek sz�tszaladni, ahogy �rezte az Uchiha fel� emelked� l�ny�t, nyelv�nek l�gy simogat�s�t, sz�vdobog�s�t. Marad�k k�nnyei is elhagyt�k csukott szem�t, ezzel jelezve a s�r�s v�g�t.

Hikami a gyeng�d cs�k k�zben, kez�t lassan v�gigvezette a m�sik oldal�n, majd elv�lva a piros ajkakt�l, egyre lejjebb haladva osztotta tov�bb cs�kjait a puha b�rre, mik�zben lassan h�zni kezdte lefel� a nadr�got t�rs�r�l.

Riyu ajkain kisz�k�tt egy el�gedett s�hajt�st, amint �rezte, hogy als� fele megszabadult a ruh�t�l, majd finoman v�gigkarcolva t�rsa b�r�t, nyitotta fel laposan szemeit, r�sand�tva oszt�lyt�rs�ra.

- Mit szeretn�l…? Mit csin�ljak…? – k�rdezte kedves �rz�kis�ggel a hangj�ban Hikami, ahogy k�zelebb hajolva, �ppen hogy csak hozz��rintette ajkait a m�sik�hoz. – B�rmit megteszek neked…

A Hirase teljesen elv�r�s�dve, szinte �h�tattal mer�lt el a fekete-k�k tekintetben, mik�zben l�legzete szinte elakadt a szavak hallat�n.

- Szeretkezz velem... egyel�re, ennyi el�g… – suttogta a szavakat, teljesen megsemmis�lve v�gya kimond�s�t�l. Nem tudta eld�nteni, hogy �szintes�ge �ld�s, vagy �tok…

Az Uchiha arc�n l�v� p�r egy er�sebb �rnyalatot vett fel, majd egyet nyelve, lassan b�lintott. Gyorsan leszedte mag�r�l is a nadr�got, majd r�gt�n a s�kos�t� ut�n kapott, �s kinyomott a flakonb�l egy nagy adag g�lt a jobb kez�re. Kiss� zavartan visszahajolt Riyu f�l�, majd egy szenved�lyes cs�kra invit�lva �t, pr�b�lta meg elvonni figyelm�t s�kos ujj�r�l, amit lassan bel� cs�sztatott.

A Hirase, kiss� meglep�d�tten n�zve a kiv�r�sl�tt arcot, �llap�totta meg, hogy most el�sz�r l�tta �let�ben elpirulni a m�sikat.

Pr�b�lta min�l jobban ki�lvezni a kapott cs�kot, majd kis ny�g�st hallatott, a kiss� kellemetlen �rz�st�l, de a gyorsan �tsuhan� f�jdalom hamar elm�lt. Jobb kez�vel kedvesen cir�gatta v�gig Hikami h�t�t, mik�zben egyre buj�bbnak �rezte saj�t test�t.

A holl� egyre szenved�lyesebben cs�kolta a m�sikat, nyelv�t m�lyen els�llyesztve t�rsa sz�j�ban, mik�zben egy �jabb ragacsos ujjat csatlakoztatott a m�sikhoz.

Riyu �rezte, ahogy az egyre m�ly�l� cs�kt�l, egy v�kony ny�lcs�k indul ki sz�ja sz�l�r�l, egyre tov�bb jutva nyak�hoz vezet� �tj�n. Mostm�r mindk�t kez�vel h�zta egyre k�zelebb mag�hoz a felette lev�t, �s tudta, hogy v�g�l is, megk�nnyebb�lt. �s, az egyre v�gyakoz�bbnak hat� Uchiha miatt �gy �rezte, �t sem zavarja t�ls�gosan.

Hikami lassan oll�zni kezdett t�rs�ban, majd lassan megszak�tva a cs�kot, b�gyadtan csillog� szemekkel n�zett r� t�rs�ra.

- K�hsz… vahgy…? – k�rdezte a holl�, f�rk�szve a f�jdalomt�l kiss� eltorzult, piros arcot.

- Mh�gh egyh kicsith… - motyogta ki a Hirase szavait, mik�zben pr�b�lt laz�tani, majd gyeng�den megharapta a felette l�v� f�l�t, terelve ezzel saj�t figyelm�t.

- Deh… �hn m�hr… nehm b�hrom… - ny�sz�r�gte Hikami, szorosra �sszez�rva pill�it, �gy pr�b�lva meg lek�zdeni saj�t d�monjait, amik csak m�g szapor�bban igyekezt�k �tvenni teste f�l�tt az uralmat, ahogy Riyu teste hozz�simult a saj�tj�hoz, �s meg�rezte f�l�n a m�sik �rz�ki sz�jj�t�k�t.

- Akkhorh… csin�ldh… - motyogta bele a m�sik f�lkagyl�j�ba, szinte m�r megsajn�lva a felette l�v�t, mik�zben igyekezte mag�t ellaz�tani, hogy ne f�jjon annyira. �rezte, hogy m�g egy kicsi id�re lenne sz�ks�ge, de biztos volt benne, hogy ki fogja b�rni… az Uchiha szavaival ellent�tben.

Hikami eleresztett egy halk s�hajt, amiben n�mi megk�nnyebb�l�s is volt, majd egy h�l�s cs�kra invit�lva Riyut, elhelyezkedett, �s egyetlen l�k�ssel, m�lyen a m�sikba hatolt.

A Hirase kit�gult pupill�kkal nyitotta ki szemeit a cs�k k�zben, hiszen ak�rmennyire is edzette tudat�t, akkor is hirtelen j�tt neki a „gyors v�lt�s”. Biztos volt benne, hogy az oszt�lyt�rsa t�nyleg t�r�k�pess�gei hat�r�n volt, mert az azonnal gyors mozg�sba kezdve, nem is hagyott sz�m�ra id�t pihenni. N�h�ny pillanat ut�n sikeresen visszacsukta szemeit, mik�zben l�baival �tkulcsolta a fekete haj� cs�p�j�t, �gy seg�tve neki.

- Rih… yuh… - s�hajtozta ny�g�sei k�zepette Hikami t�rsa nev�t, mik�zben gyors temp�ban mozogva pr�b�lt meg min�l t�bbet �rezni a zih�l� fi�b�l. Szorosan mag�hoz �lelte Riyut, de test�k �gy is k�nnyed�n cs�szott egym�son, a v�gy forr�s�g�t�l kiverejt�kesedett b�r�k�n.

- Hikamih… szeretlehk… - ny�k�gte szavait valamif�le v�laszk�nt a barna haj� fi�, mik�zben fej�vel odab�jt az Uchiha nyak�hoz, �gy kiss� elnyomva sik�t�sait. Arca egyre jobban kiv�r�s�d�tt tincs�vel egyetemben, mik�zben teste a gyors iramra egyre k�zelebb ker�lt az orgazmushoz, amit�l kezeivel egyre jobban kapaszkodott a felem�s szem� v�ll�ba.

- �hn… is… - ny�gte �nk�v�leti �llapot�ban az Uchiha, teljesen elmer�lve a testi �r�m�k ny�jtotta �lvezetekben, amik egyre er�teljesebb impulzusokban bizsergett�k �t zsigereit. – Mind… j�rth… - szor�totta �ssze fogait a holl�, majd m�g p�r hat�rozott l�k�s ut�n, hangosan felny�gve �lvezett el.

Riyu m�g n�h�ny m�sodpercig elk�pedve n�zett a semmibe a v�lasz hallat�n, majd n�ma sikoly k�s�ret�ben fesz�lt meg teste, h�r alakban. L�nye pr�b�lt min�l t�bb leveg�t elnyelni sz�j�n kereszt�l, de a r�nehez�l� s�lyt�l t�deje hangos fuldokl�sba kezdett, k�h�g�sre k�sztetve ezzel a k�k szem� fi�t. K�ts�gbeesetten pr�b�lta mag�r�l legur�tani a magasabbat, mik�zben l�b�val eleresztette a m�sikat.

Hikami kiss� remeg� karokkal letolta mag�t a m�sikr�l, majd zih�lva, agg�d� lapos pillant�ssal n�zett r� a mellette fekv�re.

- J�h… j�hl vahgy…? – k�rdezte lihegve az Uchiha, nyugtalans�g�t kifejez�en megfogva a Hirase jobb kez�t.

Kis k�h�csel�s ut�n Riyu kedvesen r�mosolyogott oszt�lyt�rs�ra, �s odab�jva annak mellkas�hoz, nyugodott meg. Ebben a p�zban, teljesen olyan volt, mintha t�nylegesen egy p�r lenn�nek.

- Persze… - motyogta el�gedetten. – Tudod, nem haszn�lt�l �vszert – felsand�tott a felem�s szemp�rokra, k�v�ncsian v�rva t�rsa v�lasz�t.

- Mi?! – emelte fel fej�t Hikami, riadtan r�n�zve t�rs�ra. – Komolyan?! Basszus… - ejtette vissza fej�t a f�ldre morogva, hagyva hogy az hallhat�an koppanjon egy nagyot a f�n. – Ne haragudj… azt hiszem, egy kicsit elvesztettem a fejem… - d�rzs�lte meg jobb kez�vel a homlok�t, kiss� gondterhelten fels�hajtva.

- Engem nem zavar. S�t… vele jobban f�j… - mondta kiss� elpirulva a Hirase, les�tve szem�t, mik�zben kiss� sz�rakozottan kezdte el simogatni az Uchiha karj�t. – Tudod, mik�zben… szeretkezt�nk… azt mondtad, te is szeretsz… - besz�lt tov�bb, rem�nnyel a hangj�ban, de m�g mindig ugyan olyan halkan, majd egy halk s�haj ut�n, mintha elvesztette volna �letigenl�s�t. – Hazudt�l, nem igaz?

Hikami szemei d�bbenten kerekedtek el, de azt�n, mint aki belet�r�d�tt saj�t, keser�des sors�ba, lassan lehunyta szemeit.

- �gy gondolod…? – k�rdezte halkan a holl�, apr� cs�ggedt mosollyal az arc�n, mik�zben szemeit tov�bbra is komoran csukva tartotta.

- Nem tudom, mit gondoljak… de r�j�ttem, hogy nem is �rdekel… nem �rdekel, hogy az�rt vagy hozz�m kedves, mert Naruto visszautas�t, vagy az�rt, mert tal�n �rzel ir�ntam valamit… ami tal�n csak bar�ts�g, tal�n t�ln�tt azon. R�j�ttem, hogy am�g itt vagy mellettem, addig �n boldog vagyok. M�rhetetlen�l… szeretlek – mondta Riyu, mostm�r teljesen hozz�simulva t�rs�hoz, majd nem zavartatva mag�t, az Uchiha kez�t saj�t derek�ra tette. – Egyszer �gyis v�laszolni fogsz, �gy, hogy tudjam, biztosan igaz. Tal�n most, tal�n k�t �v m�lva…

- �s ha most v�laszolok…? – k�rdezte Hikami semleges hangon, szabad karj�t r�fektetve az arc�ra, eltakarva �gy teljesen szemeit.

A Hirase felemelve a f�ldr�l fej�t, n�zett fel kit�gult szemekkel az �szes haj�ra, mik�zben mozdulat�ra r�d�bbent, hogy mennyire f�zik. Gyorsan magukra r�ntotta a takar�t, de tev�kenys�ge k�zben v�gig az arcot eltakar� kezet n�zte.

- Akkor… vagy hat�rtalanul boldog leszek, vagy… - hangja elcsuklott, mik�zben �rezte, hogy �riszei elhom�lyosultak. De tudta, hogy nem fog s�rni. Ha nem akar, akkor nem fog, hiszen van �nkontrollja… gy�zk�dte tov�bb mag�t, mik�zben a tork�ban l�v� gomb�c valahogy egyre nagyobb lett, �gy, nem tudta fojtatni mondat�t.

- Valahogy… nem tudn�m elk�pzelni, hogy ne tartsalak a karjaimban… ne cs�kolhassalak t�bb�… - kezdett bele halkan Hikami, karj�t tov�bbra is a szemein pihentetve. – Hi�nyozn�l. Nagyon… - motyogta, majd elvette karj�t �s felnyitva pill�it, zavartan mosolyogva n�zett bele az op�los szemekbe. – Azt hiszem… ez a szerelem, nem…?

Riyunak valahogy a t�dej�ben ragadt a leveg�, �s mik�zben mereven n�zte a felem�s szemeket, pr�b�lta el�rni, hogy agy�hoz eljusson az inform�ci�, s mikor ez megt�rt�nt, hallhat�an l�legzett fel. A tork�ban l�v� gomb�c sikeres felold�d�s�val a k�nnyek is akad�lytalanul kezdtek el hullani, el�sz�r v�giggurultak a barna haj� arc�n, majd a futonon semmis�ltek meg. K�b�n hajolt oda az �t f�rk�sz� Uchiha ajkaihoz, hogy azt�n finom cs�kot leheljen azokra, mik�zben mostm�r a s�s cseppek Hikamira �rkeztek.

- �n… sajn�lom… - motyogta, ahogy szemeit t�r�lgetve pr�b�lta meg abbahagyni a s�r�st. Sz�nalmasnak �rezte mag�t…

- M�g sose �r�lt nekem senki ennyire… - kuncogott kedvesen az Uchiha, majd egyik kez�vel felny�lt, �s �vatosan seg�tett let�r�lgetni a z�poroz� k�nnycseppeket.

- �n… azt hiszem, le k�ne f�r�dn�nk… - motyogta zavartan Riyu, miut�n v�gign�zett t�rsa ragacsos test�n, majd elv�r�s�dve hagyta abba k�nnyei t�r�lget�s�t. �vatosan lekecmergett Hikamir�l, de mikor h�ts� fele �rintkezett a padl�val, felny�sz�tve k�z�lte k�rnyezet�vel, mit is �rez most. – Francba… - motyogta, mik�zben gyorsan n�gyk�zl�bra fordult, �gy v�dve mag�t a tov�bbi f�jdalmakt�l.

- Gyere! Majd seg�tek! – �llt fel gyorsan az Uchiha, majd mosolyogva kapta fel az �l�be az orra alatt szitkoz�d� fi�t, �s kom�tos l�ptekkel kiment vele a szob�b�l, egyenesen a f�rd� fel� v�ve az ir�nyt.

- Rem�lem… nem n�zel… - motyogta elpirulva a Hirase, mivel nem l�thatta a fekete haj� arc�t, ahogy er�sen annak nyak�ba kapaszkodott. Kis id� ut�n valami bevillant a barna haj� agy�ba, �s kikerekedett szemekkel nyikkant fel. – Hi-Hikami? Ugye, mi most nem a folyos�tokon s�t�lgatunk TELJESEN meztelen�l? – k�rdezte p�nikol� hangon.

- De! Mi�rt, zavar? – k�rdezte �rtetlen hangon a k�rdezett, mik�zben tov�bb r�tta r�vid kis �tj�t a mosd� fel�. – Itt is vagyunk! – tolta el l�b�val az ajt�t, majd be is l�kte azt maga ut�n, amint bel�pett a kis helyis�gbe.

- �n… nem fogok tudni belefek�dni a k�dba norm�lisan… - mondta zavartan Riyu, ismerkedve az �j helyzettel, mik�zben pr�b�lta fej�t �gy megford�tani, hogy l�thassa az eml�tett f�rd�szoba-b�tort. Fogalma sem volt, hogy ez most hogy fog menni, mivel ha a h�ts�ja �rintkezik b�rmivel is, akkor…

- �gy most k�nyelmes, ahogy foglak? – ford�totta fej�t Hikami a barna haj�ra, megpr�b�lva vele megkeresni a szemkontaktust. – Mert nekem semmi kifog�som ellene, hogy �gy menj�nk f�rdeni… - h�z�dott sejtelmes mosolyra a sz�ja.

- K�nyelmes, de hogy �rted azt, hogy  „�gy”? Nem vagyok neh�z? – k�rdezte gondoskod�an a k�k szem� fi�, ahogy a v�laszra v�r�s k�zben az �riszek akaratlanul is hatalmasra t�gultak.

- Nem… - v�ltott vissza kedves mosolyra Hikami, egy gyeng�d cs�kot nyomva Riyu arc�ra, majd a l�b�val �gyeskedve, gyorsan megnyitotta a csapot, �s mikor a meleg v�z g�zfelh�ket eregetve �radt sz�t a nagyobbacska k�dban, lassan belement a hull�mz� habokba, hogy le�lj�n egy k�nyelmesnek meg�t�lt helyre. – �s �gy gondoltam… - vigyorgott, ahogy mag�hoz szor�totta a m�sikat, akinek a r�nehezed� s�lya rohamosan fogyni kezdett a v�zszint n�veked�s�vel.

Az alacsonyabb fi� kellemesen s�hajtott fel, ahogy a meleg l�gyan k�r�l�lelte test�t, majd kis id� ut�n oldalv�st r�n�zve az Uchih�ra, b�mult bele a felem�s szemekbe.

- Lemossalak? – k�rdezte kedvesen, mik�zben kez�be vette az egyik tusf�rd�s �veget, amiben valamilyen r�zsasz�n folyad�k l�tyk�l�d�tt. – Mert �gy, hogy engem tartasz, gondolom, el�g neh�z lenne karok n�lk�l…

- Ha szeretn�d… - suttogta bele szerelmes szavait a holl� Riyu f�l�be, miut�n k�zelebb hajolt hozz�.

A Hirase, miut�n �jabb adag v�r t�dult arcr�zs�ihoz, kinyomott egy adagot kezeire a kr�mes anyagb�l, majd alapos, finom mozdulatokkal kezdte el vele v�gigsimogatni a m�sik ragacsos b�r�t. Er�sen k�zd�tt maga ellen, hogy szemeit ne kapja el a l�tv�nyt�l, mivel �rezte, hogy szemei egyre jobban r�tapadnak Hikami test�re, mik�zben az �desk�s illat besz�lling�zott orr�ba. Ahogy ujjai egyre lejjebb siklottak, �s m�r a kidolgozott has alj�n�l j�rtak, Riyu megr�m�lve kapta el kezeit eddigi hely�kr�l, mostm�r teljes zavarra k�rhozatva �nmag�t.

Hikami �lveteg tekintettel, apr� vigyorral az arc�n n�zte a m�sik fi� kiss� bizonytalan tev�kenys�g�t.

- Lejjebb is mehetsz… nem harap… - kuncogott az Uchiha, �lvezve, hogy m�g mindig tudja fokozni a Riyu arc�t sz�nez� am�gy is er�s p�rt.

A k�k szem� fi� pr�b�lta mag�t meggy�zni, �s v�g�l remeg� kezeit, er�sen beszor�tott szemekkel vezette lejjebb, kettej�k teste k�z�. Er�sen koncentr�lnia kellett valami m�sra, amit�l mostm�r als� ajk�t is beharapta, mik�zben el�g siet�sre vette temp�j�t. V�g�l, kez�t ism�t gyorsan kapta ki, amit�l a v�z felsz�n�n kialakul� hab is felcsap�dott. Ahogy bocs�natk�r�en r�emelte tekintet�t oszt�lyt�rs�ra, �szrevette hogy annak az orr�n egy adag feh�r bubor�khalmaz foglal helyet. Elmosolyodva nevetett fel, majd saj�t szagl�szerv�t kedvesen hozz�d�rg�lte az Uchih�j�hoz, �gy t�ntetve el a habot.

Hikami kicsit meglep�dve pislogott r� a m�sikra, de azt�n � is nevetve kezdett pisz�zni a puha orral. Lassan abbahagyt�k idilli kacajukat, amit hamar el is nyeltek a k�v�sz�n� csemp�k, �s csak csendben b�multak bele egym�s csillog� szemeibe. Tudatuk minden k�r�l�tt�k l�v� dolgot kiz�rt, a z�dul� v�z hangj�t, �s a szentj�nosbogarakk�nt sz�lling�z� habg�mb�ket. Most, ebben a pillanatban nem l�tezett semmi m�s, csak �k ketten…

V�g�l a mozdulatlans�got Riyu t�rte meg, ahogy lassan, szemeit l�gyan lecsukva cs�kolta meg az Uchih�t. Jobb kez�t a felem�s szem� mellkas�n nyugtatta, �gy �rezte sz�v�nek dobog�s�t, mik�zben bal keze a fekete tincsekkel j�tszott. �gy �rezte, ennyire m�g sosem szeretett… annyira, hogy szinte m�r f�jt a sz�v�be �g� �rz�s. Nem akarta elfogadni, hogy ez a nyugodt pillanat b�rmikor tovasz�llhat, csendet hagyva maga ut�n.

- �gy t�nik, hogy a k�t z�ldf�l� m�ris kib�k�lt – l�pett ki Sasuke az udvarra, unott tekintet�t a tereget� sz�ke fi�ra szegezve, majd beleharapott a kez�ben tartott rubintos csillog�s� alm�ba, amely jellegzetes ropog� hangj�val adta meg mag�t a feh�r metsz�fogaknak.

- Mib�l gondolod? – n�zett h�tra Naruto az ev� fi�ra, mik�zben egy �jabb feh�r huzatot cs�ptetett fel a vastag k�t�lre. Igaz�b�l, nem is nagyon gondolkodott ezen… hiszen, �gy gondolta, hogy majd �k elrendezik a dolgot, � m�r megtette, amit lehetett.

- Mert az el�bb mentek be a f�rd�be egy�tt… - kezdett bele teljes nyugalommal Uchiha, ahogy lenyelte a megr�gott falatot, majd lass� l�ptekkel elindult az Uzumaki fel�, v�gigl�pkedve a z�ld p�zsiton. – Meztelen�l…

- H�la az �gnek, hogy mi nem szoktunk meztelen�l m�szk�lni a h�zban… - mondta teljes komolys�ggal a sz�ke fi�, mik�zben v�gzett az utols� feh�r ruhaanyaggal is. – Azt hiszem, �n is eszek valami finomat… mit hozott m�g Riyu?

- Bevezethetj�k… - mondta �ntelten vigyorogva a holl�, egy �jabbat harapva a zamatos alm�b�l, mikor oda�rt Naruto m�g�, majd odahajolva a m�sik f�l�hez, neg�des hangon folytatta. – Nekem nincs kifog�som ellene…

- De… nekem van… ez… nem egy nudista strand… - motyogta kicsit megszeppenten a k�k szem� fi�, majd egy l�p�st el�re l�pett, �s megfordult. – Nem v�laszolt�l… de mindegy is. Megn�zem… te kinn maradsz, vagy bej�ssz? Mert ha j�ssz, akkor hozhatn�d a lav�rt – mondta elmosolyodva, majd egy gyors puszit nyomott t�rsa arc�ra, l�tva, hogy annak nem nagyon tetszik az �tlet.

- Nem l�tod, hogy �ppen eszek? – h�zta fel az orr�t morgol�dva Sasuke, semmi hajland�s�got nem mutatva az el�bb eml�tett „munka” fel�. – Nincs szabad kezem – jelentette ki fellengz�sen, majd ism�t leharapott egy darabot a f�lig megevett gy�m�lcsb�l, mik�zben m�sik kez�t feh�r r�vidnadr�gja zseb�be dugta.

- Olyan kis undok tudsz n�ha lenni – mondta durc�san Naruto, majd felnevetve fogta meg az el�gg� neh�znek mondhat� t�rgyat, �s sz� szerint maga ut�n vonszolva, lezser�l indult meg a h�z bej�rata fel�. Miut�n sikeresen letette a lav�rt a teraszra, �s bel�pett az �p�letbe, gyorsan odament a konyhapulthoz, majd a marad�k, kos�rban lev� ennival�k tanulm�nyoz�s�ba kezdett.

- Szerintem a ban�nt vagy az ubork�t v�laszd! – l�pett hirtelen Naruto mell� a holl�, �rdekl�dve belen�zve a kos�rba, amiben a m�sik nagyban kotor�szott, �s sejtelmes mosollyal folytatva ette tov�bb alm�j�t. - Azok olyan sz�p nagyok �s vastagok…

- Az ubork��rt nem nagyon vagyok oda… - mondta elmerengve az Uzumaki, nem is igaz�n figyelve arra, hogy mir�l besz�l szerelme. V�g�l azt�n kivette az egyik ban�nt, �s, mintha valamin gondolkodna, kezdte el azt m�regetni. – B�r a ban�n sem a kedvencem…

- �s mi lenne, ha megkedveltetn�m veled…? – b�gta Sasuke gonoszul vigyorogva, mik�zben egy laza mozdulattal belep�ccintette almacsutk�j�t a kuk�ba, majd k�zelebb l�pett a sz�ke fi�hoz, �s el�lr�l mag�hoz �lelve n�zett bele a k�rd�n r�szegez�d� k�k �riszekbe.

- Ezt meg most hogy �rted? El�g furcs�n viselkedsz… - v�laszolt a sz�ke, akinek m�g mindig a kez�ben volt a gy�m�lcs, mik�zben hunyorogva n�zte vigyorg� t�rs�t. – Tudom, hogy megint valami rosszban s�ntik�lsz… ismerlek m�r…

- �n? Csin�ltam �n valaha is olyat, amit nem �lvezt�l…? – nyalta v�gig fels� ajk�t az Uchiha, k�zben biztos kezekkel tartva t�rs�t, hogy annak m�g csak es�lye se legyen menek�lni, ha hirtelen m�gis �gy d�ntene. – Csak seg�teni akarok… �lvezetess� tenni a ban�nmajszol�st…

- Te…! – mondta durc�san Naruto, mik�zben megpr�b�lt kibontakozni az �lel�sb�l. – Nem akarom, hogy b�rmi ilyesmit is tegy�l… most… vend�g van a h�zban, �s… - kezdett el �ssze-vissza besz�lni, ahogy v�r�s�dve igyekezett oldalazva kijutni, a pult �s a m�sik teste k�z�l.

- �ket se �rdekli, hogy mi is itt vagyunk, akkor meg mit t�r�dsz vel�k? – morgott r� az Uchiha t�rs�ra, majd nem t�r�dve Naruto menek�l�si sz�nd�kaival, a fi� al� ny�lt �s feltette a pultra, s annak nyak�ba hajolva, �rz�kien nyalogatni kezdte a puha b�rt.

Az Uzumaki �gy l�tta, jobb lesz, ha a m�g mindig kez�ben szorongatott ban�nt leteszi a pultra, miel�tt m�g �sszenyomva, vagy a f�ld�n landolva v�gzi szeg�ny.

- Sasuke… nem b�rod ki…?! – mondta rosszall�an, de m�r sokkal csendesebben, ahogy kezeit a fekete haj� v�ll�ra tette, �s nyugodtan hagyta, hogy az zavartalanul �zlelgesse testr�sz�t.

- Nem… - lehelte bele v�gyakoz�n a sz�ke nyak�ba Sasuke, �ppen hogy csak elv�lva a benedves�tett b�rt�l, majd m�ris visszat�rt a m�sik �rz�keinek nyelves bizserget�s�hez. Mik�zben fel�l nyelv�vel tev�kenykedett, alul jobb kez�t vetette be, �s finoman belemarkolt a sz�ke fenek�be.

- De… �n �gy… nem tudom magam elengedni, hogy tudom… nem csak mi vagyunk itt… - besz�lt tov�bb az Uzumaki, mik�zben agg�d� pillant�sokat vetett a f�rd�szoba fel�, amit�l �szre sem vette az Uchiha mozdulat�t h�ts�j�n�l. T�nyleg frusztr�lt volt, �s egyszer�en nem tudta elterelni a gondolatait.

- Akkor ha a h�l�ban folytatjuk jobb lesz? – n�zett fel k�rd�n Narutora a holl�.

- �n… nem tudom… lehet… - mondta elsz�gyellve mag�t a sz�ke fi�, mik�zben azon r�g�dott, hogy mi�rt is nem tud csak �gy sim�n felszabadult lenni ilyen t�ren… olyan, mint Sasuke vagy Hikami. De azt�n r�j�tt: � sosem lesz olyan perverz, mint a k�t Uchiha. H�la az �gnek…

- Akkor menj�nk! – kapta fel a kiss� zavart sz�k�t az �l�be Sasuke, majd meg se v�rva a m�sik reakci�j�t v�ratlan tett�re, elindult a c�lba vett helyis�g fel�, persze nem feledve a mellett�k hever� ban�nt sem.

- De… Sasuke! Nem kell vinned – mondta Naruto egy s�haj k�s�ret�ben, mikor felfogta a gyors v�lt�st, de figyelme hamar �tlibbent a fekete haj� kez�ben l�v� t�rgyra. – Minek hozod azt? – k�rdezte meglep�dve, majd �tkarolva szerelme nyak�t, b�jt oda hozz� kedvesen. – Az�rt… szeretlek… �r�l�k neki, hogy �rdekel a hangulatom, m�g ilyenkor is…

- Cser�be viszont, hogy ilyen kedves vagyok, engedelmess�get v�rok! – jelentette ki �ntelt vigyorral az arc�n Sasuke, ahogy elh�zta a faajt�t, �s bel�pett a napf�nnyel �titatott szob�ba.

- Ez m�r az�rt egy kicsit t�lz�s, nem gondolod? – vette vissza az Uzumaki gyerekesen durc�s hangj�t, ahogy rosszall�an oldalra sand�tott, r�n�zve az el�gg� er�sen mosolyg� fi�ra. – De… tal�n lehet r�la sz�… tal�n…

- Nem tal�n, hanem biztos! – v�gta be az ajt�t maga m�g�tt az Uchiha, majd magabiztos vigyor�t tov�bbra is kitart�an arc�n viselve, r�n�zett a sz�k�re, �s mik�zben tartotta vele a szemkontaktust, led�lt vele futonjukra. – Sose tudt�l nekem ellen�llni…

- Ez nem is igaz… �n igenis ellen tudok neked �llni! – mondta Naruto, ink�bb mag�nak bizonygatva a t�nyt, mik�zben a j�t�kosan csillog� szemekt�l nem tudta elszak�tani tekintet�t… minden bizony�ra el�g bizarr l�tv�ny lehetett, �gy kipirult arccal, hatalmasra t�gult szemekkel, durc�san r�snyire h�zott sz�jjal.

- Ha te mondod… - mondta kiss� cinikusan Sasuke, egy halk kuncog�st belevegy�tve mondat�ba, majd elszak�totta ig�z�, �ben tekintet�t a m�sik�t�l, �s ink�bb a gy�m�lcsre ford�totta, amit felemelt, hogy Naruto is l�ssa. – Na? Ugye �hes vagy m�g…? – k�rdezte sejtelmes hangon, majd ism�t r�n�zve a sz�k�re, kidugta a nyelv�t, �s �szveszejt� lass�s�ggal v�gignyalt a ban�n oldal�n.

- Igen… de… �n… - makogott �jra az Uzumaki, nyitott sz�jjal b�mulva r� szerelm�re, mik�zben agy�ban egyre furcs�bb gondolatok fogalmaz�dtak meg… az els� gondolat az volt, hogy vajon az Uchiha mi�rt nem h�mozza meg az ennival�t, a m�sodik viszont m�r az, hogy mi�rt is nem cs�kolja meg a fekete haj�t, ha m�r a nyelve ilyen rakonc�tlan. Teljesen legy�kerezve lett egyre kipirultabb az arca, mik�zben ruha n�lk�li fels�teste is egyre forr�bb lett.

- Akkor h�mozd meg! – nyomta bele a m�sik kez�be a gy�m�lcs�t a holl�. – �n meg addig… - h�zta �rd�gi mosolyra a sz�j�t, majd sejtelmes csillog�ssal a szemeiben lejjebb k�szott, hogy kigombolja a sz�ke fi� nadr�gj�t.

Naruto egy halk nyikkan�s ut�n, pr�b�lta nem figyelembe venni, mit is csin�l a fekete szem�, mik�zben a ban�nt �vatosan megfosztotta h�j�t�l. Miut�n azt lerakta a f�ldre, sz�j�hoz is emelte az eledelt, hogy nekil�sson annak az elfogyaszt�s�hoz.

- H�! Mondtam, hogy megeheted?! – rivallt r� hirtelen az Uchiha d�h�sen, ahogy f�l szemmel megl�tta, milyen b�n�s tettre is k�sz�l a m�sik, majd ahogy Naruto ijedt�ben le�llt, egy m�rges morg�s k�s�ret�ben, egyszer�en ler�ntotta t�rsa nadr�gj�t.

- H�t, a ban�n m�sk�pp nem csillap�tja az ember �hs�g�t… - mondta a sz�ke fi� kiss� megszeppenve a hirtelen j�tt �les szavakt�l, majd lejjebb eresztette a kez�ben l�v� gy�m�lcs�t, sz�t fogadva t�rs�nak.

Sasuke az orra alatt zs�rt�l�dve feljebb k�szott, �s megt�maszkodva a puc�r fi� f�l�tt, parancsol� tekintettel n�zett bele az �gk�k szemp�rba.

- Csak nyald! – utas�totta a holl� az Uzumakit, �s l�tszott rajta, hogy a b�rmif�le visszabesz�l�s, k�nnyen olyan dolgokat v�lthat ki bel�le, amit m�g saj�t maga is megb�nna.

Naruto kiss� megh�tr�lva fej�vel, emelte vissza sz�j�hoz a ban�nt, �s teljes�tve a parancsot, kezdte el nyelv�vel benedves�teni azt. A m�sik v�gyakoz� tekintet�t azt�n nem b�rta tov�bb �llni, �gy lehunyta szemeit.

Kis id� ut�n �rezte, hogy a gy�m�lcs el�ri nedvess�ge hat�r�t, �gy k�rd�n n�zett fel Sasuk�re, mik�zben m�g mindig fogalma sem volt, hogy mit is akar a fekete haj�.

- Most pedig… - hajolt el�gedett arckifejez�ssel k�zelebb Sasuke a sz�ke fi�hoz, vigy�zva, hogy k�zben egy porcik�ja se �rjen hozz� a m�sik b�r�hez. – Azt akarom, hogy �lvezz el… de csak a ban�nt haszn�lhatod… - vigyorgott, mik�zben ki�hezett hi�na m�dj�ra nyalta v�gig kisz�radt ajkait.

- Hogy… mi? Hogy mi? Ugye nem akarod, hogy �n… - ny�sz�r�gte megr�m�lve Naruto, ahogy test�vel akaratlanul is kicsit feljebb slisszolt, mik�zben szemei szinte f�j�an nagyra t�gultak ki. Fej�t akaratlanul is megr�zta kicsit, ezzel is bizony�tva v�lem�ny�t a dologr�l, ahogy �gy �rezte, agya teljesen leblokkol az extr�m k�r�st�l.

- �gy n�zek ki, mint aki csak viccelt? – k�rdezte kedvetlen hangon az Uchiha, teljesen komoly tekintettel fix�rozva a riadt k�k szemeket.

- �n nem tudom megtenni! F�leg nem csak az�rt, hogy sz�rakoztassalak t�ged… - v�laszolt megs�rt�dve a sz�ke fi�, mik�zben megpr�b�lta nem elk�pzelni a jelenetet.

Az Uchiha f�radtan s�hajtott fel, lehajtva a fej�t, �s egy darabig mag�ba m�lyedve hallgatott, �ben tincseire b�zva arc�nak eltakar�s�t.

- Mi�rt tenn�d meg nekem? – sz�lalt meg egyszer csak a holl�, de konok mozdulatlans�g�n nem v�ltoztatott, csak s�t�ten gubbasztott Naruto f�l�tt.

- �n… nem �gy �rtettem… nem akartalak megb�ntani… - motyogta b�ntudatosan az Uzumaki, majd egy kis id� ut�n les�tve szem�t, eresztette le kez�t, �s vele egy�tt a ban�nt is. V�g�l azt�n a karja �ltal remeg� ban�nt l�gyan hozz��rintette saj�t �gy�k�hoz, amit�l teste megfesz�lt, �s sz�j�t egy halk ny�g�s is elhagyta. Mik�zben ajkait er�sen �sszeszor�totta, hogy �gy t�nj�n, nem ad ki semmilyen hangot, pr�b�lt arra koncentr�lni, hogy � most nem egy �telt�l lesz egyre felt�zeltebb �llapotban. Mozdulatai lass�ak �s kim�rtek voltak, azt a hat�st keltve, mintha tev�kenys�ge er�ltetett �s kik�nyszer�tett lenne, annak ellen�re hogy kezei egyre jobban remegtek.

Sasuke szemei el�gedetten csillogtak, ahogy az �nkiel�g�t�s k�nz� gy�ny�rhull�mait�l reszket� fi� f�l�tt t�maszkodott. El sem tudta hinni, hogy Naruto k�pes megtenni azt, amire k�rte, �s… nem is kellett sokat gy�zk�dnie. �gy l�tszik, hogy n�mi b�skomors�g t�bbet haszn�l, mint az er�szak. Ezt meg kell jegyeznie…

�m hi�ba is �lvezte az �szveszejt� l�tv�nyt, nem b�rta ki, hogy ne kapcsol�djon be � is, vagy legal�bb ne h�zza egy kicsit a m�sik am�gy is megfesz�l� idegeit. Jobb kez�vel lassan leny�lt, finoman v�gigh�zva ujjbegyeit a sz�ke verejt�kes hasfal�n, majd finoman � is hozz��rt a merev f�rfiass�ghoz.

A k�k szem� fi� elny�jtottan ny�g�tt fel az apr� mozdulatra, de szemeit m�g mindig nem volt hajland� felnyitni. Annyira megal�z�nak tartotta az eg�sz helyzetet, hogy �gy gondolta, neki m�r mindegy. Ennek ellen�re, teste egyre nehezebben viselte el ezt a kifinomult, lass� �temet, mik�zben egyre jobban �h�tozott az orgazmus ut�n.

- Narutoh… - hajolt k�zel Sasuke a sz�l�tott arc�hoz, belelehelve szavait annak f�lig nyitott sz�j�ba, mik�zben ujjaival megkereste a l�ktet� testr�sz leg�rz�kenyebb pontjait. – Szeretlek… - s�gta v�gyt�l megr�szeg�lten, lapos tekintettel figyelve a kipirult arc rezd�l�seit.

Naruto mostm�r nem b�rva tov�bb az �nmegtart�ztat�st, kezdett hangos ny�gd�csel�sbe, mik�zben a halk szavakra b�gyadtan kinyitotta szemeit.

- Shashukheh… - motyogta ki t�rsa nev�t, majd kezeinek sem szabva g�tat, kapcsolt gyorsabb temp�ra, mik�zben �gy l�tszott, addig fog emelkedni a sebess�g, am�g az Uzumaki el nem �lvez. Nyaka egyre jobban fesz�lt h�tra, mik�zben �gy �rezte, test�b�l �mlik a h�s�g, amit�l egyre jobban remegett eg�sz test�ben.

Sasuke szenved�lyesen v�gignyalt a sz�ke �vbefesz�lt nyak�n, majd egyre hevesebb mozdulatokkal seg�tette eljuttatni t�rs�t �h�tott c�lja fel�.

Az Uzumaki v�g�l feladva a harcot, sik�tott fel, mik�zben l�bai feljebb h�z�dtak, �s a gy�m�lcs ujjai k�z�l has�ra zuhant, ahol azut�n meg is �llt. Leveg��rt kapkodva, kiss� �sszezuhant testtel nyitotta fel szemeit, hogy r�n�zhessen a felette l�v�re, mik�zben mostm�r jobb keze is a f�ld�n k�t�tt ki.

Az Uchiha el�gedett vigyorral az arc�n, sim�tott v�gig nyelv�vel Naruto jobb fel�n, meg�zlelve annak verejt�kben �sz� b�r�t, majd lassan lejjebb k�szott. Megfogta a feh�r anyagt�l ragacsos ban�nt, majd mik�zben a k�d�s k�k �riszekbe n�zett, a sz�j�hoz emelte a gy�m�lcs�t �s a v�g�t egy hat�rozott mozdulattal leharapta. Egy ideig �zlelgette a k�l�n�s �z elegyet, majd visszahajolt a sz�k�hez, �s megcs�kolva azt, nyelv�vel �ttolta a f�lig megr�gott falatot a m�sik sz�j�ba.

Naruto halkan felny�gve fogadta az �telt sz�j�ban, �s el�sz�r az �tl�tt fel neki, milyen szerencs�s, hogy nem finny�s. Meg kellett �llap�tania, hogy �gy, m�r nem is t�nt olyan rossz �z�nek ez a gy�m�lcs, majd kezeit lassan r�sim�totta a fekete haj� v�llaira, �gy kiss� k�zelebb h�zva annak test�t a saj�tj�hoz.

Sasuke finoman r�d�lt t�rs�ra, combj�val hozz��rve a m�sik �gy�k�hoz, ahogy egyre m�ly�tette a cs�kot, nyelv�vel b�ztatva a fi�t, hogy nyelje v�gre le a falatot.

A sz�ke fi� engedve a tuszkol�snak, t�ntette el a ban�nt tork�ban, majd b�gyadtan n�zett fel t�rsa arc�ra, �s kutat�an f�rk�szte a lehunyt szemh�jakat.

- Ugye, �gy m�r sokkal finomabb…? – kacsintott r� mosolyogva az Uchiha t�rs�ra, ahogy elv�lva a beny�lazott ajkakt�l, belen�zett az op�los szemekbe. – Nem hi�ba mondtam, hogy te meg tudod �des�teni az �letet…

Naruto a b�kt�l les�t�tte a szem�t, �s arca is kipirult.

- Ha a saj�tomat �des�ten�m �nmagammal, akkor el�gg� egoista lenn�k… - motyogta, majd �vatosan r�n�zett a felette lev�re, �s kedvesen megsimogatta annak az arc�t. – Sasuke…? Te szokt�l azon gondolkodni, hogy vajon mi lesz a j�v�ben? – k�rdezte komoly hangon, kicsit megszeppenten. F�lt, hogy a m�sik ki fogja nevetni.

- Ez most a ban�nr�l jutott eszedbe? – h�zta fel furcs�ll�an Sasuke az egyik szem�ld�k�t, kicsit elh�z�dva a m�sik arc�t�l, hogy jobban be tudja f�kusz�lni a komolyan f�nyl� szemp�rt. – Tudod… el�g furcsa asszoci�ci�id vannak…

- Jaj m�r! Nem… csak… nekem r�lad mindig a j�v� jut eszembe… �s mikor ilyesmiket mondasz nekem, akkor �n… - motyogta el a v�g�t Naruto, majd felt�maszkodott a k�ny�k�re. – Mindegy… nem l�nyeg – mosolygott r� kedvesen szerelm�re, mik�zben pr�b�lta ker�lni az enyelg�s sz�veget.

- Ne haragudj… - �lt fel Sasuke f�radtan s�hajtva egyet. – Csak furcsa pillanatokban tudsz felhozni komoly k�rd�seket, tudod? – kuncogott fel a holl�, de azt�n komorabb �br�zatot felv�ve, hajtotta le fej�t. – Hogy mi lesz a j�v�ben? Hm… �szint�n sz�lva, nem tudom. Am�g nem j�tt�nk �ssze, azt hittem majd… lesznek gyerekeim, �s tov�bb�r�k�thetem a g�njeimet… - motyogta halkan, �res tekintettel maga el� n�zve, de azt�n hirtelen r�j�tt, hogy mit is mondott, �s megk�sz�r�lve a tork�t, �jra rendezte arcvon�sit. – De persze akkor m�g „gyerek” voltam! De mi�rt k�rded?

- Lehet, hogy egyszer m�g lesznek csemet�id… ki tudja, mi lesz… s�t, egy gyereket nem csak akkor tudsz felnevelni, ha a tied… - mondta Naruto, mik�zben sz�rakozottan csavargatta egyik sz�ke tincs�t. – Nekem valahogy olyan �rz�sem van, hogy egyszer Riyu is vel�nk fog �lni… itt…

- M�r most bek�lt�z�tt… - morgott egyet bosszankodva Sasuke, de azt�n k�nytelen volt felnevetni. – �s am�gy… - n�zett r� Narut�ra, sejtelmes mosollyal az arc�n – ezzel a gyerek dologgal arra akarsz utalni, hogy fogadjunk �r�kbe?

- Hogy mi? – k�rdezte megszeppenten az Uzumaki. Bakker, komolyan ilyen k�nnyen ki lehet tal�lni, mire gondol?! – H�t �n… nem is tudom… - mondta, mik�zben szem�vel oldalra n�zett, �s kez�vel zavartan babr�lta ruh�j�t.

- Vagy… - t�maszkodott meg ism�t az Uchiha a sz�ke fi� f�l�tt, zavar� k�zels�gbe hajolva annak arc�hoz. – Pr�b�lkozzunk addig, am�g nem siker�l nek�nk �sszehoznunk egyet…? – k�rdezte �ntelten vigyorogva, hiszen ez akkor azt jelenten�, hogy folyton egym�snak eshetn�nek, am�g vil�g a vil�g, mert ebb�l minden kis�lhetne, csak egy gyerek nem, az m�r egyszer biztos.

- Olyan… telhetetlen�l perverz vagy… - mondta elv�r�s�dve Naruto, ahogy �vatosan felpillantott a hozz� el�g k�zel l�v� arcra. – Mivel nekem nem lehet kisbab�m, ez�rt igen, �gy gondoltam, hogy �r�kbe fogadhatn�nk egyet… - besz�lt tov�bb rosszall�an, de „m�rg�t” nem tudta sok�ig tartani.

- Eg�szen eddig nem panaszkodt�l a kanoss�gom miatt… csak ny�gt�l… - mondta g�nyos mosollyal az Uchiha, majd kiny�jtva a nyelv�t, a hegy�vel megcir�gatta Naruto �ll�t.

- Jobban szeretn�d, ha nem tenn�m? – v�laszolt zavartan a sz�ke fi�, sz�j�t a szok�sos �sszeh�zott, durc�s form�ba �ltve. – Mindig ezzel j�ssz… pedig biztos lenne olyan, amit �n is fel tudn�k hozni…