- Att�l m�g hogy megk�rsz, nem fogok felizgulni… - vetette oda rosszall�an Sasuke, k�z�mb�s tekintet�t tov�bbra is kir�v�an a k�kekbe f�rva.

Riyu teljesen leblokkolva �rezte �gy, hogy menten rosszul lesz, �s a sz�d�l�s is r�t�rt. V�g�l, mag�ra csavarta a takar�t, �s er�sen hull�mz� l�ptekkel indult meg a ruh�i fel�. �gy gondolta, tal�n jobb lesz, ha tudom�st sem vesz r�la, hisz l�tsz�lag el�g bunk� volt ahhoz, hogy b�rmit is mondjon neki, a v�lasz semmi j� ne legyen. V�gre oda�rt cuccaihoz, �s remeg� kezekkel emelte fel boxer�t, majd valahogy mag�hoz szor�tva a ruhaanyagot, kapta fel mag�ra �gyetlen�l als�nem�j�t. Ezek ut�n �vatosan r�sand�tott az ajt�ban �ll�ra, aki m�g mindig ugyanolyan mereven �s rezzen�stelen�l n�zte, mintha a k�k szem� �ppen nem is �lt�zne.

Miut�n nadr�gj�t is mag�ra kapta, bizonytalanul eresztette le a f�ldre a takar�t, �s v�g�l a p�l�val befejezve az �lt�zk�d�st, f�jta ki a leveg�t.

Hikami, �s az �t r�ngat� Naruto, �ppen akkor �rtek vissza, amikor Riyu v�gzett a fel�lt�z�ssel. A fiatal Uchiha k�rd�n n�zett r� az unott Sasuk�ra, aki m�g mindig az „�j fi�” mozdulatait leste, majd tekintete tov�bb v�ndorolt a barna haj�ra, aki kiss� megszeppenve, ujjait t�rdelve �llt a szoba k�zep�n, arc�n m�g mindig viselve zavar�nak el�gg� szembet�n� jel�t.

- Ugye nem moleszt�ltad?! – fakadt ki d�h�dten Hikami, el�bbi depresszi�s gondolatait hirtelen teljesen elfeledve. – Ha igen, akkor �n… - villantott egy gyilkos pillant�st az Uchiha fel�, aki f�sult arccal r�n�zve, fel se vette a dolgot, majd saj�t test�vel v�d�falat k�pezve, �llt Riyu �s Sasuke k�z�.

- Nekem ink�bb te t�nsz most moleszt�l�nak, ilyen �d�mkoszt�mben – mondta egykedv�en az id�sebbik Uchiha, miut�n l�tv�nyosan v�gign�zett az el�tte �ll� fiatalabbik �nj�n.

Mostm�r Naruto is elv�r�s�d�tt, majd a puffan� hangra a barna haj� fi� fel� kapta a fej�t. Az �jonc fi� �jultan hevert a f�ld�n, mire a sz�ke gyorsan odament hozz�, �s norm�lisabb testhelyzetbe hozta.

- Ha fog m�g ide j�rni, megszokja… - mondta hangosan az Uzumaki, majd tekintet�t a m�sik k�t jelenlev�re emelte. A fiatalabbik Uchih�n a led�bbents�g tiszt�n l�tszott. – Mire v�rtok? Hikami, te �lt�zz fel… Sasuke te meg hozz hideg vizet, vagy valamit, amivel fel tudjuk �breszteni… Riyut – adta ki felt�n�en magabiztosan a parancsokat, majd figyelm�t �jra az �jult fi� �lvezhette. Az ilyen reakci�t�l m�ris meg�llap�totta, hogy Riyuban �s benne van legal�bb egy k�z�s dolog. V�gre lesz valaki a h�zban, aki �t�rzi az � helyzet�t…

Hikami j�l l�that�an b�lintott egyet, jelezve, hogy meg�rtette az utas�t�st, majd rohant is, hogy el�szedjen p�r tiszta ruhadarabot a szekr�ny�b�l. Am�g � keresg�lt, Sasuke f�radtan s�hajtott fel. El�gg� ut�lta, amikor n�ha r�j�tt Narutora ez a parancsolhatn�k, de m�rlegelve a helyzetet, ink�bb nem sz�lt semmit. Kedvetlen�l ell�kte mag�t a f�t�l, majd elment a sz�ks�ges dolgok�rt.

Mire vissza�rt egy v�d�r hidegv�zzel a kez�be, Hikami m�r teljes harci d�szben t�rdepelt Riyu mellett, szemben az �t tart� Uzumakival, �s agg�dva legyezgette a barna fi�t egy sebt�ben el�kotort legyez�vel.

A barna haj� fi�, a kellemesnek hat� hideg folyad�kt�l �lmatagon nyitotta fel szemeit, de mikor szembetal�lta mag�t azzal a szem�llyel, akivel �let�ben el�sz�r lefek�dt, megr�m�lve pr�b�lta felkenni mag�t Narut�ra. Miut�n r�eszm�lt, hogy milyen is volt a reakci�ja, pr�b�lta mag�t lenyugtatni, �s sikeresen lem�szott a sz�ke fi�r�l.

- J�l vagy? – k�rdezte meg kedvesen Naruto, a jelenleg a falnak lapul� fi�t. – Nem kell agg�dnod, csak el�jult�l…

Hikami aggodalmas pillant�sokat vetve a l�tsz�lag sokkolt fi�ra, k�zelebb k�szott hozz�, �s lassan fel� ny�lt, de l�tva, hogy az megrezzen a mozdulat l�tt�n, ink�bb visszah�zta a kez�t.

- Semmi baj… nyugalom… - mondta kedvesen a fiatal Uchiha, majd egy b�ztat� mosolyt er�ltetett az arc�ra.

Riyu, n�h�ny m�ly leveg� ut�n, nagyj�b�l visszanyerte l�lekjelenl�t�t, �s viszonozva a r�ir�nyul� k�t mosolyt, az � arca is ell�gyult.

- Sajn�lom… nem akarok… zavarni… - d�nny�gte ki mag�b�l szaggatott szavait, majd ahogy v�gre belen�zett a sz�ke fi� szem�be, meglep�d�tten jelentette ki �szrev�tel�t. – A szemeid! Olyanok, mint nekem… olyan k�kek… - mondta csod�lkozva, ett�l kicsit elfeledkezve mag�r�l.

- Ez igaz… - mondta mosolyogva Naruto, �r�mmel nyugt�zva, hogy a vend�g�k kezdi megtal�lni �nmag�t. – M�g be sem mutatkoztunk! Uzumaki Naruto vagyok. � pedig a h�z tulajdonosa, Uchiha Sasuke.

- Hirase Riyu – fogadta el Riyu a fel� ny�jtott kezet. – M�r sokat hallottam r�lad – ett�l a gondolatt�l az arca egyik pillanatr�l a m�sikra komorult el… Naruto az, akibe Hikami annyira szerelmes… �s tudta, hogy � a nyom�ba sem �rhet… - Azt hiszem, mostm�r haza k�ne mennem…

Hikami lelk�t is �jra enni kezdte a b�ntudat, ahogy megl�tta a barna haj� fi� hirtelen j�tt hangulatv�ltoz�s�t. Als� ajk�t r�gva gondolkozott, hogy most mit is kellene tennie. Fogadja meg Naruto tan�cs�t �s… besz�ljen vele?

- Ha m�r az eg�sz �jszak�t itt t�lt�tted, akkor m�g egy �ra m�r nem sz�m�t. Reggelizz meg, azt�n m�r mehetsz is – sz�lalt meg az ajt�ban, a zsebre tett kezekkel �csorg� Sasuke, megt�rve �gy a kiss� fesz�ltnek t�n� csendet. – Am�gy… a sz�leid tudnak r�la, hogy itt vagy, ugye?

- Igen, de tegnap csak egy kis aj�nd�kot hoztam, �s… nem kellett volna itt maradnom… - motyogta Riyu, mik�zben mag�ban az�rt meglep�dve konstat�lta, hogy ezek szerint az id�sebbik Uchih�nak is lehetnek kedves szavai, amik nem cs�p�gnek a megb�nt�st�l.

Naruto megsajn�lva az elszontyolodott fi�t, gyorsan fel�llt, �s a kez�n�l fogva mag�val h�zta a Hiras�t.

– Nem engedhet�nk el �res gyomorral – mondta vid�man, majd kedvesen r�nevetve a hasonl� k�k szemekkel rendelkez�re, �ltette le maga mell� az asztalhoz. – Sasuke mindj�rt neked is ad reggelit – csicseregte tov�bb, s v�g�l egy biztat� pillant�st v�ltott a lassan meg�rkez� Hikamival is.

A fiatal fi� szomork�san viszonozta a kedves gesztust, majd lehuppant Riyu mell�. Maga el� meredve �lt az asztaln�l, csak n�ha-n�ha pillantva r� a barna haj� fi�ra.

- Mit k�rsz? – k�rdezte Sasuke a vend�gt�l, ahogy � is be�rt a konyh�ba. – Mi pir�t�st ett�nk halp�st�tommal. J� lesz az, vagy csin�ljak ink�bb valami m�st?

- J� lesz. K�sz�n�m sz�pen – mondta halov�nyan a k�k szem� fi�, majd r�n�zve a fiatalabb Uchih�ra, meglep�dve l�tta a b�s, lefel� fordul� tekintetet. – Valami baj van, Hikami? – k�rdezte agg�dva, majd elsim�tott egy �szesebb tincset bar�tja arc�b�l. Mikor keze hozz��rt a feh�r b�rh�z, ugyan azt �rezte, mint tegnap este, �s valahogy azt sugallt�k �szt�nei, hogy pillantson r� a z�ld tincs�re. A hajsz�lak sz�ne kezdett s�rg�ba borulni, mire Riyu gyorsan odakapva, fogta mark�ba azokat, de �gy sem tudta teljesen eltakarni �ket.

- Nem! Semmi! – n�zett fel Hikami, hatalmas �lmosolyt er�ltetve az arc�ra. – Csak elbambultam.

- Tess�k – ny�jtotta oda Sasuke az elk�sz�tett �telt egy t�ny�ron Riyunak, �m mikor az ny�lt volna �rte, fiatalabbik �nje kikapta azt a kez�b�l. �rtetlen�l h�zta fel az egyik szem�ld�k�t, k�rd�n r�n�zve Hikamira, aki viszont egy rendre utas�t� pillant�s ut�n, m�r nem sz�nd�kozott vele foglalkozni.

- Tess�k – rakta le a felem�s szem� a pir�t�st Riyu el�, most m�r �szinte mosollyal az arc�n.

A Hirase elpirulva motyogott el egy k�sz�n�m�t, majd Narutoval egy�tt l�tott hozz� az ev�snek. Kis id� ut�n, megd�bbenten l�tta, hogy a sz�ke fi� m�r vagy a harmadik kenyeret t�mi mag�ba… van �tv�gya, az m�r egyszer biztos. – K�sz�n�m sz�pen, nagyon finom volt – k�ld�tt egy h�l�s mosolyt az id�sebb Uchiha fel�. – Akkor, mostm�r t�nyleg megyek… - mondta, �s felkecmergett az asztalt�l. – K�sz�n�m a vend�gl�t�st, �s gomen a kellemetlenked�s�rt – v�g�l �tl�pve a k�sz�b�t, indult el a v�ros fel�.

Hikami egy ideig sz�tlanul meredt maga el�, l�tsz�lag m�lyen tanakodva valamin, majd hirtelen felpattant, �s a barna fi� ut�n eredt.

- H�t… �gy t�nik, hogy a mi kis macsk�nk, igazi kand�rr� v�ltozott… - �llap�totta meg Sasuke, ahogy Naruto mellett �lve, az elrohan� fi� ut�n n�zett.

- Volt kit�l tanulnia… - mondta az Uzumaki rosszall�an, majd kis hunyorg�s ut�n, elmosolyodva b�jt oda szerelm�hez. – Rem�lem, megoldj�k a dolgot…

Riyu, mik�zben s�t�lt a dombon lefele, meghallotta h�ta m�g�tt a trappoll� hangot, majd mikor �rdekl�dve n�zett h�tra, megpillantotta az ut�na fut� Uchih�t.

- Hikami?

A holl� zih�lva lass�tott le el�tte, v�gig beleb�mulva a kerek, k�k �riszekbe. Nem sz�lt semmit, csak lassan k�zelebb l�pdelt a m�sikhoz, majd v�ratlanul k�r� fonta karjait, �s szorosan mag�hoz �lelte.

Riyu szemei d�bbenten t�gultak ki, de teste az ismer�s �lel�st�l �nk�ntelen�l is megnyugodott, �gy a szemh�jak lecsuk�dtak, �s a barna haj� fi� lassan szippantotta mag�ba Hikami illat�t. Sok mindent mondhatott volna, de valahogy nem akart… tal�n ez volt az a b�cs��lel�s, amit a klis�s filmekben m�r annyiszor l�tott, �s ezut�n j�n az a r�sz, mikor…

a Hirase csak most vette �szre, hogy k�nnyei m�r egy ideje hullnak a fekete p�l�ra.

- Ne menj el… - motyogta az Uchiha, arc�t beletemetve a m�sik fi� nyak�ba.

- De… te nem engem szeretsz… - suttogta a k�k szem� fi�, mik�zben szavait�l csak m�g jobban zokogni t�madt kedve. Kezeivel er�sen kapaszkodott a fekete haj�ba, ezzel is mutatva, hogy nem akarja otthagyni a m�sikat… de tudta, hogyha itt marad, valamif�le Naruto p�tl�knak, az csak m�g jobban f�jna neki. � azt szerette volna, ha Hikaminak � lenne az els�…

- �n… m�r nem is tudom… - suttogta keser�en az Uchiha, ahogy m�r saj�t �rzelmein sem volt k�pes kiigazodni. Teljesen �sszezavarodott, �s m�r nem tudta, hogy mi az, ami t�nyleg a sz�v�ben van �s mi az, amit csak oda k�pzel. - Csak azt tudom, hogy nem akarlak elengedni… - motyogta Hikami, majd kib�jva Riyu nyak�b�l, gondoskod�n nyalogatni kezdte a fi� arc�t, mint ahogy azt a macsk�k szokt�k egyik h�n szeretett t�rsukkal.

- A sz�leim biztos agg�dnak m�r miattam… egy napja nem voltam otthon… - motyogta a Hirase, mostm�r kicsit vid�mabban, ahogy k�k szemeivel r�sand�tott a k�nnyeit elt�ntet�re. Kis id� ut�n azt vette �szre, hogy valami finoman szurk�lja a l�b�t. Ahogy lepillantott, �pp a felem�s szem�, fekete kiscica m�szott fel egyre magasabbra, v�g�l meg�llapodva az alacsonyabb fi� v�ll�n.

- Kurao?! – mondta meglep�d�tten, ahogy a macska,ut�nozva az Uchiha mozdulatait, kezdte el szint�n nyalogatni a k�k szem� fi� arc�t, csak �pp a m�sik oldalr�l.

Hikami �rdekl�dve n�zett �t a t�loldalra, majd a l�tv�nyt�l elmosolyodva szor�totta mag�hoz m�g jobban Riyut.

- L�tod, � sem akarja, hogy elmenj – kuncogott a holl�, majd odahajolt a m�sik sz�j�hoz, �s egy gyeng�d cs�kot nyomott a piros ajkakra.

Miut�n az apr� kedvess�g megszakadt, Riyu csillog� szemekkel n�zett fel t�rs�ra.

- Mikor reggel megk�rtem Sasuk�t, hogy menjen el, � teljesen f�lre�rtette… - lep�d�tt meg a Hirase. – Nem kedvel engem… - mondta ki ism�t ny�ltan gondolatait a barna haj�, �rdekl�dve pislogva r� az Uchih�ra, de mikor l�tta, hogy az milyen tekintettel n�zi �t, elv�r�s�dve s�t�tte le szemeit.

- Sasuke mindig ilyen… szereti h�zni az emberek agy�t… - szak�totta el v�gre csillog� szemeit Hikami a m�sikr�l, majd morogva lesett vissza a napf�nyben f�rd� k�ri�ra. – Majd besz�lek vele… de t�nyleg ne t�r�dj azzal, amit mond – fordult vissza mosolyogva Riyura, majd nem tudva ellen�llni a k�s�rt�snek, ism�t megcs�kolta.

Riyu a cs�k k�zben �rezte, hogy tincse ism�t kezd rakonc�tlankodni, �gy ism�t elrejtve azt, fogta meg.

- Ne! Ne mondj neki semmit… nem akarok olyan lenni, mint egy �rulkod�s… - mondta, miut�n sz�ja ism�t szabad volt. – De, ha visszamegyek, akkor… valahogy csak k�z�ln�m k�ne any�val meg ap�val, hogy j�l vagyok, vagy ilyesmi.

Hikami erre kiss� kedvetlen�l h�mm�g�tt egyet, elgondolkodva azon, hogy vajon hogyan lehetne kik�sz�b�lni a felmer�lt probl�m�t, de mivel semmi �pesz� �tlet nem jutott az esz�be, ez�rt felad�an s�hajtva egyet elengedte a m�sikat.

- J�l van… Akkor menj haza �s sz�lj a sz�leidnek – n�zett bele a holl�, t�rsa k�k szemeibe. – T�nyleg! Ma szombat van, nem? – k�rdezte hirtelen felvidult ked�llyel, megragadva Riyu v�llait. - K�rdezd meg t�l�k, hogy nem maradhatn�l-e itt a h�tv�g�re. Biztos megengedik!

- Rendben… - motyogta a barna haj�, ism�t elv�r�s�dve arra a gondolatra, hogy itt lesz k�t teljes napon �t. – Akkor, majd rem�lhet�leg tal�lkozunk. Szia! – folytatta mosolyogva, majd nyomott egy gyors puszit a m�sik arc�ra, �s �tny�jtva neki a kismacsk�t, indult el lefele a lejt�n.

Az Uchiha mosolyogva intett ut�na, majd zsebre v�gta a kezeit, �s halkan dudor�szva s�t�lt vissza a k�ri�hoz.

***

Naruto, �pp ism�t egy�tt fogyasztotta el Sasuk�vel az egyik aj�nd�kba hozott eperszemet, egy cs�k k�s�ret�ben, de mikor meghallotta a l�pteket a teraszon, ajkait elt�pte eddigi hely�kr�l.

- Hol van Riyu? – k�rdezte meglepetten, miut�n lenyelte a sz�j�ban l�v� falatot. – Csak nem megb�ntottad? – lett egyre r�m�ltebb a sz�ke fi�.

- Nem! Dehogy! – v�gta r� r�gt�n Hikami, majd mosolyogva ledobta mag�t az asztal mell�, �s vett egyet a pirosl� eperszemek k�z�l, amit gyorsan a sz�j�ba is vett, apr�kat harapva a gy�m�lcs v�g�b�l. – Csak elment sz�lni a sz�leinek, hogy itt marad h�tv�g�n.

- �s ezt te csak �gy �nk�nyesen eld�nt�tted, mi? – k�rdezte Sasuke, kiss� s�rt� hangnemben, mik�zben bosszankod� tekintet�t a fi�ra szegezte, aki sikeresen megszak�totta idilli pillanatukat a sz�k�vel.

- Ez remek! – mondta teljes lelkesed�ssel Naruto, hatalmas csillog� szemekkel. – �s, tegnap este lefek�dtetek? – folytatta, nem zavartatva mag�t, mik�zben morg� szerelme sz�j�ba nyomott egy �jabb gy�m�lcs�t, �s puszit nyomott annak arc�ra. K�v�ncsis�ga hihetetlen sebess�ggel n�tt, �s a v�laszra v�r� k�rd�sek egyre t�bben lettek.

A fiatal Uchih�nak siker�lt megr�k�ny�d�s�ben f�lrenyelnie az �ppen bekapott eperdarabot, mire hangosan k�h�gni kezdett. Sasuke n�mi seg�t�k�sz h�tvereget�se ut�n v�g�l siker�lt megmenek�lnie a fullad�sos hal�l vesz�ly�t�l, �s mikor a k�rd�s �jra lej�tsz�dott a fej�ben, zavart p�r sz�k�tt fel az arc�ra.

- �m… - kezdett bele kiss� sz�tsz�rtan Hikami, mik�zben az asztal sark�t kezdte el nagyban vizsg�lgatni, de azt�n valami sz�get �t�tt a fej�ben, �s �rdekl�dve n�zett bele a k�v�ncsi k�k tekintetbe. – Csak nem… f�lt�keny vagy? – h�zta �ntelt vigyorra a sz�j�t, majd fels�test�vel szinte r�d�lve a falapra, hajolt k�zelebb az Uzumakihoz.

- Nem.– mondta durc�s hangon a k�k szem� fi�, majd gyorsan t�ll�pve a legfiatalabb lelkesed�s�n, folytatta a kihallgat�st. – Ezt igennek veszem… �s, sz�z volt? Te volt�l neki az els�, igaz?

- Mi�rt �rdekel ez t�ged ennyire, dobe? – n�zett r� Sasuke kicsit furcs�llva a sz�ke fi�ra, aki egy kicsit m�r ijeszt�en lelkesnek t�nt a t�m�ban. – �gy viselkedsz, mint valami szaftos sztorira �hes v�nasszony…

- Csak szeretn�k biztosra menni, hogy Hikami j�l b�nt Riyuval… mert az els� alkalom meghat�roz�… �s rem�lem azt is, hogy Riyu p�ld�ul nem volt kik�t�zve, �s ebben nem r�d �t�tt a gyerek, teme! – mondta ism�t durc�san Naruto. – Sz�val! – hajolt vissza vigyorogva a felem�s szem�h�z. – V�rom a v�laszodat…

Sasuke egy �ntelt h�mm�g�ssel elint�zte a sz�ke, kicsit sem kedves indokl�s�t, majd nemt�r�d�m st�lusban elford�totta a fej�t, de az�rt egyik f�l�vel k�v�ncsian v�rta � is a fi� v�lasz�t. T�nyleg? Vajon mennyire �t�tt r�? Mi is az, ami a g�neken �s mi az, ami a m�ltunkon m�lik?

- H�t… - �lt vissza a hely�re Hikami, ahogy a k�rd�st �jra nekiszegezt�k, �s visszat�rt �nbizalm�t, valahogy �jra elveszettnek �rezte. – Igen… �n voltam az els�… - motyogta maga el�, kitart�an ker�lve Naruto f�rk�sz� pillant�sait. – De… De nem volt olyan j�, mint veled! – v�gta r� gyorsan a fi�, kiss� b�tortalanul lesve r� a sz�k�re.

Az Uzumaki megeresztve egy f�radt s�hajt, temette jobb kez�be homlok�t, �s pr�b�lt er�t gy�jteni.

- �s ugye gyeng�d volt�l vele? Haszn�lt�l �vszert? Ugye nem hagytad, hogy k�ny�r�gj�n? – n�zett r� az utols� k�rd�sre kiss� rosszall�an az �szes haj�ra.

- ��… - hirtelen nekiszegezett sok k�rd�s hallat�n, szinte teljesen leblokkolt Hikami, �s csak t�togni tudott p�r percig, majd egy nagy belet�r�d� s�haj ut�n, v�g�l pironkodva v�laszolt. – Igen, igen �s nem.

- Akkor rendben! – mondta Naruto, b�szk�n r�n�zve a fi�ra. – Nagyon aranyos fi�nak t�nik… el�gg� pirul�s fajta… - folytatta mostm�r elgondolkod� hangon. – Szerintem az�rt h�zd �jra az �gynem�ket, mire vissza�r… - tette m�g hozz�, mostm�r engedve a pirul�snak.

- Ok�… - b�lintott v�r�s arccal Hikami, er�sen szugger�lva az Uzumakit, majd egy kis haboz�s ut�n, lassan odak�szott a sz�ke fi�hoz, �s megcs�kolta, �tcs�sztatva nyelv�t a d�bbenett�l sz�tny�lt ajkak k�z�tt.

Naruto n�h�ny m�sodperc m�lva elr�ntva fej�t tolta el mag�t�l a nyomul� fi�t, �s m�rgesen n�zve r�, v�ltott komoly hangnemre.

- Hikami! Megtiltom neked, hogy ezt csin�ld… megh�vtad ide h�tv�g�re Riyut, �s k�zben engem cs�kolsz meg?! Nem azt mondtad, hogy nem akarsz rossz ember lenni? Szeretn�m, ha tiszteletben tartan�d az �rz�seit… Sasuke sem cs�kolgatott m�sokat, amikor elkezd�d�tt a kapcsolatunk…

- Honnan tudod? – n�zett r� Sasuke k�rd�n a sz�ke fi�ra, majd l�tva annak d�bbent arc�t, nem b�rta ki, hogy el ne nevesse mag�t.

- Ez nem volt j� vicc, Sasuke! – mondta durc�san Naruto, majd meg sem v�rva Hikami reakci�j�t, visszafordult hozz�. – Sz�val, menj a szob�ba. Tedd a szennyesbe a huzatokat, d�lut�n �gyis mosni k�sz�l�k, mivel valaki nem �rdemli meg, hogy foglalkozzak vele – k�ld�tt egy �jabb kiakadt pillant�st szerelme fel�.

Az Uchiha mag�ba fojtott egy �jabb kuncog�st, �s megpr�b�lt �jra komoly k�pet v�gni.

- De Naru-chan! �n… �n t�ged szeretlek! �s ezt Riyu is tudja! – fakadt ki hirtelen Hikami, k�ts�gbeesett szemekkel meredve az Uzumakira. – Tudja, hogy bel�d vagyok szerelmes, �s �gy fek�dt le velem! Akkor most milyen �rz�sekr�l besz�lsz?! Csak a bar�tom! �s biztos vagyok benne, hogy � is csak ennyinek tart!

Naruto megd�bbenve hallgatta a felem�s szem� besz�d�t, majd fej�t a bej�rati ajt� fel� kapta, ahol csak egy suhan� �rnyat l�tott meg.

Riyu �ml� k�nnyekkel rohant lefele a kis csap�son, mik�zben abban rem�nykedett hogy senki nem vette �szre… valahogy nem v�gyott r�, hogy b�rki is l�ssa, ahogy s�r.

- Mi az? – k�rdezte kiss� zavartan Hikami, majd k�vetve a sz�ke fi� tekintet�t, h�tra n�zett, de csak a t�rva-nyitva �rv�lkod� ajt�t l�tta, �s a kintr�l besz�r�d� egyre er�sebb napf�nyt. – L�tt�l valamit? – n�zett vissza a fi� �rdekl�dve Narutora.

Az Uzumaki agya lassan dolgozta fel a l�tv�nyt, majd megr�m�lve pattant fel a hely�r�l.

- Ez Riyu volt! – kiab�lta �nk�v�leti �llapotban, majd azonnal elindult kifele a h�zb�l. – Te csak maradj itt! M�r �gy is eleget tett�l! – mondta d�h�dten Hikaminak, akin l�tszott, hogy sz�nd�kozik vele menni. – Rem�ltem, hogy te nem b�ntod meg olyan k�nnyen az embereket… t�vedtem – v�gott hozz� mindent a legfiatalabb fej�hez, egyre jobban beg�z�lve.

A fiatal Uchiha sokkolva meredt az ajt� fel� m�g akkor is, amikor Naruto m�r r�g elt�nt onnan. �veges tekintettel b�mult a semmibe, ahogy lassan visszahuppant a hely�re. Ezek a szavak… Ink�bb �t�tte volna pofon, verte volna meg, de �gy… m�g rosszabb volt a helyzet. Jeges t�k, mik m�lyen belehatoltak a sz�v�be.

- H�t… �gy l�tom, ez genetikailag benn�nk van… - sz�lalt meg t�rgyilagos hangon Sasuke, majd gondterhelten fels�hajtva paskolta meg kedvesen a lehangoltan gubbaszt� fi� v�ll�t. – Na! Ne v�gj ilyen vil�gv�ge k�pet! Nekem ezt mindennap az arcomba v�gja. Nem kell ennyire komolyan venni – borzolta meg vigasztal�an az �ben-�sz tincseket a holl�, b�ztat� mosolyt er�ltetve az arc�ra.

- De… akkor is… ez f�j… - motyogta szomor�an Hikami, jobb kez�vel megmarkolva fels�j�t a sz�ve f�l�tt, majd nem b�rva uralkodni �rz�sein, hirtelen �t�lelte Sasuk�t, k�nnyes arc�t beletemetve annak mellkas�ba.

Az Uchiha kiss� d�bbenten ny�g�tt fel, de azt�n f�radtan fels�hajtva t�r�d�tt bele a sors�ba, �s vissza�lelve a s�r� fi�t, kedvesen simogatni kezdte a h�t�t.

Naruto, szerencs�re nem is olyan nehezen, �rte utol a teljesen elszontyolodott fi�t, majd meg�ll�tva a barna haj�t, sz�l�totta meg halkan.

- Tudom, hogy hallottad… most biztos nagyon szomor� vagy… de hidd el, �n sosem szerettem �gy Hikamit.

- De � t�ged szeret… csak t�ged… - v�laszolt szipogva az alacsonyabb, majd elfogadva az �lel� kezeket, burkol�zott bele a kellemes karokba.

- Szerintem neki fogalma sincs r�la, hogy mit �rez… hidd el, miel�tt j�tt�l volna, akkor is �sszevissza besz�lt… t�ged dics�rt, azt�n engem pr�b�lt kiengesztelni. De ne agg�dj, j�l leosztottam a fej�t. �s m�r tudom is, hogy adhatjuk vissza neki… m�resre tan�tjuk, csak mi ketten – nevetett egy apr�t a sz�ke mondata v�g�n.

- Hogyan?  - motyogta a Hirase, mik�zben k�nnyt�l telt szemeivel feln�zett a m�sikra.

- H�t, el�sz�r is, most sz�pen visszamegy�nk hozz�nk… �s ha Hikami k�rdezn�, vagy b�rmi ilyesmi, akkor sz�pen k�z�lj�k vele, hogy mostant�l �gy vagy a h�zban, mint az �n vend�gem – osztotta meg terv�t leend� cinkost�rs�val az Uzumaki. Miut�n Riyut�l egy apr� b�lint�st kapott v�laszul, megfogta a fiatalabb cucc�t, �s egy�tt s�t�ltak vissza a nemr�g megtett �ton.

Hikami r�gt�n az ajt� fel� kapta a fej�t, amint l�pteket hallott meg k�zeledni. Mikor megl�tta, hogy Naruto m�g�tt, Riyu is ott van, aki k�nny�ztatta arccal, f�l�nken k�veti a kez�t fog� sz�k�t, r�gt�n kibontakozott az �lel�sb�l, �s felpattant. Sz�tlanul meredt a barna haj� fi�ra, aki azonban m�g egy pillanatra sem n�zett fel, csak a padl�t f�rk�szte kitart�an.

Naruto egy kis id� ut�n b�ztat� pillant�st v�ltott Sasuk�vel, �gy hogy a fiatalabb Uchiha ne vegye �szre, majd elindult a h�l�szob�juk fel�, nem is foglalkozva a felem�s szem� meglep�d�tts�g�vel. Miut�n meg�rkeztek a helyis�gbe, lepakolta Riyu pakkj�t, �s vigyorogva n�zett r�.

- Akkor most kimossuk az �gynem�ket. Te meg �n… a p�l�dat vedd le. Kinn, az udvaron fogjuk csin�lni… hidd el, a hat�s garant�lt lesz… - mondta bizakod�an, majd neki is �llt a huzatok leszed�s�hez.

Kis id� ut�n a Hirase is bekapcsol�dott a munk�ba, �s valahogy a sz�ke kedvess�ge, meg… ahogy valami sug�rzott bel�le… k�nnyen megnyugtatt�k ezek a tulajdons�gok.

Hikami k�rd�n n�zett r� a nyugodtan �ld�g�l� Sasuk�re, aki csak egy v�llr�nd�t�ssal elint�zte a dolgot, majd vett egyet a marad�k eperszemek k�z�l �s azt majszolva, el�szedte k�nyvecsk�j�t, �s olvasni kezdett.

A fiatal Uchiha morogva kapta vissza fej�t a szob�ja ir�ny�ba, ahol jelenleg a k�t fi� �gyk�d�tt, de mikor �ppen elakart indulni oda, m�r ki is l�ptek az ajt�n, megpakolva a mosand� �gynem�kkel. Mik�zben kerek szemekkel fix�rozta a „h�ziasszonyokat”, azok r� se heder�tve haladtak el mellette, nekipassz�rozva �t a falnak.

- Riyu, �n… - kezdett bele b�tortalanul Hikami, ut�na kapva a barnahaj� fi�nak, de m�r t�l messze volt ahhoz, hogy el is �rje.

Naruto hallotta a fiatalabb Uchiha hangj�t, ez�rt h�tran�zett a m�g�tte halad�ra, �s sokat sejtet�en b�lintott. V�gre ki�rtek a kertbe, �s a sz�ke fi� el�r�ngatta a hatalmas d�zs�t, mik�zben biztos volt benne, hogy nemsok�ra felbukkan az �szes haj� fi�, jobb esetben a h�z tulajdonos�val egy�tt.

- Sasuke? Most mit csin�ljak? – �llt hirtelen Hikami Sasuke el�, aki morgol�dva n�zett fel r�, hiszen megzavart�k unalom�z� programj�ban, de l�tva a tan�cstalan tekintetet, s�hajtva tette f�lre k�nyv�t.

- �n honnan tudjam? Neked kell tudnod, hogy mit… pontosabban kit akarsz. B�r ismerve Naruto makacss�g�t, ezek ut�n n�la m�r hi�ba is pr�b�lkozn�l – mondta Sasuke, teljes komolys�ggal az arc�n, majd lassan felk�szott az arc�ra j�l ismert, �ntelt vigyora. – Meg n�lam jobb �gy se lehetsz soha…

- Tudom, hogy h�lye voltam! �h! – borzolta �ssze fej�t a fiatal fi�, ahogy m�r kezdte �gy �rezni, hogy az egym�st kerget� gondolatai m�r t�ln�vekednek agya felfog�k�pess�g�n. – Nem tudom, hogy mit csin�ljak!

- Na j�… adok egy tan�csot – vette fel �jra k�z�ny�s arc�t Sasuke, laposan r�emelve tekintet�t a kiss� zil�lt fiatalabb �nj�re. – Lehet, hogy h�ly�n hangzik, de… menj ut�nuk, �s amelyiken el�sz�r megakad a szemed, azaz aki ir�nt igaz�n �rzel valamit.

Hikami kerek szemekkel n�zett bele a csillog� �ben szemekbe, majd n�mi gondolkod�s ut�n, k�v�ncsian hajolt k�zelebb az Uchih�hoz.

- Te honnan szedsz ilyeneket…? – h�zta fel gyanakv�an egyik szem�ld�k�t a felem�s szem�.

- H�t… - ford�totta el a fej�t Sasuke, majd zavartan k�hintve egyet, folytatta. – Tapasztaltam… nekem mindig csak ezen az idi�t�n akadt meg a szemem… na, de menj! – hessegette el a holl� Hikamit, aki mosolyogva a Sasuke arc�ra sz�k�tt halv�ny p�r l�tt�n, sz�t fogadva elindult kifel�.

Naruto, am�g ketten voltak a kertben, gyorsan elmagyar�zott n�h�ny cs�b�t�si fort�lyt, de mikor az ajt�n v�gre kil�pett a v�rt szem�ly, fej�t gyorsan lehajtotta, �s szorgalmas mos�st imit�lva tartotta szemeit Riyun �s Hikamin.

Riyu, azonnal neki is kezdett a m�veletnek, amit elm�letileg megtan�tott neki az Uzumaki, �s m�r csak meg kellett val�s�tania. Csak…

Nagy leveg�t v�ve gy�jt�tte mag�ba a lelki er�t, majd kiss� h�trafesz�tve nyak�t, sim�tott v�gig �vatosan has�n, amit�l n�h�ny v�zcsepp v�gigg�rd�lt b�r�n, hogy azt�n a nadr�g alatt folytassa �tj�t. V�g�l, mintha csak a nap miatt akarta volna kicsit fel�d�teni mag�t, vezette bele k�nnyed�n ujjait barna f�rtjeibe, hogy azt�n kih�v�an n�zzen r� k�k szemeivel az Uchih�ra. Ezek ut�n, mintha semmi sem t�rt�nt volna, t�rt vissza munk�j�hoz.

A fiatal Uchiha szinte sokkolva n�zte v�gig a kis „mutatv�nyt”, �s hirtelen �gy �rezte, hogy a vil�g teljesen lelassult k�r�l�tte. A kis v�zcseppek csigalass�s�ggal csorogtak v�gig a fedetlen b�r�n, nem is besz�lve a l�gyan lengedez� barna tincsekr�l, amik �teri k�nnyeds�ggel k�vett�k a szell� mozg�s�t.

Hikami �rezte, hogy sz�ve menten kiugrik a mellkas�b�l, olyan er�ltetett temp�t kezdett dikt�lni, egyik pillanatr�l a m�sikra. Hirtelen rettent� forr�nak �rezte a test�t �s… a fej�t. Szemei lassan lecsuk�dtak, ahogy a „jelen�s” tovat�nt, m�g utolj�ra megpillantva az ig�z� tekintetet, majd… el�jult.

Riyu megr�m�lve szaladt oda a f�ld�n hever�, b�k�s fi�hoz, majd finoman r�zogatva pr�b�lta felkelteni.

- Hikami?! Hikami j�l vagy? – mondta els�padva, tov�bb �bresztgetve az Uchih�t.

- Azt hiszem, ez t�nyleg hat�sos volt… - mondta a sz�ke meglep�dve, mik�zben megpillantotta a felem�s szem� nadr�gj�n�l el�gg� fesz�l� nadr�got. – Ne agg�dj, nem lett semmi baja. Komolyan mondom, ebben a h�zban m�r mindenki el�jul… - motyogta el a v�g�t gondolkodva, de v�g�l fellelkes�lve n�zett r� a Hiras�ra. – B�szke vagyok r�d! Nagyon j�l csin�ltad…

Hikami csak akkor �bredt fel, mikor kapott egy kicsit er�sebb pofont, �s laposakat pislogva nyitotta fel k�l�nleges szemeit.

- Hol vagyok…? – k�rdezte a fi� kiss� k�m�s �llapotban, mik�zben megpr�b�lt fej�t fogva fel�lni.

- A kertetekben. El�jult�l… - mondta Riyu kedvesen, r�mosolyogva az �jra mag�n�l l�v� Uchih�ra. – J�l vagy?

- Azt hiszem… - d�rg�lte meg a homlok�t Hikami, majd mikor v�gre kitisztult valamennyire a feje, v�gign�zett mag�n, �s mikor megl�tta a lent l�v� „probl�m�t”, egy v�r�s cs�kban p�r k�szott fel az arc�ra. – A… azt hiszem, most bemegyek – pr�b�lt meg nem belen�zni egy f�rk�sz� tekintetbe sem, mik�zben kicsit koordin�latlan mozg�ssal, megk�s�relt felt�p�szkodni a f�ldr�l.

- Hadd seg�tsek! – karolta �t gyorsan a barna haj� fi� a felem�s szem�t, m�g mindig nem v�ve �szre, amit m�r Naruto �s Hikami megl�tott. �gy nem is zavartatva mag�t, kis b�ntudattal a lelk�ben, t�mogatta oszt�lyt�rs�t befele az el�szob�ba.

Az Uchiha nagyokat nyelve hajtotta le komoran fej�t, mik�zben k�s�r�je beseg�tette a szob�j�ba. Valahogy kezdte �gy �rezni, hogy ez az imbolyg�s m�r nem is az �jul�s, hanem valami teljesen m�s miatt van…

Riyu, mikor meg�rkeztek a futonhoz, igyekezte puh�n letenni a f�ldre a fekete haj�t, majd mikor ez siker�lt is neki, le�lt mell�, agg�d� szemeivel b�mulva a m�sikat.

- Hozzak valamit? Szeretn�l valamit inni? – k�rdezte seg�t�k�szen, ahogy kicsit k�zelebb hajolt a fekv�h�z.

Hikami v�r�s arccal n�zett bele a k�k szemekbe, amik megint olyan h�vogat�nak t�ntek, mint tegnap.

- Nem kell semmi… - motyogta maga el�, v�gig k�mlelve a csillog� �riszeket, amik valahogy r��bresztett�k, hogy mekkora h�lye is volt eddig. – Rajtad k�v�l… - s�gta halkan az utols� szavakat, majd megfogva Riyu tark�j�t, k�zelebb h�zta mag�hoz a fi�t, �s r�tapasztotta ajkait a m�sik�ra.

A Hirase meglep�dve ny�g�tt fel, mikor az a tegnapr�l ismert, furakod� nyelv ism�t birtokba vette sz�j�t, mik�zben kezeivel �szt�n�sen t�maszkodott meg az Uchiha feje mellett, nehogy r�zuhanjon t�rs�ra. V�g�l azt�n, mikor r�d�bbent, hogy mit is csin�l, megszak�totta a cs�kot, �s kiss� arr�bb h�z�dva, v�r�s arccal sand�tott r� a futonon lev�re.

- Nem akarom… nem akarom, hogy megint megb�nts… �n, nem akarok Naruto helyett Naruto lenni… - motyogta halkan, mik�zben ajkai kiss� leg�rb�ltek.

- Ugyan… - �lt fel Hikami, hogy kedvesen �tkarolhassa h�tulr�l a m�sikat, majd fej�t annak nyak�ba nyomva besz�lt tov�bb, mik�zben apr� cs�kokat nyomott a puha b�rre. – Te sose volt�l Naru-chan p�tl�k… te a bar�tom vagy, csak… most egy kicsit m�sk�pp is… de most hagyjuk ezt, �s ink�bb… - hajolt oda a pirosas f�lcimp�hoz, �rz�kien belesuttogva utols� szavait, mik�zben jobb kez�t lejjebb vezette, �s finoman r�tette Riyu �gy�k�ra. – T�rj�nk a l�nyegre…

A Hirase elf�l�an ny�g�tt fel, majd �rezte, hogy gondolatai azonnal kifolynak agy�b�l, �s a sz�ve �r�lt temp�ban kezdi pump�lni v�r�t, �gy arca p�rral fed�d�tt le. Egyre jobban beler�gz�d�tt mozdulattal fogta meg narancss�rga sz�n� tincs�t, mark�ba rejtve a fura jelens�get.

- Szerintem ink�bb m�st kellene markol�sznod… - h�zta sejtelmes mosolyra a sz�j�t a fiatal Uchiha, majd az �gy�kon l�v� kez�t feljebb h�zta egy kicsit, hogy most m�r a nadr�g al� cs�sztathassa be.

- Neh… - ny�sszentette Riyu, ahogy test�ben az egym�st kerget� �rz�sek egym�snak esve tomboltak benne, mik�zben Hikami kezei egyre jobban feld�lt�k a bel�l harcol�kat. Teljesen nekilapult a fekete haj� biztons�gosnak hat� mellkas�nak, �s ajkait kinyitva ford�totta feljebb kicsit fej�t, mik�zben szemei csukva pihentek. Keze g�rcs�sen szorult meg a tincs k�r�l, amit�l ujjai lila sz�nekben pomp�ztak.

A holl� gonosz vigyorral az arc�n nyaldosta v�gig a kipirult arcot, mik�zben ujjait egyre ingerl�bb mozdulatokkal j�ratta t�rsa mereved� f�rfiass�g�n. V�gyakoz� szemekkel n�zte a kezei k�zt verg�d� fi� �des k�nl�d�s�t, �s �rezte, hogy m�r az � gaty�ja is kezd egyre sz�kebb lenni, m�r csak a k�jes ny�g�sek hallat�n is.

- Hihkamhih… elh fohgok… nhem bh�rhom… - ny�sz�r�gte f�lszegen a barna haj� fi�, �s v�gre elengedte mostm�r v�r�s tincs�t, hogy kez�vel t�rsa v�ll�ba kapaszkodjon, �gy kiss� kicsavarva v�gtagj�t. V�g�l, egyre jobban zih�lva, nyitotta ki k�k szemeit, hogy tekintet�vel feln�zzen a felem�s �riszekbe, mik�zben l�bai a k�zelg� orgazmust�l felh�z�dva k�zeledtek hasa fel�.

- �s…? Nem akarsz elmenni…? – k�rdezte Hikami halkan, sunyi mosollyal az arc�n, majd lass�tott egy kicsit keze temp�j�n, figyelmesen v�rva a ny�gd�csel� fi� v�lasz�ra.

- Hihkamhih… - suttogta ism�t a m�sik nev�t Riyu, egy csal�dott ny�g�st is megeresztve. – Neh kh�nozzh… - hangneme k�ny�rg�be csapott �t, mik�zben szempill�i n�ha-n�ha megrebbentek, ahogy a kisz�rad�s ellen v�d� k�nnyf�tyol egyre jobban elhalv�ny�totta az �l�nk k�k sz�nt.

- Szerinted ezzel magamat nem k�nzom?! Mindj�rt meg�r�l�k… - v�gta r� kiss� s�rt�d�tt hangon az Uchiha, majd medenc�j�t a fi� fel� tolta, jobban �reztetve �gy vele saj�t „kis probl�m�j�t”. – L�tod?!

Az alacsonyabb fi�, miut�n felfogta a szavakat, kapkodva a leveg�t, csavarta kiss� meg fels�test�t, �s mik�zben feje sz�m�ra t�maszt keresett a felem�s szem� v�ll�n, gyenge kez�vel kigombolta az oszt�lyt�rs�n l�v� nadr�got. Ujjait kiss� f�lve, b�tortalanul vezette a boxer al�, hogy azt�n gyeng�d mozdulatokkal k�nyeztesse a m�g�tte �l�t.

Hikami hangosan felny�g�tt a meleg k�z v�gyn�vel� �rint�s�re, majd kiss� zih�lva nyomta neki � is homlok�t a m�sik v�ll�nak, elrejtve �gy a vil�g szeme el�l kipirult arc�t.

- L�htom… teh ihs gyahkohrolt�hl… otthonh… - lesett r� oldalv�st a holl� ny�sz�rg� t�rs�ra, megpr�b�lva kiss� po�nos figur�ra venni a dolgot, de valahogy mindig bele kellett ny�gnie mondand�j�ba.

- Fohgdh beh… - ny�sz�r�gte Riyu, durc�s hangnemben, majd egyre gyorsabb temp�ra v�ltott, ezzel is csendre intve t�rs�t. �sszeszor�tott szemekkel �rezte, hogy � is egyre k�zelebb ker�l a kiel�g�l�shez, �s �h�toz� teste el�gedetten remegett meg.

Hikami a m�sik v�ll�ba harapva pr�b�lta meg csit�tani el�t�r� k�jes hangj�t, mikor az orgazmus �r�lt erej�vel v�gigs�p�rt test�n, megbizsergetve �sszes idegsz�l�t.

A Hirase felsik�tva dobta h�tra fej�t, ahogy � is �tl�pte azt a bizonyos hat�rt, majd v�g�l teljesen ki�r�lt t�dej�t pr�b�lta k�rp�tolni. Lihegve borult teljesen t�rs�ra, majd ragacsos kez�t �vatosan h�zta ki eddigi hely�r�l, hogy ne koszoljon vele �ssze semmit. Feje �ll�s�t megford�tva kezdett el rajta gondolkodni, mit is csin�ljon a feh�r anyaggal, majd v�g�l b�tors�got gy�jtve, emelte sz�j�hoz kez�t, �s azzal tiszt�totta meg ujjait.

A fiatal Uchiha pihegve n�zte t�rsa tev�kenys�g�t, ami ism�telten kezdte felkorb�csolni v�gyai lelankadt t�z�t. Csillog� felem�s szemei �lvezkedve b�mult�k Riyut, mik�zben egyre el�gedettebb vigyorra h�z�dott a sz�ja, majd az � ragacsos kez�t is kih�zta a m�sik nadr�gj�b�l, �s miel�tt m�g a Hirase ak�rcsak meglep�dhetett volna, egyik feh�res folyad�kt�l f�nyl� ujj�t, annak sz�j�ba cs�sztatta.

- Na? Melyik�nk a finomabb…? �n vagy te…? – vigyorgott gonoszul Hikami, gy�ny�rk�dve a m�sik d�bbent arckifejez�s�ben.

A k�k szemek hatalmasra kit�gulva jelezt�k a megillet�d�st, mik�zben oda sem figyelt arra, hogy nyelve tov�bb takar�tja saj�t, �s mostm�r t�rsa ujj�t is. Teljesen elv�r�s�dve b�multa az el�gg� kaj�nnak t�n� Uchih�t, mik�zben �zlel�szerve mostm�r a semmit pr�b�lta lesimogatni a v�gtagokr�l.

- Na? Mit gondolsz…? – hajolt k�zelebb a „mosodak�nt” szolg�l� sz�jhoz Hikami, apr�t kacsintva a m�siknak.

Az �jabb szavakt�l, Riyu mintha �lomb�l �bredt volna, kapta el fej�t, �s saj�t ujj�t is kih�zta ajkai k�z�l. Szemeit les�tve, kezdte el csavargatni a haj�t, legink�bb egy zavarban l�v� kisgyerekre hasonl�tva.

- �n… nem tudom… - motyogta ki �szinte v�lasz�t, tov�bbra is konokul a f�ldet b�mulva.

- Pedig k�v�ncsi lettem volna r�… de mindegy! – mosolyodott el kedvesen Hikami, majd lassan r�m�szva a zavarban l�v� fi�ra, finoman h�trad�nt�tte a padl�ra. – Folytassuk, amit elkezdt�nk! – nyalta v�gig k�v�n�san a fels� ajk�t, majd nem is t�r�dve m�r semmi m�ssal, �hes ajkait r�tapasztotta Riyu csupasz mellkas�ra, n�hol gyeng�den megsz�vva a nedves b�rt.