Az valamennyire csak elnyomja… - �tletelt hangosan az Uchiha, majd b�ztat�an r�mosolygott az ujjai m�g�l kiles� fi�ra.

Riyu mostm�r teljesen �sszezavarodva b�lintott egyet bizonytalanul, majd fel�llva eddigi hely�r�l, kiss� t�molyogva ment oda a fekete haj�hoz, aki, vezetve �t, indult el. Mikor elvonultak amellett a bizonyos szoba mellett, halkan nyikkant egyet, de l�that�lag er�sen koncentr�lt nem oda figyelni. Ahogy bel�ptek Hikami szob�j�ba, azonnal r�csod�lkozott a felt�n� rendre �s tisztas�gra.

- Na-nagyon sz�p a szob�d… - dadogta halkan, b�tortalanul meg�llva az ajt�t�l p�r l�p�sre.

- K�szi – mosolygott r� az Uchiha a kiss� b�tortalan fi�ra, majd l�tva, hogy az m�g mindig csak a „k�sz�b” el�tt �csorog intett neki maga fel�. – Na, mire v�rsz? Gyere m�r be!

Mikor Riyu v�gre bel�pett a helyis�gbe �s eltolta az ajt�t, odas�t�lt az ablakn�l l�v� olajl�mp�shoz, amit gyorsan meggy�jtott, hogy egy kis f�ny k�lt�zhessen a s�t�ted� szob�ba, majd a r�di�t is bekapcsolta. Ritmusos dallam sz�llt v�gig, kellemes zen�vel kecsegtetve a k�rny�ken l�v�ket, �m a k�v�lr�l j�v� hangok, m�g �gy is elnyomtak p�r dallamot.

A k�k szem� fi� kis id� ut�n le�lt a padl�ra, �s nem engedve v�r�ss�g�b�l n�zett r� a fekete haj�ra, �riszeiben valami szeretetteljes csillog�ssal. N�ha-n�ha zavartan pislantott egyet, mik�zben kisz�radt ajk�t beharapva igaz�totta meg egyik arc�ba l�g� tincs�t.

Hikami kiss� tan�cstalanul n�zett k�r�l �s megpr�b�lt valami �rdekeset kital�lni, de a gondolatok helyett, folyton csak a k�jes ny�sz�rg�sek furakodtak az agy�ba. Kezdett nagyon d�h�s lenni id�sebbik �nj�re, �s egyben persze irigyelte is. Most � van Narutoval, aki meztelen�l fekszik alatta, �s v�gyt�l �gve sikoltozik.

Hirtelen forr� borzong�s futott rajta v�gig, �s gyorsan megr�zta a fej�t, hogy megszabaduljon az ilyen fant�ziak�pekt�l, amik lassan kezdt�k az �r�letbe kergetni. Ink�bb gyorsan le�lt Riyu mell�, fej�t konokul leszegve, mik�zben als� ajk�t kezdte harapd�lni.

A k�k szemek m�g mindig ragyogva b�mult�k a mostm�r mellette �l� fi�t, majd kis id� ut�n fellelkes�lve sim�totta v�gig a fekete-feh�r tincseket.

- A te hajad is m�s, mint a t�bbi ember�… - �llap�totta meg a nagyszer� felfedez�st, ahogy a saj�t, z�ld tincs�t is felemelte m�sik kez�vel, mik�zben ujjai szeretetteljesen tapintott�k az �szbe vegy�l� fekete hajat.

- Jah… Egyik jele annak, hogy m�r tizennyolc �vesen �reg vagyok… - s�hajtott fel az Uchiha, szinte m�r �r�lve annak, hogy a m�sik tal�lt valami t�m�t, amivel elterelheti a figyelm�t azokr�l az �tkozott hangokr�l. Apr� mosolyra h�zta a sz�j�t, majd lassan feln�zett a m�sik fi�ra, mire azonnal egy kicsit h�trah�k�lt d�bbenet�ben. Els� pillant�sra mintha Narut�t l�tta volna meg maga mellett, aki csillog� szemekkel �t n�zi, de mikor pislantott egyet, �jra a val�s�got l�tta. Riyu �lt mellette, aki kicsit furcs�llva n�zett r�, de akkor is… azok a csillog� k�k szemek maradtak.

Hikami arc�ra halv�ny p�r k�szott fel, ahogy sz�ve hevesebb temp�ra kapcsolt mellkas�ban, de zavara ellen�re, tov�bbra is meredten b�mult bele a l�mp�s sugarait�l csod�san f�nyl� k�k �riszekbe.

- �n biztos vagyok benne, hogy nem fog a v�gletekig �regedni a tested. Hisz ember vagy… - mondta a barna haj� elm�lkedve, de mikor l�tta, hogy a m�sik viselked�se megv�ltozott, szemei kit�gulva figyelt�k az Uchiha minden mozdulat�t. Arc�val akaratlanul is kiss� k�zelebb f�rk�z�tt a fekete szemekhez. – Valami rosszat mondtam?

- Nem… - nyelt idegesen egy nagyot Hikami, tov�bbra sem tudva elszakadni az ig�z� k�k szemek b�vk�r�b�l. Megpr�b�lt kiss� h�tr�bb araszolni, hogy t�volabb ker�lj�n a m�sikt�l, de nem sok sikerrel j�rt. Az izmai mintha felmondt�k volna a szolg�latot teljesen lec�vekelve �gy test�t, ami kezdett egyre forr�bbnak hatni, nemcsak az az�rk�k szemek miatt, hanem a m�sik szob�b�l �tsz�r�d� hangokt�l is, amik mintha m�g jobban feler�s�dtek volna.

- Csak a szemeid… - s�gta maga el� az Uchiha, ahogy n�mi k�b�t� k�d k�szott r� felem�s szemeire. – Olyan… sz�pek… - motyogta ki alig �rthet�en az utols� szavakat, majd behozva a marad�k t�vols�got kettej�k k�z�tt, k�zelebb hajolt a fi�hoz, �s l�gyan megcs�kolta.

Riyu meglep�dve ny�g�tt fel, �s szemeit �szt�n�sen hunyta le, ahogy �rezte, hogy a k�t puha ajak finoman �ri saj�tjait. M�r n�v�r�t�l hallott valami olyasmir�l, hogy nyelves cs�k, de… ez biztos nem az volt… arca ism�t kipirult, s mikor r�j�tt, hogy �pp kivel �s mit csin�l, ajk�t pr�b�lta elt�pni, de teste valahogy nem engedelmeskedett neki, �gy csak tov�bb �lt, egyhelyben.

Hikami lapos tekintettel n�zte a kipirult arcot, mik�zben jobb kez�vel Riyu tark�j�hoz ny�lt, �s kicsit k�zelebb h�zva a m�sikat mag�hoz, nyelv�t �tcs�sztatta a puha ajkak k�z�tt, de a fi� fogai zs�kutc�t mutattak matat� testr�sz�nek.

Az alacsonyabb fi� szinte p�nikba esve blokkolt le, hogy most mit is k�ne tennie. Sz�ve szinte m�r bel�lr�l �t�tte mellkas�t, t�bb leveg�t k�vetelve, �gy a barna haj� fi�, kiss� naivan nyitotta ki teljesen sz�j�t, leveg� ut�n kapva. Meglep�d�tten tapasztalta, hogy az Uchiha �zlel�szerve �tfurakszik saj�tja mell�, �s intenz�v mozg�sba kezdve kezdi el ingerelni azt. M�g mindig azon j�rt l�zasan agya, hogy mit is k�ne cselekednie, hisz… ez �lete els� cs�kja! Kis t�tlens�g ut�n, igyekezte ut�nozni a fekete haj� mozdulatait, de �rezte, hogy �gy is el�g �gyetlen.

Az Uchiha apr� mosolyra h�zta a sz�j�t, ahogy meg�rezte a m�sik kiss� gy�moltalan pr�b�lkoz�sit, �s f�lbeszak�totta a cs�kot.

- Engedd el magad… ne g�rcs�lj… - mondta Hikami b�ztat� hangon, majd kedves mosollyal az arc�n, h�zta el�r�bb kez�t a frusztr�lt fi� v�r�s arc�ra.

- Ez… nem helyes… �s a sz�vem… majd’ kiszakad a hely�r�l… - motyogta Riyu, les�tve szemeit, l�ngol� arccal �lvezve a puha ujjak �rint�s�t arc�n. Valahogy a k�ls� zajok m�r el sem jutottak agy�ig, csak pulzus�nak d�b�g�se hallatszott f�l�ben.

- Mi�rt ne lenne helyes…? Ha a sz�ved �gy dobog t�le… - hajolt vissza a m�sik fi� sz�j�hoz Hikami, mik�zben kez�t levette a piros arcr�l, �s a hevesen ugr�l� mellkasnak nyomta. – Akkor igenis helyes… - s�gta bele mondata v�g�t Riyu f�lig nyitott ajkaiba, majd kicsit k�zelebb hajolva, nyelv�t ism�t becs�sztatta a m�sik sz�j�ba.

A barna haj� fi� mostm�r tiszt�n hallhat�an ny�g�tt fel, s gyenge kezeivel seg�ts�gk�r�en markolta meg a m�sikon l�v� farmert. Lassan szabad teret hagyva �szt�neinek, pr�b�lta meg el�rni, hogy nyelve min�l t�bbsz�r sim�thassa v�gig az Uchih��t. Teste szinte k�vetelve Hikamit, lett egyre forr�bb.

A fekete egyre k�zelebb furakodott Riyuhoz, finoman h�trad�ntve �t a p�rn�kon, egy pillanatra sem megszak�tva az egyre m�mor�t�bb cs�kot. Nyelve szinte m�r rutinos mozdulatokkal noszogatta a m�sik�t, hogy egyre m�lyebbre f�zz�k a k�zt�k l�v� kapcsolatot.

Az alul l�v� fi� v�gre b�tors�got gy�jtve, �lelte �t l�gyan az Uchih�t, mik�zben egyre jobban k�sztet�st �rzett arra, hogy meg�rintse a felem�s szem�t. Ujjaival engedve kicsit a v�gynak, simogatta v�gig Hikami karjait, amik, melegs�get �rasztva magukb�l, v�ltak �rezhet�en libab�r�ss� ezekt�l a mozdulatokt�l. Megijedve h�zta vissza kezeit, m�g mindig tartva att�l, hogy valamit rosszul csin�l.

A f�l�s �rint�st �rezve, Hikami megszak�totta a cs�kot, �s mosolyogva n�zett bele a csillog�, kiss� ijedt szemp�rba.

- Ne legy�l ilyen nyuszi. Ha szeretn�l meg�rinteni, akkor csak tedd… - b�gta �rz�ki hangon a fiatal Uchiha, majd hirtelen �ntelt vigyorra h�zta sz�j�t, ahogy esz�be jutott valami. – S�t! Tudod mit? M�g seg�tek is egy kicsit… - vigyorgott, majd fel�lt, �s egy k�nnyed mozdulattal levette mag�r�l feh�r fels�j�t, majd visszahajolt a m�sik fi� f�l�.

Riyu nyitott ajkakkal n�zte v�gig alaposan az el� t�rul� l�tv�nyt… a f�l�ben egy halk hang k�ts�gbeesetten ki�ltozott, hogy hagyja abba a m�sik st�r�l�s�t, hisz ez nem helyes, de m�sik r�sze er�sebb volt. Kezeivel moh�n �rintette meg a m�sik fels�test�t, teljes figyelm�t a sz�pen �velt mellkasra, �s a kock�zott hasra ir�ny�tva. Mostm�r, egyre t�bbet k�vetelve, sz�ja is tapasztalni akarta a meg-megfesz�l� izmokat, s fej�t megemelve hajolt oda Hikami v�ll�hoz. �ppen hogy csak �rintve ajkaival a b�rfel�letet, hunyta le szemeit, elengedve egy j�les� s�hajt.

Az Uchiha el�gedetten n�zte az egyre buj�bbnak t�n� fi� tev�kenys�g�t, majd � is belehajolt a m�sik nyak�ba, �s miut�n beszippantotta annak finom, z�ldalm�hoz hasonl� illat�t, apr� cs�kokat kezdett nyomni az �rz�keny b�rfel�letre. Mik�zben mindkettej�k el volt foglalva egym�s �zlelget�s�vel, Hikami jobb kez�vel lassan lejjebb ny�lt, �s megpr�b�lta kigombolni Riyu r�vidnadr�gj�nak gombjait.

A barna haj� meg�rezve a nadr�gj�n�l tev�kenyked� testr�szt, abbahagyta sz�j�val a felem�s szem� fels�test�nek megismer�s�t, �s kiss� r�m�lten, k�rd�n n�zett oldalra a nyak�t k�stolgat�ra. Nem igaz�n volt benne biztos, hogy most mi is j�n, minek is k�ne j�nnie, s�t… azt sem tudta, hogy most �pp mit csin�lnak.

Hikami, miut�n elmer�lve a m�sik finom illat�ban �s barna tincsei cir�gat�s�ban, sikeresen kigombolta a gombokat, k�t ujj�t csak �ppen hogy becs�sztatta a ruhadarab al�, majd m�ris feljebbsiklott kez�vel, felt�rve �gy a fi� z�ld p�l�j�t. Ujjai gyeng�den j�tszottak a sima fels�testen, mik�zben jobb l�b�t becs�sztatta Riyui k�z�, hogy azt�n megt�maszkodva rajta, a t�rd�t finoman nekinyomja a m�sik �gy�k�nak.

A k�k szem� fi� magas hangon, halkan ny�g�tt fel, finoman megfesz�l� nyakkal, majd mikor teste visszanyerte eredeti �llapot�t, k�d�s szemeivel visszan�zett az Uchih�ra.

- Hika…mi… - motyogta t�voli hangon, majd mikor kiss� len�zve l�tta az el�gg� zavarba ejt� l�tv�nyt, fej�t oldalra hajtva sz�llt r� arc�ra a pirul�s.

A sz�l�tott erre otthagyta eddigi tev�kenys�g�t, �s feljebb hajolt, hogy l�ssa a m�sik arc�t. Elvigyorodott, ahogy megl�tta a v�r�s �rnyalataiban pomp�z� arcot, majd �rz�kien v�gignyalt Riyu bal arc�n.

- Mi�rt pirulsz ennyire…? Csak nem sz�z vagy…? – k�rdezte az Uchiha, n�mi apr� g�nnyal a hangj�ban, de szavai m�g �gy is kedvesen csengtek.

- H�t… �n igaz�b�l v�z�nt� vagyok… - motyogta zavartan az alul l�v�, nem �rtve, hogy j�n ez most ide, az asztrol�gia t�ma, de valahogy kiss� megnyugodott ett�l. Hisz ez t�vol �llt minden olyasmit�l, amit�l pirulnia k�ne.

- Nehm… Nehm �hgy �rtehttem… - n�zett fel kuncogva a holl� Riyura, mik�zben m�g mindig k�szk�d�tt bels� �rd�ge ellen. – Hanem, hogy… volt�l-e m�r �gy valakivel…? – folytatta m�r valamennyire normaliz�l�dott hangon, ahogy kedvesen mosolyogva feljebb cs�szott, hogy szemeik �jra egyvonalban lehessenek.

- Ne-nem igaz�n… - dadogta egyre f�l�nkebben Riyu, majd mikor m�lyen belen�zett a fekete-k�k szemekbe, arca el� kapta kezeit. – Olyan… zavarba ejt�, ha �gy n�zel… - mondta a szavakat tenyer�be, �vatosan kilesve ujjai k�z�l Hikamira.

Az Uchiha erre �jb�l felnevetett, majd k�t ujj�val finoman megcs�pte a m�sik egyik mellbimb�j�t a p�l� alatt.

- �s akkor nem szereted, ha �gy n�zek r�d…? – k�rdezte sunyin vigyorogva a holl�, majd kicsit k�zelebb hajolva a takar�st ad� kezekhez, finoman v�gignyalt az ujjak k�pezte bord�kon.

- Elpirulni… nem valami j� �rz�s… - mondta �szint�n megvallva a dolgot a barna haj�, majd lassan, �vatosan elvette kezeit arca el�l. – De… neked tetszik… - �llap�totta meg a k�vetkez� igazs�got, nem is k�rdezve a sz�m�ra nyilv�nval�t.

- Igen… Mert ezt az oldaladat eddig m�g nem nagyon ismertem meg… - mondta Hikami kedves mosollyal az arc�n, majd gyeng�den r�fonta ajkait a m�sik�ra. Nyelveik lass� t�ncba kezdtek, de azt�n hamar megszakadt a kontaktus, ahogy az Uchiha elv�lt Riyut�l.

- F�lsz…? – k�rdezte kicsit agg�dva, ahogy jobb keze alatt egyre jobban �rezte a hevesen dobog� sz�v zakatol�s�t.

- �-�m… - r�zta meg Riyu a fej�t. – Vagyis… nem akarom, hogy csal�dj… - motyogta alig �rhet�en, szem�t �jra les�tve. – �s a testem is… nagyon furcsa… egyre forr�bb… - annak ellen�re, hogy a szavak kiejt�se nehez�re esett, nem tudott nem v�laszolni a k�rd�sre. Nem tehetett r�la… ami a sz�v�n, az a sz�j�n.

- Ugyan mi�rt csal�dn�k…? Eddig se csal�dtam m�g benned soha… - mondta Hikami, b�tor�t�an r�mosolyogva a barna haj�ra, majd kicsit lejjebb k�szott �s felgy�rve teljesen a m�sik fels�j�t, belecs�kolt a sz�pen �velt k�ld�kbe. – A forr�s�g ellen pedig, majd tesz�nk… - vigyorgott, majd folytatta az apr� cs�kok oszt�s�t a kiss� nedvess� v�lt b�rfel�letre.

Riyu nem igaz�n �rtette, mire is gondolt az Uchiha, de agya teljesen gondolkod�sk�ptelenn� v�lva sz�nt meg dolgozni. Az alacsonyabb fi� kis, buja s�hajokat hallatva hunyta le szemeit, egyik kez�vel remegve kapaszkodva a fekete haj� v�ll�ba. Mostm�r csak egy valamit tudott felfogni: egyre t�bbet, �s t�bbet akart. L�bait kiss� feljebb h�zta, �gy, hogy �szre sem vette a dolgot, ahogy l�bujjai is teljesen megfesz�ltek a szokatlan, k�jes �rz�s alatt.

Hikami megeresztett egy �ntelt vigyort a heves reakci�ra, majd folytatva �tj�t egyre lejjebb, pr�b�lta meg leh�zni t�rs�r�l a feleslegess� v�lt nadr�got.

Riyunak fogalma sem volt, hogy mi j�n most, de �gy l�tszott, �szt�nei ann�l ink�bb tiszt�ban voltak vele.

- Mh�gh… - ny�k�gte ki elhal�an, mik�zben �rz�sei bel�lr�l marcangolva, nem hagytak neki egy perc nyugtot sem. Nyirkos ujjai nem tudt�k tartani magukat, �s keze kis puffan�ssal ismerkedett meg a futon felfog� k�pess�g�vel.

- Sz�ves �r�mest… - nyalta meg fels� ajk�t Hikami, ahogy perverz mosollyal az arc�n, v�gign�zett a verg�d� fi�n. Amilyen messzire csak lehetett, eldobta a r�vidnadr�got, a boxerrel egy�tt, majd megt�maszkodva Riyu �gy�ka f�l�tt, lassan r�vezette nyelv�t a kem�nyed� h�mtagra. Ilyen �gyben m�g el�g feszengve �rezte mag�t, hiszen � szem�ly szerint m�g nem csin�lt ilyet, de… Naruto m�r megmutatta neki, �s az eszm�letlen j� volt.

Mik�zben nyelve �rz�ki k�r�ket r�tt az �rz�keny testr�szen, agya zakatolva kergette eml�kk�peit, hogy valahogy felid�zze mag�ban, az Uzumaki hogyan is csin�lta.

A barna haj� fi� esz�t vesztve sikoltott fel az �rz�sre, ahogy h�ta elhagyta a talajt, �gy teste egy hidat alkotott a futon felett. Szemeit g�rcs�sen szor�totta �ssze, mik�zben kezei is �k�lbe szorulva markolt�k er�sen a sz�m�ra m�r felismerhetetlen dolgot. Miut�n v�gre siker�lt egy kis ideig ellazulnia, hatalmas leveg�mennyis�get sz�vott mag�ba, hogy azut�n �jabb hangokat adjon ki, amik egy�rtelm�v� tett�k tetsz�s�t a dolgok ir�nt.

Az Uchiha k�szs�gesen folytatta tev�kenys�g�t, egyre t�bb b�tors�got mag�ba sz�vva a k�jes sikolyok hallat�n. Hirtelen minden szorong�sa semmiv� foszlott, �s m�r szinte �szt�nb�l �zte tov�bb Riyut a beteljes�l�s fel�. Finoman megharapta a forr� f�rfiass�g cs�cs�t, majd teljesen bekapva a tagot, k�nz�an lassan sz�vni kezdte azt.

A k�k szemek most, az eddigi �llapotukkal ellent�tben, kipattanva mer�ltek el a semmiben, mik�zben a kisz�radt ajkak n�ma sikolyra �llva ny�ltak sz�t. Miut�n az ideg�l� k�jhull�m v�gigszaladt a libab�r�s testen, a barna haj� fi� hangosan zih�lva kezdett �jra er�t gy�jteni. A lass� k�nyeztet�s szinte f�jdalmasnak hatott, amit�l �gy �rezte, menten meg akar szabadulni.

- Kh�h… lekh… Hihkah…mhih… - ny�sz�r�gte megal�zkod�an, egyre fesz�ltebb l�nnyel.

A sz�l�tott �r�mmel figyelte a m�sik szenved�s�t, de az�rt engedve az esdekl� szavaknak, kicsit gyors�tott a temp�n, �m csak �ppen annyira, hogy Riyu csak egy kicsivel �rezze mag�t k�zelebb a v�gyott �rz�shez. Elakarta ny�jtani a dolgot, hogy azt�n… az eredm�ny mindent els�pr� legyen.

Az alul l�v� fi� �gy �rezte, f�l�sleges energi�it m�r nem tudja hova tenni, �s azok v�g�l bel�lr�l fogj�k felem�szteni. Sz�j�t pr�b�lta csukva tartani, hogy �gy hangja tomp�t�sra tal�ljanak, de hogy t�deje el�g leveg�h�z jusson, ez szinte kivitelezhetetlennek t�nt. Hikami nev�t mostm�r ny�sz�rg�s helyett egy-egy sik�t�sba �gyazta be, mintha im�ba foglalta volna azt. Teste �ppen csak hogy k�zeledett a kiel�g�l�s fel�, amit�l bels� v�gya egyre s�t�tebb, egyre �get�bb t�znek hatott.

Az Uchiha �lvezettel hallgatta nev�nek ezen �rdekes sz�lamokban val� visszaad�s�t, amit�l az � idegei is egyre fesz�lni kezdtek, ezzel a nadr�gj�ban is egyre sz�k�sebb� t�ve a helyet. Er�sen elgondolkodott a k�vetkez� l�p�sen, Sasuke „tan�t�sait” felid�zve, mire hirtelen abbahagyta a tev�kenys�g�t, �s elszakadva a testr�szt�l, gyorsan felpattant. Odaszaladt az �jjeli szekr�ny�hez, �s �r�lt sebess�ggel kutatni kezdett az egyik fi�kban, de mintha a sors ellene j�tszott volna, egyszer�en nem akart r�lelni a keresett dolgokra.

Riyu s�rni tudott volna az elmaradt orgazmust�l, mik�zben �veges szemeivel mereven n�zte a fekete haj�t, nem tudva, hogy a m�sik mit is csin�l most. Mikor kis id� ut�n a felem�s szem� gyors l�ptekkel t�rt vissza hozz�, a m�g mindig f�ld�n fekv� fi� k�vette tekintet�vel. Mikor l�tta, hogy a m�sik kez�ben van valami, pr�b�lt kicsikarni mag�b�l egy k�rd�st, de a v�g�n csak egy felad� ny�g�s lett bel�le.

- Gomen! Ne haragudj, csak… nem k�sz�ltem fel… - nevetett egy kicsit zavartan Hikami, majd sietve vissza�lt a k�nl�d� fi� l�bai k�z�. – De ki foglak engesztelni… �g�rem… - b�gta, csillog� szemekkel belen�zve a m�sik k�d�s, k�k �riszeibe, majd lassan visszavette sz�j�ba az �gaskod�, nedves testr�szt �s folytatta ott, ahol abbahagyta.

A k�jes sikolyok �jult er�vel t�lt�tt�k be a l�ng f�ny�ben vibr�l�, kis szob�t �s az Uchiha, kihaszn�lva Riyu egyetlen egy dologra val� �sszpontos�t�s�t, az el�kotort flakonb�l nyomott egy kis s�kos�t�t mutat�ujj�ra, majd a fi�ba hatolt vele.

A k�k szem� fi� sz�m�ra az �des k�n mell� n�h�ny m�sodpercig egy kis f�jdalom t�rsult, de igaz�b�l fel sem t�nt neki, hisz zsigerei gy�ny�rrel tel�t�dtek meg.

- Nhemh bh�hoh mh�rh… - cincogta k�ny�r�letre v�r� hangon, mik�zben pillant�sa megakadt a z�ld tincs�n. Vagyis, azon a tincs�n, ami eddig z�ld volt, de most… a hajk�teg v�r�sen izzott, mintha csak a Riyuban d�l� szenved�lyt akarn� jelezni. Tov�bbi sikoltoz�-ny�gd�csel� hangot megeresztve n�zte d�bbenten a l�tv�nyt, kiss� megr�m�lve t�le. Ahogy test�n ism�telten egy k�jnyal�b cs�szott v�gig, a hajsz�lak m�g m�lyebb sz�nekbe csaptak �t.

Hikami, megkegyelmezve a ny�sz�rg� fi�nak, gyorsabb temp�ra kapcsolt, egyre er�sebbeket sz�vva, mik�zben egy �jabb ujjat csatlakoztatott az el�z�h�z.

Riyuban ism�t bennragadt a leveg�, majd n�h�ny m�sodperc m�lva legal�bb olyan hangos sikoly rezgette meg az �p�let falait, mint nem is olyan r�g Naruto�. A barna haj� fi� m�g vagy f�l percig verg�d�tt a k�j s�lya alatt, kieresztve mag�b�l minden felgy�lemlett fesz�lts�get. V�g�l zih�lva, elvesztve szinte teljes er�k�szlet�nek tartalm�t, �sszezuhant testtel n�zett r� v�gre a felem�s szem�re. Most tudatosult csak benne, hogy az Uchiha ujjai m�r… el�gg� messze mer�szkedtek, de meglep�dve tapasztalta, hogy a testr�szek mozg�sa nem f�jt neki. Ink�bb csak �jra pr�b�lta meggy�zni afel�l, hogy igenis t�bbre �s t�bbre v�gyik… mag�ra Hikamira.

Az Uchiha el�gedetten nyalta v�gig ajkait, miut�n m�r teljes val�j�ban meg�zlelte a m�sikat. V�gyakoz�n csillog� szemeit a f�tyolosan r�szegez�d� k�kekbe f�rta, mik�zben ujjaival gyeng�den oll�zott a m�sikba. Az a tekintet… mindent el�rult. Szinte m�r �gy t�nt, hogy Riyu jobban v�gyik r�, mint � r�.

Ahogy v�gign�zte a kipirosodott, verejt�kez� arcot �s az enyh�n sz�tny�lt ajkakat, hirtelen megakadt a szeme a m�sik tincs�n.

- Az nem z�ld volt eddig? – k�rdezte furcs�llva Hikami, kezdve k�telkedni �p, j�zan esz�ben is.

- Eddhigh… - ny�k�gte ki Riyu, att�l az �that� tekintett�l ut�nozva haj�nak sz�n�t. – Mh�gh shoshemh cshinh�lt… ilyheth… - motyogott tov�bb, szemeivel rabj�v� v�lva a felem�s �riszeknek. Most valami olyasmit �rzett, amit eddig m�g sosem…

- Akkor… - h�zta gonosz vigyorra a sz�j�t az Uchiha – �gy t�nik, hogy siker�lt t�ged meg�rlelnem… kis gy�m�lcsk�m… - kuncogott, majd feljebb k�szva, adott egy l�gy cs�kot a pirospozsg�s fi�nak.

Riyunak tiltakozni t�madt kedve a gy�m�lcs megnevez�s hallat�n, de a felette l�v� fi� el�g gyorsan meg�ll�totta ebben. Kezeivel ism�t a sz�les v�llba kapaszkodva, pr�selte szinte teljesen mag�hoz Hikamit, mik�zben tudatosult benne, hogy azok a bizonyos ujjak m�g mindig el�gg� intim helyen voltak. Szemeit akaratlanul is kinyitotta erre a gondolatra, �s kutat�an n�zte a m�sik csukott szemeit.

Az Uchiha lassan megszak�totta a cs�kot, �s kiss� k�d�s tekintettel n�zett bele a f�rk�sz� az�r g�mb�kbe.

- K�szen �llsz…? – s�gta bele Hikami a k�rd�st a piros ajkakba, mik�zben kih�zta ujjait a m�sikb�l, hogy azt�n szabadd� v�lt kez�vel, finoman v�gigsim�tson a verejt�kes mellkason.

Riyuban sz�z �s sz�z k�rd�s mer�lt fel, majd bukkant al�, de ennek ellen�re is, a v�lasz ott lebegett az �sszes gondolata el�tt, kir�v�an. Lass�, de biztos mozdulattal b�lintott, a leveg�t m�g mindig er�sen kapkodva.

Hikami, kedves mosollyal az arc�n, nyomott egy apr� cs�kot a barna haj� egyik szemh�j�ra, majd f�l�lt, �s el�kotorta a m�sik dolgot, amit kikeresett a szekr�nyk�j�b�l. A kis csomag z�r�gve adta meg mag�t kezeiben, ahogy a holl� felt�pte a sz�l�t, majd kiszedte bel�le a s�kos hat�s� �vszert. Kiss� �gyetlen�l pr�b�lt meg valamit kezdeni a t�rggyal, de tapasztalatlans�ga �s egyre n�vekv� zavara nem k�nny�tette meg a dolg�t.

- A fen�be… - szitkoz�dott az orra alatt Hikami, ahogy ujjai k�z�l m�r m�sodszorra cs�szott ki a k�k �vszer.

- Hagyd… - mondta Riyu halk, m�gis kedves hangon, majd gyeng�den megfogta az Uchiha kez�t, �s �l�sbe torn�zta mag�t, hogy azt�n � cs�kolhassa meg a fekete haj�t. Jobb kez�vel annyira mag�hoz h�zta a m�sikat, hogy mellkasuk egym�snak tapadjon, majd sz�pen, lassan visszad�lt a futonra, mag�ra h�zva ezzel a felem�s szem�t.

- De nem akarom, hogy esetleg… elkapj t�lem valamit… - n�zett bele komolyan Riyu szemeibe Hikami, ahogy lelkiismerete megsz�lalva benne, megszak�tatta vele az �des cs�kot.

- Ez most �gy hangzott, mintha �n lenn�k m�r vagy a sz�zadik, akivel lefekszel, �s b�rkit�l �sszeszedhett�l volna valamit… - motyogta kicsit s�rt�d�tten, de azt�n gyorsan t�ll�pve a dolgon, ragyogott fel az arca. R�j�tt, hogy � igenis tudja, hogyan is kell csin�lni, hisz a n�v�re… sz�val el�g felk�sz�lt volt. Hikamit egy gyors �tg�rd�l�ssel nyomta maga al�, majd el�hal�szva egy �jabb darabot a kis dobozb�l, vette ki a k�k t�rgyat a zacsk�b�l. Gyakorlottan vette ajkai k�z� az �vszert, majd lejjebb cs�sztatva test�t, hajolt oda a m�sik �gy�k�hoz. Arca hirtelen v�ltott �t v�r�sre, �gy ink�bb szem�t lehunyva tette meg az utols� mozdulatot. Mikor �rezte, hogy sikeresen v�gbevitte a dolgot, arca egy m�sodpercre boldogan virult ki, de v�g�l ahogy r�j�tt, mit is csin�lt, oldalra ford�totta a fej�t.

- Most �r�lsz…? – mondta kicsit rosszall�an, zavar�t�l ism�t egyre jobban elgyeng�lve. Ezek ut�n, nem is mert arra gondolni, hogy az Uchih�nak mi lehet a v�lem�nye r�la.

- Honnan tudsz te ilyeneket? – k�rdezte n�mi csod�lkoz�ssal a hangj�ban Hikami, de az�rt az el�gedett vigyort nem lehetett let�r�lni az arc�r�l. – Azt mondtad m�g sz�z vagy. Csak nem hazudt�l…? – h�zta a pirul� fi� agy�t, mik�zben fel�lt, hogy ism�t k�zelebb ker�lhessen a m�sikhoz. Jobb kez�t gyeng�den r�vezette Riyu mellkas�ra, �s mik�zben �rdekl�dve v�rta a m�sik v�lasz�t, finoman cir�gatni kezdte a libab�r�ss� v�lt b�rt.

- A n�v�rem… eg�szs�g�gyi dolgoz�… nem kellett volna… - motyogta a barna haj�, mik�zben elm�j�r�l a kellemesen b�d�t� k�d kezdett megsz�nni. Tudta, hogy jobb lett volna, ha nem csin�lja meg… �gy most elt�nt m�g az �rtelme is, �s a felem�s szem� is egy k�nny�v�r� sr�cnak tartja.

- Dehogynem… - hajolt k�zelebb Hikami Riyu nyak�hoz, hogy azt�n k�zelebb k�szva hozz�, �des cs�kokat nyomjon az almaillat� b�rre. – �gy csak m�g jobban k�v�nlak… - lehelte ki szenved�lyt�l eltorzult hangon, majd lassan �tkarolva a v�kony derekat, az �l�be h�zta a fi�t.

Nem akarta m�g r�gt�n let�madni, csak megmutatni, hogy � m�r teljesen k�sz van. Minden �rtelemben… �m addig v�rni fog, am�g a m�sik el�rkezettnek nem �rzi a pillanatot.

A k�k szem� fi� lehunyt szemekkel hajtotta fej�t puh�n r� a sz�les mellkasra, s ahogy az Uchiha test�nek melege b�vk�r�be szippantotta, az � l�nye is ism�t visszanyerte a v�gy k�d�t. Ahogy vakon, �jra ajkaival kezdte �rinteni a sima b�rfel�letet, �szre sem vette, hogy z�ld tincse, ami eddig �temesen vette fel eredeti sz�n�t, narancss�rg�ba csapva �t, egyre k�zelebb ker�l a v�r�sh�z.

- Mikor… meg�rintesz… a gyomrom… �sszeszorul, �s a b�r�m… bizseregni kezd… - motyogta �szint�n a szavakat, majd imm�r �jult er�vel f�tyolos�tott szemeivel belen�zett a m�sik�iba.

- �ltal�ban �gy hatok az emberekre… - v�gta r� Hikami „szer�nyen”, mik�zben �ntelten vigyorogva v�gigsim�tott Riyu arc�n, majd kez�be vette az imm�r v�r�ses tincset, �s elmerengve vizsg�lgatni kezdte. – Tudod, nagyon hasznos ez a kis tincsed… Most legal�bb tudom, hogy m�r csak a k�zels�gemt�l az orgazmus hat�r�n vagy…

- Ez… ez nem igaz… - ny�k�gte ki tiltakoz�n a barna haj� fi� tiltakoz�s�t, mik�zben f�lig elpirult a kijelent�st�l. Az a h�lye tincs! Mi a fene van vele? Most fog r�szokni a sz�nv�lt�sra?!

A legbosszant�bb az volt, hogy a kijelent�s igaz�t a saj�t b�r�n tapasztalta… f�lt, hogyha b�rmilyen hevesebb mozdulatot is tenne az Uchiha, m�r nem b�rn� tov�bb.

- Pedig nekem �gy t�nik… - kuncogott a holl�, majd v�ltott egy kedvesked� cs�kot a teljesen kipirult fi�val. – Na…? Folytatjuk, vagy m�g besz�lget�nk egy kicsit…? – k�rdezte vigyorogva, mik�zben �jra �s �jra visszat�rt egy apr� ajak�rint�sre a m�sik�ihoz.

- Nem akarom… hogy k�rba vesszen… a munk�m… - motyogta f�tyolosan Riyu, mag�ban zs�rt�l�dve, hogy lehet ilyen kegyetlen – na j�, tal�n ez egy kicsit t�lz�s volt – vele ezekben a pillanatokban Hikami, mik�zben �, teljesen kiszolg�ltatva neki…

Erre a gondolatokra egy apr� ny�g�st hallatott, �s ink�bb pr�b�lta nem t�rni az agy�t.

- Akkor… - h�zta egyre perverzebb mosolyra a sz�j�t az Uchiha, majd miut�n nyelv�t �rz�kien v�gigfuttatta Riyu arc�nak bal fel�n, �vatosan h�trad�nt�tte a m�sikat, �s a l�bai al� ny�lva, lassan bel�hatolt.

A k�k szem� fi� arca l�that�an eltorzult, ahogy a kellemetlen �rz�s v�gigv�gt�zott test�n.

- Ezh… fh�jh… - cincogta, mik�zben er�sen szor�totta a fekete haj� v�llait. Pr�b�lt laz�tani, de �gy �rezte, hogy �gy egyszer�en k�ptelen r�… rem�lte, hogy a m�sik kital�l valamit, �s seg�dkezet ny�jt neki.

- Sajn�lom… - f�rk�szte kiss� aggodalmas arccal Hikami a m�sik fi� von�sit, mik�zben lelkiismerete ism�t el�t�rve benne, rosszall�an leszidta elkapkodott tett��rt. – J�l vagy…? – sim�tott ki gondoskod�n p�r barna hajtincset Riyu arc�b�l, amik pimaszul a zih�l� fi� b�r�re tapadtak.

Az alul l�v� fi�, l�tva a terhelt tekintetet, pr�b�lt er�t venni mag�n, �s arc�ra felker�lt egy kiss� gyenge, de �szinte mosoly.

- Shemmhih bajh… - suttogta, majd az Uchih�t a tark�j�n�l fogva h�zta oda mag�hoz, hogy ajkaival bec�z�en simogassa meg a felem�s szem� sz�j�t, �gy v�gre enyh�l�st nyerve. Teste lassan lazult el, de v�g�l megszabadulva a g�rcs�kt�l izmaiban, hallatott egy l�gy s�hajt.

- Biztosan j�l vagy…? – k�rdezte meg m�g egyszer az Uchiha, de az � tekintete is m�r kezdett egyre k�d�sebb� v�lni, ahogy Riyu arckifejez�seit figyelte. Azok a csillog� k�k szemek… folyton az �r�letbe kergetik. Teh�t… nem is a sz�k�kre bukik? Hanem… az ilyen tiszta, �gk�k �riszekre?

- Sohah jhobbanh… - mondta m�g mindig mosolyogva Riyu, mik�zben mellkasa fel-le ugr�lt az elfojtott v�gyt�l. V�g�l elemelve kez�t eddigi hely�r�l, a csod�latt�l k�bultan �rintette meg ujjaival Hikami als� ajk�t, majd v�gtagjai �tsiklottak a fels�re, hogy azt�n az �ll �v�t k�vethess�k v�gig. Tincse k�zben sunyin, �szrev�tlen�l nyerte vissza a v�r�s legm�lyebb �rnyalat�t, szinte vil�g�tva a s�t�tben.

A v�gyt�l �g� tekintet teljesen megbabon�zta az Uchih�t, �s szinte m�r alig �rezte a m�sik t�nyked�s�t test�n.

- Mi�rt nem vettem eddig �szre, hogy… milyen sz�pek a szemeid…? – motyogta Hikami, ink�bb mag�nak, mintsem Riyunak, de egyszer�en musz�j volt feltennie ezt a k�rd�st, mert nem tudta elhinni, hogy eg�szen eddig ilyen vak volt.

Az alacsonyabb fi� szempill�i zavartan rebbentek meg a k�rd�sre.

- Ezt… hogy �rted…? Semmi k�l�nleges nincs benn�k… - mondta remeg� hanggal, mik�zben �szre sem vette, hogy a szemei egyre nagyobbra t�gulva f�rk�szik a k�k-fekete �riszeket. Most vajon az Uchiha… g�nyol�dik vele…? Rem�nykedett benne, hogy nem… hiszen, annyira j� volt itt lenni vele. Olyan volt, mintha megtal�lta volna a hely�t… megnyugtat�.

- Dehogynem… var�zslatosak… - s�gta egyre m�morosabb hangon Hikami, mintha Riyu tekintete t�nyleg valami b�b�jt sz�rt volna r�, majd lassan lejjebb hajolt, hogy egy gyeng�d cs�kra invit�lja a m�sikat. – M�r j�l vagy…?

- Att�l tartok, addig fogod m�g k�rdezgetni, am�g rosszul nem leszek… - mondta elmosolyodva a barna haj�, bel�l �r�lve neki, hogy a m�siknak fontos lelki �s fizikai �llapota. K�zben ujjai kiesve ir�ny�t�sa al�l j�rtak be egyre nagyobb ter�letet a s�padt b�r�n, libab�rt hagyva maguk ut�n.

- H�t, amilyen k�pet v�gt�l… - vigyorodott el az Uchiha, ahogy a kicsit g�nyosra siker�lt szavak elhagyt�k a sz�j�t, �m miel�tt a bosszankod� fi� b�rmit is v�laszolhatott volna, vontatottan mozdult egyet cs�p�j�vel.

Riyu megeresztve egy elny�jtott ny�g�st, fesz�lt meg ism�t, de most nem a f�jdalomt�l, hanem a nemr�g tapasztalt k�jt�l. Szemei el�rt�k maxim�lis m�ret�ket, ahogy zih�lva n�ztek a gy�ny�rben forg� semmibe. Megpr�b�lta valahogy szavakkal t�rsa tudt�ra hozni, hogy folytathatja tev�kenys�g�t, hisz nem f�j neki. S�t… m�g t�bbet akart.

- Hikahmhih… - ny�sz�r�gte ki v�ggyal itatott hangon, �s csal�dottan adta fel a pr�b�lkoz�st, hisz ak�rh�nyszor pr�b�lt meg valami �rtelmeset mondani, valahogy mindig csak ez az egyetlen egy sz� jutott az esz�be.

- Mohndd m�g a nehvem… - b�gta a sz�l�tott megr�szeg�lt �rz�kekkel, ahogy most m�r lass�, �temes mozg�sba kezdve, Riyu arc�hoz hajolt, �s egyre csak a hatalmas �riszeket k�mlelve, halmozta el apr� cs�kokkal a nedves b�rfel�letet.

- Hikahmih… Hikahmih… - ny�gd�cselte eltompultan az alul l�v� az Uchiha nev�t, ahogy ajkai r�snyire kiny�lva biztos�tott�k Riyu t�dej�nek leveg�ell�t�s�t, mik�zben �lland�an nyitva tartott szemei egyre jobban k�nnyel hom�lyosultak el. Karjaival er�sen szor�totta mag�hoz a felette mozg�t, mik�zben minden egyes l�k�sn�l, szinte m�r k�nt�lva, mondta ki a k�rt sz�t.

A holl� arc�ra j�l l�that� v�r�s cs�k ker�lt, ahogy az �lm�nyeknek k�sz�nhet�en, sz�ve norm�lis temp�j�nak t�bbsz�r�s�re gyorsulva, pump�lta a v�rt test�ben. A k�t fi� tekintete v�gig �sszekapcsol�dott, ahogy egyre er�ltetettebb temp�ban hajszolt�k egym�st a k�v�nt orgazmus fel�. Egym�s elhaszn�lt leveg�j�t sz�vt�k magukba, mivel sz�juk alig p�r millim�terre egym�st�l lehelte ki a forr�v� v�lt oxig�nt, mik�zben minden egyes �jabb l�k�sn�l, ajkaik p�r pillanatra �ssze�rtek.

Riyu egyre magasabb hangokat adott ki, mik�zben arca ism�t grimaszba burkol�zva jelezte, hogy tulajdonosa nemsok�ra �tl�pi a mennyek kapuj�t. A fi� m�g utolj�ra els�hajtotta Hikami nev�t, s v�g�l g�rcsbe r�ndult izmokkal �lvezett el, mik�zben valahonnan t�volr�l hallotta az Uchiha hangj�t is, ezzel bizony�tva, hogy �t is el�rte az �des megsemmis�l�s. Leveg� ut�n kapkodva �lelte m�g mindig mag�hoz a felette l�v�t.

- Ohlyhan… �lmohs letthem… Hikamih… - zih�lta a szavakat, magyar�zatra v�rva.

- Akkohr… ahludj… csahk… - s�hajtozta neh�zkesen ki szavait az Uchiha, k�k szem�vel r�sand�tva az �jul�s sz�l�n �ll� fi�ra, majd gyorsan kih�z�dva bel�le, ledobta mag�t mell�, f�lve, hogy nem sok�ig b�rn� megtartani mag�t f�l�tte.

Riyu, miut�n felfogta az utols� sz�t is, kisimult arccal, nyugodtan szuszogva aludt el. Teste, m�g �lm�ban is, boldogs�got sug�rzott mag�b�l, mik�zben a fi� �lm�ban hasra fordult.

Hikami m�g egy ideig f�jtat� l�gz�s�vel k�szk�d�tt, majd lassan tudatosult benne, hogy m�g mennyi dolog v�r r�, miel�tt � is �lomra hajthatn� fej�t. Enyh�n remeg� karjaival feltorn�zta mag�t �l�sbe, majd kiss� fancsali k�ppel leszedte mag�r�l a haszn�lt kotont, ami n�mi matat�s ut�n, egy j�l ir�nyzott dob�ssal, zsebkend�be csavarva, a kuk�ban landolt.

A holl� f�radtan s�hajtott fel, miut�n siker�lt felt�p�szkodnia, majd egy irigyked� pillant�s ut�n, amit Riyunak int�zett, kiment a f�rd�be, hogy hozzon egy vizes szivacsot. Sasuk�nak k�sz�nhet�en legal�bb azt siker�lt megtanulnia, hogy ilyenkor mi is egy seme k�teless�ge…

Ahogy v�gigment a folyos�n, �r�mmel nyugt�zta, hogy a h�zban m�r csend �s b�ke honol. Naruto �s Sasuke akci�z�sa v�get �rt. H�la Istennek…

Hikami hamar vissza�rt, �s n�h�ny perc ut�n m�r el�gedetten is tehette le a t�rl�eszk�zt. �vatosan betakarta az imm�r tiszta fi�t, majd lekapcsolva a r�di�t, �s elf�jva a l�mp�s t�ncol� l�ngj�t, csatlakozott a f�ld�n hever� t�rs�hoz. Szemeit �r�mmel csukta le, ahogy Riyu szuszog�s�t hallgatva, v�gre � is elengedhette mag�t.

***

Naruto, mik�zben halp�st�tommal megpakolt pir�t�s�t ette, elgondolkodva n�zett a m�g mindig alv� Hikami szob�ja fel�, majd tekintet�t a saj�t �tel�t k�sz�t� Sasuk�re vezette.

- Nem k�ne m�r felkelteni? Vagy legal�bb csak megn�zni, hogy mi van vele? Sosem szokott ilyen sok�ig aludni… - k�rdezte agg�d� hangsz�nben t�rs�t, majd fel�llva az asztalt�l, hat�rozta el mag�t. – Rem�lem nem zuhant megint mag�ba… - mondta m�g utolj�ra, majd elindult a helyis�g fel�. Ahogy elh�zta a szoba ajt�j�t, azonnal belekezdett mond�k�j�ba.

- Hikami, nem k�ne m�r felke… - akadt bel� a sz�, ahogy a szoba k�zep�n elhelyezett futonon ott fek�dt a fiatalabb Uchiha, �s �t �lelve pedig egy sz�m�ra teljesen ismeretlen fi�. Teljesen meglep�dve, kisebb transzba esve t�molygott ki a ny�l�sz�r�n, mik�zben fogalma sem volt, mit is kezdjen most a hirtelenj�ben begy�jt�tt inform�ci�t�meggel.

Hikami a nev�t hallva, laposan felnyitotta pill�it, de �lomittas tekintet�vel hirtelen csak valami sz�ke dolgot fogott fel, ami elt�nik az ajtaja m�g�tt. Az eml�kek lassan cs�rgedeztek bele tudat�ba, majd mikor a mozaikdarabok a hely�kre ker�ltek, a szemei hirtelen kipattantak. El�sz�r a mellkas�n piheg� szem�ly tudatosult benne, majd az, hogy az a sz�ke folt nem m�s volt, mint…

- Naru-chan! – ki�ltott fel r�m�lten, majd nem sokat t�r�dve az alv� Riyuval, felpattant, �s a sz�ke fi� ut�n szaladt. �m az els� akivel �sszefutott, nem az volt, akire sz�m�tott.

Sasuke k�z�ny�s tekintettel �dv�z�lte a p�nikol� fiatalabbik �nj�t, aki mit sem t�r�dve vele, rohant is tov�bb. Az Uchiha csak megvonta a v�ll�t, majd a nyitott ajt�hoz s�t�lt.

- Naru-chan, v�rj! Ez nem az, aminek l�tszik! – mondta k�ts�gbeesetten, amikor v�gre utol�rve az Uzumakit, h�tulr�l �t�lelve �t meg�ll�totta.

- Hikami… ugye most nem magyar�zkodni k�sz�lsz? – fordult h�tra, kedvesen mosolyogva Naruto, mostm�r sikeresen feldolgozva a t�rt�nteket. Mondta � Sasuk�nek, hogy hallott valamit, de az nem hitt neki… miut�n sikeresen kibontakozott az �lel�sb�l, vigyorogva n�zett r� a stresszes fi�ra. – �n ennek csak �r�l�k… ugye, majd bemutatsz neki? – k�rdezte, lelkesed�s�t bujtatva hangj�ban.

- De! �n nem magyar�zkodom! – fakadt ki Hikami, m�g mindig riadtan n�zve a m�sikra, de tudva, hogy bizony, amit mond az egy hatalmas hazugs�g, lehangoltan hajtotta le a fej�t. – Sajn�lom… - motyogta alig �rthet�en, majd hirtelen ism�t felkapta a fej�t, �s kiss� keser� hat�rozotts�ggal n�zett r� ism�t Narutora. – De �n t�ged szeretlek! Csak t�ged! – jelentette ki, majd v�ratlanul a sz�ke fi�hoz l�pett, �s er�sen �tkarolva �t, szenved�lyesen megcs�kolta.

Az Uzumaki kit�gult szemekkel lep�d�tt meg ism�t, majd gyorsan kapcsolva l�kte el mag�t�l a fiatalabb fi�t.

- Hikami! �n viszont azt akarom, hogy mondj le r�lam! Le mern�m fogadni, hogy az a m�sik fi� sz�vesen viszonozn� az �rz�seidet… �s engem ez nem b�nt. Nem tudom el�gszer elmondani, hogy meg�rtsd… - mondta felemelve a hangj�t, megrov� hangnemben. – Szerinted, ez most hogy esne neki, ha hallotta volna, amit mondt�l? Ha csak nem p�nz�rt szeretkezett veled, akkor biztos vagyok benne, hogy �sszet�rt volna… te nem �gy l�tod?

A fiatal Uchiha kikerekedett szemekkel meredt Narutora, �s r� kellett j�nnie, hogy igaza van. Csal�dottan hajtotta le a fej�t, mik�zben nem tudta, hogy min is b�nk�dik igaz�n a legjobban. Azon, hogy a sz�ke megm�s�thatatlanul elutas�totta, vagy azt, hogy… k�pes volt kihaszn�lni a legjobb bar�tj�t…?

- Riyu csak a bar�tom… �n… �n… - meredt maga el� �veges szemekkel Hikami, ahogy a b�ntudat ezernyi szil�nkdarabk�nt f�r�dott bele sz�v�be. – Hogy lehetek, ilyen rossz ember?! – kapta kezeit az arc�hoz, mik�zben ki�br�ndultan mag�b�l k�szk�d�tt el�t�rni k�sz�l� k�nnyeivel.

Az id�sebbik fi� egy f�radt s�haj ut�n, �vatosan odas�t�lt a felem�s szem�h�z, �s kedvesen megsimogatta annak a h�t�t.

- Nem vagy rossz ember… m�g semmit nem mondt�l neki… tiszt�znod k�ne vele a dolgokat… - mondta komoly hangon, mik�zben rem�nykedett benne, hogy a m�sik t�nyleg felfogta, azt, amit mondott.

- �s m�gis mit mondjak neki?! – n�zett fel k�rd�n Hikami a sz�ke fi�ra. – Hogy k�szi az egy�jszak�s kalandot, sz�p volt, j� volt, de csin�ljunk �gy, mintha meg se t�rt�nt volna?! Nem akarom elvesz�teni a legjobb bar�tomat! – fakadt ki, most m�r egyre jobban k�ts�gbeesve m�g a gondolatt�l is, mire apr� k�nnycseppek jelentek meg szemei sark�ban.

- Csak volt okod r�, hogy lefek�dj vele, azon k�v�l, hogy kanos volt�l, nem? – lett Naruto is egyre fesz�ltebb. – Egyszer�en csak �szint�nek k�ne hozz� lenned, hisz az ember legjobb bar�tja meg�rt�! Gyere! – mondta, majd megfogta az Uchiha kez�t, �s �gy h�zta maga ut�n a h�l�szoba fel�.

Sasuke, Hikami szob�j�n�l, az ajt�f�lf�nak d�lve hallgatta v�gig a k�t fi� �rzelem d�s besz�lget�s�t, ami, annak ellen�re, hogy a konyh�ban zajlott le, el�gg� hallhat� volt. De �gy legal�bb v�gre m�r tiszt�ban volt mindennel.

- Sz�val akkor te vagy Riyu – n�zett r� az Uchiha rezzen�stelen arccal a futonon �l� fi�ra, aki az orr�ig betakar�zva, pr�b�lta meg elnyeltetni mag�t a f�lddel, csak az�rt, hogy ne legyen szem el�tt. – Nem mondom, hogy �rezd magad otthon, mert �gy l�tom, Hikami m�r el�gg� k�nyelmess� tette az ittl�tedet – h�zta gonosz mosolyra a sz�j�t a holl�, l�tva a m�sik heves pirul�sos reakci�j�t.

A barna haj� fi�, miut�n el�rte a sz�nsk�la legv�r�sebbik sz�n�t, idegesen n�zett k�rbe a szob�ban, szemeivel saj�t ruhadarabjai ut�n kutatva. Mikor megl�tta �ket, nagyj�b�l egy kupacban, a helyis�g m�sik fel�n, rem�nytelennek l�tta az esetet. A legjobb megold�s az lett volna, ha megk�rn� Sasuk�t, – amit eddig hallott Hikamit�l, biztos volt benne, hogy � az – forduljon el, vagy menjen ki, de ezt nem tehette, hisz ez az � h�za, �s b�rmit csin�lhatott benne. V�g�l m�giscsak megpr�b�lkozott, pr�ba szerencse alapon.

- M-megk�rhetn�m, hogy menjen el…? – motyogta alig �rthet�en, m�r a mag�z�st�l is teljesen t�volinak �rezve a sikert.