- �n… kimegyek kicsit a… a kertbe… - motyogott el valami gyenge magyar�zatot a k�t k�rd� tekintet miatt, majd siet�sen elhagyta a helyis�get. Mikor ki�rt a szabad leveg�re, fell�legezve pr�b�lt meg lenyugodni… soha nem tudta j�l kezelni az ilyen helyzeteket… nem akarta megb�ntani Hikamit, de azt sem akarta, hogy miatta veszekedjenek. Nem is figyelve merre megy, tal�lta mag�t a tiszta viz�, kis tavacsk�n�l, majd v�grehajtva a jutsut, teleport�lta f�rd�nadr�gj�t kez�be. Gyorsan �t�lt�zve l�pett bele a v�zbe, s h�trad�ntve fej�t, kezdte el b�mulni az eget.

- Most… megint valami rosszat csin�ltam? – n�zett r� aggodalmas arccal Hikami az Uchih�ra, enyh�n beharapva als� ajk�t, miut�n Naruto t�vozott a konyh�b�l.

- Mondtam, hogy m�g nem dolgozta fel a t�rt�nteket… - s�hajtott gondterhelten Sasuke, majd felemelve pohar�t, �jb�l beleivott te�j�ba. – Szerintem egy ideig ne csin�lj ilyeneket… - ford�totta r� �ben szemeit az �t b�mul� fi�ra.

- Hm! – kapta el a fej�t m�rgesen Hikami, majd felpattant, �s �sszekulcsolt karokkal, szinte m�r ut�latos tekintettel magasodott a m�sik f�l�. – Ezt csak az�rt mondod, hogy maradjak t�le t�vol. F�lsz, hogy elvesz�ted. De igaz�b�l csak magad alatt v�god a f�t a saj�t viselked�seddel.  Majdnem meg�lted, �s m�g te pr�dik�lsz?! N�zz ink�bb magadba…! – k�ld�tt egy utols�, lesajn�l� pillant�st a f�sult arccal r�mered� Uchih�ra, majd kom�tosan kis�t�lt a helyis�gb�l, �s arra vette az ir�nyt, amerre Naruto is ment.

- Igazad van… - suttogta maga el� Sasuke, miut�n m�r nem hallotta Hikami kong� l�pteit a fapadl�n.

A konyh�ba bes�t� nap el�, lassan bek�szott egy felh�, ezzel komor sz�rkes�gbe bor�tva a konyh�t, �s eltakarva a f�nyt a holl� szemei el�l. Hirtelen minden olyan mag�nyosnak �s s�t�tnek t�nt. De nem csak a kis helyis�g… hanem az Uchiha lelke is…

Az Uzumaki elb�biskolva fek�dt ugyan �gy a v�zben, hogy csak feje volt kit�masztva a parton, de f�l�lm�b�l egy gyeng�d �rint�s zavarta fel sz�j�n. Szemei megrebbenve ny�ltak fel, majd mikor szemben tal�lta mag�t Hikamival, aki ism�t gyeng�d cs�kot lopott t�le, k�ts�gbeesetten cs�szott beljebb a v�zben. Elv�r�s�dve kapta ajkai el� kez�t, majd kikerekedett szemekkel r�n�zve Hikamira, pr�b�lta meg az �lomt�l m�g kiss� k�d�s agy�t kitiszt�tani.

- K�rlek, ne csin�ld ezt… - mondta halkan, mik�zben a szavakat kereste gondolatai kinyilv�n�t�s�ra. V�g�l �gy d�nt�tt, am�g nem musz�j, nem is mond ezzel kapcsolatban semmit, �s n�m�n n�zve a felem�s szem�t, �rezte, hogy kipirult arca kezdi felvenni eredeti sz�n�t.

- Mi�rt ne…? – d�lt r� az Uchiha az egyik k�zeli k�re, csalafint�n r�mosolyogva az elpirult sz�k�re, mik�zben jobb kez�t belel�gatva a meleg v�zbe, apr�kat k�r�zve ind�tott el p�r hull�mot a felsz�nen. – Az arcodb�l �t�lve tetszik… �s egy szerelmes cs�k pedig sosem �rthat… - vigyorodott el egyre magabiztosabban, majd v�zbe mer�lt karj�t �tvezette Naruto nyak�ra, amit finoman cir�gatni kezdett a v�z alatt.

Az Uzumaki letagl�zva b�multa m�g mindig mereven a m�sik fi�t, majd ism�t h�tr�lva biztos�totta mag�t arr�l, hogy mostm�r az Uchiha nem fogja el�rni karjaival.

- Nekem nem v�ltoztak az �rzelmeim… szeretlek, de nem �gy, ahogy te szeretn�d… - mondta komoly hangon, s lelk�t el�re pr�b�lta felk�sz�teni a fekete haj� elszontyolod�s�ra szavai miatt. Am�gy is, tudni szerette volna, hogy mi t�rt�nt Sasuke �s Hikami k�z�tt, am�g � kint volt, hogy a legfiatalabb �nbizalma megint ekkor�ra n�tt…

- Tudom… neked mindig Sasuke lesz az els�, nem igaz? – ford�totta el morogva a fej�t, m�rgesen vicsorogva m�r a m�sik fi� gondolat�t�l is. – Hogy vagy k�pes szeretni �t, amikor majdnem meg�lt t�ged?! – kapta vissza tekintet�t Narutora. – Hogy vagy k�pes neki megbocs�jtani?! Hogy?!

Az Uzumaki l�tva a gy�l�lk�d� tekintet, m�g mindig kezeivel sz�ja el�tt, �rezte, hogy szeme n�m�n megtelik k�nnyel, majd cseppekk�nt v�giggurulva arc�n, hullik bele a t�ba.

- Sasuke is meg tud nekem bocs�jtani… indok n�lk�l… mert szeret… - mondta suttogva, mik�zben teste remeg�sben t�rt ki a benne kavarg� gondolatok vihar�t�l.

- Naru-chan! Ne s�rj! – pattant fel hirtelen Hikami r�m�lten, majd nem is t�r�dve mag�val, ruh�stul beleugrott a v�zbe, �s szorosan mag�hoz �lelte a zokog� sz�ke fi�t. – Ne haragudj! Nem akartalak megr�katni! Sajn�lom! Csak ne s�rj! K�rlek… - szor�totta egyre er�sebben mag�hoz Narut�t.

- Nem akarom, hogy veszekedjetek miattam… nem �rek annyit… - suttogta az Uzumaki, majd �rezte, hogy lelke sikeresen lek�zdve el�t�r� �rzelmeit, apasztja el k�nnyeit. M�ly leveg�t v�ve, pr�b�lta meg k�nnyedebben felfogni a helyzetet, majd lesand�tva Hikami test�re, sz�lalt meg �jb�l. – Csurom v�z lett�l… - v�g�l er�tlen�l, kedves hangon nevetett fel.

- Az nem sz�m�t… - tolta el mag�t�l egy kicsit az Uzumakit a fiatal fi�, hogy megk�nnyebb�lten r�mosolyoghasson a kacar�sz� sz�k�re. – Az a l�nyeg, hogy �jb�l mosolyogsz… - sim�tott v�gig gyeng�den Naruto jobb arc�n, mereng� tekintettel elt�rve a m�sik f�le m�g� egy nedves hajtincset. – �s nem fogunk veszekedni Sasuval. �g�rem… Persze az�rt a csipkel�d�st nem fogom kihagyni! – dugta ki nyelv�t j�t�kosan a m�sikra.

- Az nem is zavar – mondta Naruto, majd megfogva Hikami kez�t, indult el vele a parthoz. – Vedd le a ruh�idat, �s tedd ki �ket a sz�r�t�k�t�lre – mondta, majd elindulva a h�z fel�, n�zett m�g h�tra. – �n is �t�lt�z�m.

Mikor be�rt az �tkez�be, mosolyogva n�zett k�r�l a helyis�gben, de mikor szembetal�lta mag�t az �cs�rg�, maga el� bambul� Sasuk�vel, azonnal odament hozz�.

- Sasuke? Valami baj van? - �lt le mell�, majd k�rd�en n�zett r� a s�padt tekintetre.

- Semmi bajom. J�l vagyok – v�laszolta komoly arccal az Uchiha, r� se n�zve az �t f�rk�sz� sz�ke fi�ra, majd megitta kih�lt te�ja marad�k�t.

- Na, �t is �lt�ztem! – j�tt be vigyorogva Hikami, egy sz�raz feh�r p�l�ban, h�t�n egy narancssz�n� Uchiha szimb�lummal �s egy fekete r�vidgaty�ban. – Az�rt j�l esett ez a kis f�rd�! – csicseregte, de amint megl�tta, hogy a m�sik kett� milyen komor hangulatban kuksol az asztaln�l, �rtetlen�l pislogott r�juk. – Mi ez a siralmas hangulat?

- H�t… ezt �n is szeretn�m tudni… - v�laszolta Naruto, agg�d� tekintet�t r�emelve a felem�s szemekre, majd visszafordulva szerelm�hez, hajolt oda annak f�l�hez. – A tegnapon r�g�dsz, igaz? – suttogta alig hallhat�an, hogy a legfiatalabb biztos ne hallja meg.

Sasuke egyetlen arcizma sem r�ndult meg a k�rd�sre, hi�ba is traf�lt bele Naruto lelki bajainak forr�s�ba. Ugyanolyan nyugodt, f�sult tekintettel sand�tott r� a sz�k�re, majd egy sz� n�lk�l, �jra visszavezette szemeit az �res poh�rra az asztalon.

Az Uzumaki seg�ts�gk�r�en n�zett r� a m�g mindig �ll� Hikamira, majd mikor megpillantotta a fekete haj� arc�n a b�ntudat �rulkod� jel�t, t�gra ny�lt szemekkel csapott bele a felismer�s.

- Mit mondt�l neki? – k�rdezte kiss� remeg� hangon, mik�zben akaratlanul is megfogta szerelme kez�t, megnyugv�st v�rva.

- Csak… csak a v�lem�nyemet… - s�t�tte le szemeit a fiatal Uchiha, morfond�rozva harapd�lva als� ajk�t. – Nem gondoltam, hogy �gy kibukik majd t�le! T�nyleg nem! – n�zett bele az Uzumaki az�rk�k szemeibe, rem�nykedve, hogy az t�nyleg hisz majd neki. - Sajn�lom…

Naruto nem hib�ztatta a menteget�z� fi�t, s azonnal visszafordulva a m�sikhoz, emelte fel annak a fej�t.

- Ugye te is tudod, hogy �n nem haragszom r�d…?! Mindenkinek van joga kiborulni n�ha… tudom, hogy nem akart�l minket b�ntani… - mondta k�nnyben �sz� szemekkel a sz�ke, arra v�rva, hogy Sasuke hipp-hopp visszanyeri �letkedv�t, �s vele egy�tt eredeti szem�lyis�g�t is.

A holl� hosszan n�zett bele �res �ben szemeivel, a most k�tszer annyira csillog� k�k �riszekbe, majd lassan felemelte jobb kez�t �s �vatosan let�r�lte Naruto kibuggyan� k�nnyeit. Sz�tlans�ga v�d�burok sz�m�ra, de nem a sz�k�vel szemben, hanem saj�t maga miatt. �gy �rezte, ha most meg kellene sz�lalnia, biztosan els�rn� mag�t, pedig… m�r j� r�gen nem hullajtott igazi k�nnyeket. B�szkes�g�t viszont meg akarta �rizni, minden �ron. �gy l�tszik ez a g�njeibe van �rva, �s m�g a legmegr�z�bb dolog sem tudja kiirtani bel�le. Tal�n ez az Uchih�k sorsa… Egyed�l maradni d�delgetett �n�rzet�kkel…

Az Uzumaki a n�ma cs�nd alatt szinte �sszeroskadva n�zte m�g mindig szerelm�t, majd lassan Sasuke ajkaihoz hajolva, cir�gatta meg l�gyan a m�sik�it. Ahogy lehunyta szemeit, marad�k k�nnycseppjei is t�voztak hely�kr�l, s mik�zben kedvesen �lelte mag�hoz a fekete haj�t, elteleport�lta magukat a h�l�szob�jukba. V�g�l megszak�tva a cs�kot, simult teljesen hozz� t�rs�hoz, s ism�t odahajolva annak f�l�hez, lehelte ki mag�b�l a szavakat.

- Szeretlek, Sasuke… - miut�n mondata elhalt, lassan kezdte el simogatni szerelme h�t�t, mik�zben v�gigfek�dve a futonon, h�zta mag�val az Uchih�t is, �gy mostm�r mindketten a talajon, egym�s mellett foglaltak helyet. Ezek ut�n, kinyitotta szemeit, s tekintete azonnal tal�lkozott, az �t n�z� fekete �riszekkel, s a sz�ke fi� szeretetteljesen n�zett vissza a mellette l�v�re. – Szeretlek – ism�telte meg szav�t, ugyanolyan halkan, mint el�bb, s ajkaival a m�sik sz�j�t v�ve c�lba, cs�kolta meg �jb�l.

A holl� megbabon�zva viszonozta az �des ajkak �rint�s�t, mik�zben egyik karj�t a sz�ke derek�ra fonta. Hirtelen m�r m�st se �rzett, csak h�l�t. Olyan m�rt�k� h�l�t, amit szavakban nem is tudott volna kifejezni. Hogy tud Naruto ilyen kedves lenni vele, azok ut�n, amit tett? Hogy szorulhat bel� ennyi meg�rt�s �s… szerelem…?

A tudat�t �s egyben sz�v�t is ostroml� k�rd�sek azonban val�sz�n�leg �r�kre megv�laszolatlanok maradnak. Ez olyan dolog, amit � sose tudna meg�rteni. Naruto ink�bb t�nt neki most egy angyalnak, mint egy egyszer� embernek. Egy angyalnak, aki beleszeretett mag�ba az �rd�gbe…

Az Uzumaki miut�n meg�rezte cs�p�j�n a karokat, kis id� ut�n megszak�totta a cs�kot, s teljesen k�zel h�z�dva Sasuk�hez, b�jt hozz� annak a mellkas�hoz. Miut�n m�lyen mag�ba sz�vta a fekete haj� kellemes illat�t, feln�zve r�, k�mlelte a m�sik tekintet�t. Pr�b�lt valamit mondani, de fogalma sem volt, mit mondhatna… �gy �rezte, nincs t�bb sz�ra sz�ks�g, csak ki akarta �lvezni a pillanatot. A nyugodt, b�k�s, csendes pillanatok egyik�t, mikor szerelm�vel lehet, hozz�b�jhat annak meleget �raszt� test�hez, �s zavartalanul szeretheti �t.

Sasuke sz�tlanul meredt a csillog� az�rk�k szemekbe, amik olyan szerelmesen szegez�dtek r�, mint m�g soha. A kiss� furcsa helyzett�l, az Uchiha akaratlanul is halv�ny mosolyra h�zta a sz�j�t, majd tartva t�rs�val, m�g a legm�lyebb �rz�seket is kifejez� szemkontaktust, a m�sik cs�p�j�n l�v� kez�t lassan feljebb cs�sztatta, �s gyeng�den v�gigsim�tva a cs�kokkal tark�tott arcon, a sz�ke tincsek k�z� t�rt.

Naruto tekintete kis id� ut�n, az �riszekr�l a szem alatt l�v�, s�t�t karik�kra v�ndorolt, s v�g�l b�tortalanul felemelve kez�t, sim�tott v�gig � is a fekete haj� arc�n.

- Aludt�l te az �jjel…? – k�rdezte gyanakv�an, mik�zben szemeit szinte t�ny�r alak�ra kerek�tve szeml�lte a s�t�t foltokat.

- Nem… - v�laszolta halkan a holl�, kez�t visszaejtve maga mell� a f�ldre, majd fej�t elford�tva, ink�bb m�sra szegezte tekintet�t. – Nem tudtam aludni…

Az Uzumaki az ism�telt elkomorul�sra k�ts�gbeesett arcot v�gott, s hogy mentse, ami menthet�, er�ltetett nyugalommal ford�totta vissza szerelme arc�t.

- Sajn�lom… nem akartam, hogy…  ez legyen… fel�breszthett�l volna… - mondta menteget�z� hangon, majd ism�telten �t�lelve az Uchih�t, mondta ki marad�k gondolat�t, tudt�n k�v�l. – Biztos nem unatkoztunk volna egy�tt – hangja mereng� volt, de mikor r��bredt, hogy mit is mondott, elv�r�s�dve kapta sz�ja el� kez�t. Idegesen �lt fel, majd l�ngol� arccal n�zett r� az �t fix�roz� szerelm�re. – �n… �n nem �gy �rtettem, hanem, hogy… iz�… - kezdett ism�t gyenge kifog�sokba.

Sasuke akaratlanul is, hirtelen elnevette mag�t, �s szinte minden l�leknyomaszt� dolgot, mag�val sodort az �r�mteli kacaj.

- Sose tudt�l egy norm�lis magyar�zatot �sszehozni a k�t�rtelm� megjegyz�seidre… - �lt fel a holl� is, m�lyen belen�zve az Uzumaki egyre v�r�s�d� arc�n �l�, zavartan pislog� k�k szemekbe, majd lassan abbahagyva a nevet�st, csalafinta mosolyra h�zta a sz�j�t. – De pont ezt szeretem benned… Legal�bb megtudom, hogy val�j�ban mire is v�gysz… - s�gta bele az utols� szavakat a m�sik sz�j�ba, majd finoman r�harapott a puha als� ajakra.

Naruto nem engedve pirul�s�b�l, megbabon�zottan b�mult bele a sokat sejtet�en csillog� szemekbe, majd egy apr�t nyikkanva, pr�b�lt valamit kezdeni mag�val. Mik�zben a vele szemben �l� sz�j�val volt elfoglalva, �, bizony�t�si v�ggyal tele, gondolkozott valami kifog�son.

- �n… nem v�gyom… semmire… - motyogta f�tyolos hangon, s mag�ban csal�dottan konstat�lta, hogy ennyi tellett t�le. A hangs�ly teljesen a mondat tartalm�val ellent�tesen lejtett, �s szemei hom�lyoss�ga is �rulkod� volt.

- Ha te mondod… - b�gta neg�des hangon Sasuke, majd vigyorogva nyomta ajkait a sz�ke fi� sz�j�hoz, hogy egy �des cs�kra invit�lja. Nyelv�t r��r�sen �tcs�sztatta a m�sik sz�j�ba, finoman k�nyeztetve az Uzumaki �zlel�bimb�it, mik�zben lassan r�m�szva a fi�ra, a f�ldre d�nt�tte.

Naruto elb�gyadtan hagyta, hogy szerelme, v�gigfek�dve rajta, szegezze a f�ldnek, majd er�tlen�l belekapaszkodva az Uchiha fekete p�l�j�ba, �lvezte ki a lass� cs�kot. Tudta, hogy Sasuke cs�ny�n kihaszn�lja a vele szembeni tehetetlens�g�t, de valahogy most nem b�nta. �gy d�nt�tt, az arra val� pr�b�lkoz�s�t, hogy � legyen fel�l, elhalassza m�skorra. Igaz, nem szeretett fel�l lenni, de tudta, hogy ez mennyire odav�gott a fekete haj� �n�rzet�nek, �s �lvezte l�tni, ahogy a m�sik arc�ra ki�l az egy�rtelm� nemtetsz�s. V�g�l felocs�dva gondolataib�l, igyekezte viszonozni a cs�kot, mik�zben sz�ve egyre gyorsabbra fogva a temp�j�t, kalimp�lt.

Sasuke nyelve m�lyebbre v�ndorolt Naruto sz�j�ban, ezzel kiv�ltva az alatta fekv� fi�b�l, olyan hangokat, amik kezdt�k visszahozni bel� elveszettnek hitt �nbizalm�t. Jobb kez�vel lassan v�gigsim�tott a csupasz mellkason, finoman v�gigkarcolva k�rmeivel az �rz�keny b�rt, majd ujjait �vatosan becs�sztatta a sz�ke nadr�gja al�.

Az Uzumaki felsikoltva t�pte el ajkait t�rs��it�l, ahogy test�n forr� gy�ny�rhull�mok sz�ntottak v�gig az Uchiha tev�kenys�g�t�l. Elnyomott ny�gd�csel�sbe kezdve, n�zett r� k�d�s szemeivel a felette l�v�re, majd pr�b�lva mag�t hasznoss� tenni, kezdte el kibontani a fekete haj�n l�v� �vet, n�ha-n�ha megremeg� kezeivel. V�r�sben �sz� arc�t feljebb emelve, cs�kolta meg szerelm�t, mik�zben siker�lt �tjutnia az �tban l�v� nadr�gon, majd – eddigi egy�ttl�teik alkalm�val tal�n el�sz�r – � is t�mad�sba lend�tette kez�t, leut�nozva Sasuke mozdulatait.

Az Uchiha komoly tekintet� szemeit is lassacsk�n f�tyolos k�d kezdte ellepni, ahogy saj�t kez�vel egy ritmusban j�rt Naruto keze is a nadr�gj�ban. Szaggatott s�hajaik kezdt�k egyre jobban bet�lteni a szob�t, ahogy minden �rz�kszerv�kkel egym�sra koncentr�ltak.

- Nahruh… toh… - sz�rte ki neh�zkesen ajkain a holl� t�rsa nev�t, majd hosszabb p�r�zra eresztve �szt�neit, sz�j�t szenved�lyesen Naruto�ra nyomta, �s kez�vel egyre er�ltetettebb temp�t kezdett dikt�lni.

Az Uzumaki beleny�gd�cselve a cs�kba, vezette bele szabad kez�n l�v� ujjait a fekete tincsekbe, egyre jobban mag�hoz szor�tva szerelme fels�test�t, majd �les sikolyt nyomva el szerelme ajkaiba, fesz�lt meg az orgazmus hozta k�j alatt. �ntudat�n k�v�l, kez�t teljes sebess�gre kapcsolva, r�ntotta mag�val Sasuk�t is, s n�h�ny m�sodperc m�lva �rezte, hogy annak eg�sz tests�lya r�nehezedik, ezzel neh�zkess� t�ve sz�m�ra a leveg�v�telt. Kezeivel szorosan �t�lelve a fekete haj�t, pr�b�lt meg lenyugodni, mik�zben finoman harapd�lva az Uchiha v�ll�t, k�zdte le p�rj�t.

A holl� belef�rva arc�t a sz�ke fi� nyak�ba, sz�vta mag�ba az �ltet� leveg�t, hogy �jra rendezze felkavarodott bens�j�t.

- K�sz�n�hm… - s�hajtozta ki nagy nehezen Sasuke, lek�zdve sz�v�nek er�ltetett temp�j�t, �s egyben f�ltett b�szkes�g�t is. Ezt egyszer�en ki kellett mondania, hiszen… � m�r annyi rosszat tett Narutonak, de � m�gis kitart mellette �s folyton megbocs�jt. Pedig… egy�ltal�n nem �rdemli meg…

Az Uzumaki oldalra ford�tva a tekintet�t, n�zett r� szerelm�re, s furcs�llva kezdte el annak az arc�t p�szt�znia.

- Mith…? – nem �rtette, mit is k�sz�n jelenleg a felette fekv�, de mik�zben v�rta a v�laszt, kedvesen kezdte el simogatni a fekete haj� gerinc�v�t, l�baival �t�lelve az Uchih�t.

- Tuhdod j�hl… - v�laszolta kicsit morgol�dva Sasuke, mert nem nagyon volt �ny�re, hogy a sz�ke �rtetlens�g�vel akarja bel�le kih�zni egy�rtelm� szavakkal, am�gy sem k�nnyen �sszehozott vallom�s�t, majd nem v�rva meg a m�sik reakci�j�t, felk�ny�k�lt �s �jra �des cs�kra h�vta az Uzumakit.

Naruto beleny�sz�r�gve a cs�kba, h�zta mag�ra egyre jobban az id�sebbet, �gy szinte mag�hoz pr�selve azt. Tudta, hogy ez az egyetlen egy sz� is mekkora kincs volt Sasuke sz�j�b�l, de igaz�b�l nem �rtette, hogy ezt mi�rt is kell megk�sz�nnie neki. Hisz, a fekete haj� is megbocs�jtana neki, biztosan tudta…

V�g�l egy laza mozdulattal ford�tott a fel�ll�son, de, mintha mi sem t�rt�nt volna, folytatta tov�bb a cs�k viszonz�s�t.

Sasuke egyre szenved�lyesebben cs�kolta a sz�k�t, mik�zben kezeit egyre lejjebb cs�sztatta az izmos h�ton, egyenesen a boxer al�, majd er�sen belemarkolt a form�s h�ts�kba.

Narutot hirtelen �rte a m�sik tette, s kikerekedett szemekkel t�pte el ajkait az eddigi hely�kr�l. Zih�lva, teljesen v�r�s arccal n�zett oldalra, ahogy �rezte a fekete �riszek perzsel� tekintet�t mag�n. Zavara egyre csak n�tt, majd ajk�t beharapva pr�b�lt meg valamit kezdeni mag�val, megnyugtat�sk�pp.

- Mondtam m�r, hogy hihetetlen�l j� segged van? – k�rdezte meg ny�ltan Sasuke, majd l�tva ahogy a m�sik szinte felgyullad zavar�ban, halkan felkuncogott. – Nem hi�ba olyan j� benne len… - mondta vigyorogva, �m hirtelen hangos cs�r�mp�l�s, majd n�mi k�romkod�s szak�totta f�lbe mondanival�j�t, ami val�sz�n�leg a konyh�b�l sz�r�d�tt ki.

Naruto ijedten kapta fej�t a hang ir�ny�ba, majd d�bbenten tapasztalta, hogy a h�l�szoba ajtaja nyitva van.

- Mi… nem nyitottuk ki… - mondta ki, majd mikor r�j�tt, hogy val�sz�n� mi�rt is van nyitva, seg�ts�gk�r�en n�zett r� az alatta fekv�re. – Hikami…? – ny�sz�r�gte ki elkeseredetten, mik�zben arca ism�t felvette legs�t�tebb v�r�s �rnyalat�t, amikor arra gondolt, hogy vajon a legfiatalabb mit l�thatott… hogyhogy nem vett�k �szre…?!

Sasuke lassan r�ford�totta tekintet�t Narut�ra az ajt�r�l, majd k�z�ny�s arccal, a legkisebb nyugtalans�g n�lk�l v�laszolt a m�siknak.

- Val�sz�n�leg… Hacsak nem egy szellem j�rk�l a h�zban. Egy perverz szellem… - vigyorodott el az Uchiha, majd egyik kez�vel megragadta a sz�ke tark�j�t, �s visszah�zta az arc�hoz. – Nem akarunk neki mutatni egy kis �zel�t�t…? – nyalta meg a fi� ajkait, mik�zben v�gyt�l �g� �ben szemeit a zavart k�kekbe f�rta.

- Ezt… hogy �rted…? – motyogta Naruto szerelme b�vk�r�be ker�lve, megbabon�zva b�mulva annak szemeit, vad p�rj�b�l semmit sem engedve. T�nyleg fogalma sem volt, mit �rt szavai alatt az Uchiha, de �gy gondolta, ha tov�bbra is tartja ezt a fajta charmj�t, b�rmit is szeretne, � mindenre r�b�lint.

Sasuke el�gedetten n�zte a megbabon�zott sz�ke arc�t, de mikor �ppen v�laszolni akart volna, valamit megpillantott a szeme sark�b�l, amire akaratlanul is odan�zett.

- Miau... – j�tt egy kedves hang mell�le, ahogy tekintete tal�lkozott egy z�ldes szemp�rral.

- Ez meg mi a…? – n�zte egyre �rtetlenebb�l Sasuke a feje mellett �ld�g�l� sz�rke macsk�t, amely halk dorombol�ssal jutalmazta a holl� figyelm�t. – Mit keres itt egy macska?

Naruto egyre jobban �sszezavarodva pislogott r� a sz�r�s kis �llatra, majd felocs�dva kapta fel a dorombol� cic�t, �s mag�hoz �lelve kezdte el szeretgetni.

- Jaj, de �des…! – mondta elragadtatott hangon, s m�g mindig az Uchiha cs�p�j�n �lve, �s egy�ttal a nagy lelkesed�s k�zben mozogva is, simogatta �s �lelgette b�gyadt mosollyal az arc�n a macsk�t.

Sasuke akaratlanul is felny�g�tt a heves mozdulatokra, hiszen m�r egy j� ideje nem volt �ppen „lankadt” �llapotban.

- Narutoh! Marahdj nyuhgton �s tehdd le azht a d�g�th! – mordult r� a holl� a sz�ke fi�ra, majd sz�r�s szemeit a nemk�v�natos „szem�lyre” szegezte, ezzel is megpr�b�lva �szt�k�lni az �llatot az �nk�ntes t�voz�sra. Er�s koncentr�l�s�t azonban egy �jabb halk ny�vog�s t�rte meg, ami ism�t mell�le j�tt. Meglep�dve ford�totta fej�t �jb�l az ajt� ir�ny�ba, mire most m�r n�gy szemp�r szegez�d�tt r�.

Az Uzumaki h�trafordulva csod�lkozott r� a m�sik k�t macsk�ra is, majd let�ve a kez�ben l�v�t, �llt fel, mag�val h�zva a fekete haj�t.

- Ez el�g k�l�n�s… - mondta elm�lked� hangon, mik�zben k�zen fogva szerelm�t, indult el kifele a szob�b�l, majd mikor kil�ptek a folyos�ra, egyre t�bb �s t�bb ny�vog�s sz�rcsom� lepte el a padl�t. Naruto d�bbenten �llva v�rt v�laszt valakit�l az egyre furcs�bb helyzetre.

Hirtelen egy �jabb cs�r�mp�l� hangzavar futott v�gig a falak k�z�l, egyenesen a konyh�b�l, amit egy kiss� dorg�l� hang k�vetett.

- Mondtam m�r, hogy az asztalra nem mehettek fel! Sicc le!

- Azt hiszem Hikami nagyon is k�pben van ez �gyben… - jegyezte meg Sasuke, majd egy f�radt s�haj k�s�ret�ben elindult a konyha fel�, �vatosan �tl�pkedve a dorombol� macskakupacokon.

A sz�ke fi� szorosan az Uchiha m�g�tt haladva figyelt a l�bai el�, majd mikor sikeresen kijutottak az �tkez�be, megpillantott�k az �pp a macsk�kat az asztalr�l lepakolgat�, felem�s szem� fi�t.

- Hikami? Mi a fene ez a sok macska…? – k�rdezte bizonytalanul Naruto, majd ahogy �rezte, hogy valami puha l�b�hoz d�rg�l�zik, megpillantott egy fekete macsk�t. Kedvesen elmosolyodva vette fel, s ett�l a s�rga, szinte k�ny�rg�en n�z� szemek r�szegez�dtek. A kis �llat simogat�s�ba kezdve, n�zett vissza a l�tsz�lag sz�tsz�rt, fiatalabb Uchih�ra.

Hikami kiss� zavartan n�zett k�rbe, ahogy �szrevette az �jabb, m�r emberi j�vev�nyeket.

- H�t… elmentem s�t�lni am�g ti elvonultatok, de azt�n egyszer csak k�vetni kezdett egy k�bormacska – kezdett bele a magyar�zatba a fiatal fi�, tark�j�t vakargatva, mik�zben v�ratlanul egy v�r�starka cirmos bukkant el� a h�ta m�g�l, felfek�dve az Uchiha bal v�ll�ra. – Gondoltam haza hozom �s adok neki egy kis tejet, de azt�n… mire vissza�rtem, m�r egy eg�sz sereg k�vetett… - kuncogott fel keser�des hangon, majd halkan felszisszent, ahogy apr� karmok m�lyedtek a v�ll�ba.

- Ugye te is tudod, hogy nem tudunk mindnek ennival�t adni…?! – k�rdezte komoly hangon az Uzumaki, mik�zben k�t kez�n m�r vagy hat macska foglalt helyet, kedvesen mosdatva egym�st, �s n�ha-n�ha a sz�ke fi� b�r�t is. – Mit fogunk vel�k csin�lni…? – mondta halkan, ahogy k�rben�zett a sok, gy�moltalannak �s kedvesnek t�n� teremtm�ny k�z�tt, sajn�lkozva konstat�lva, hogy t�nyleg nem gondoskodhatnak ennyi macsk�r�l.

- Majd Hikami sz�pen ki�l vel�k a v�ros egyik ter�re, �s elosztogatja �ket – v�laszolta meg flegm�n Sasuke, a sz�ke k�rd�s�t, mik�zben gondosan �gyelt arra, hogy egy t�rsas lelk� macska se k�zel�tse meg t�z centin�l k�zelebbr�l.

- Ha nem t�led lenne, azt mondan�m, hogy j� �tlet, de mivel nem �gy van… ez�rt ink�bb nem mondok semmit – morogta Hikami, ahogy karba tett kezekkel, makacsul elfordult.

- Ha szeretn�d, akkor csin�lok n�h�ny kl�nt, �s seg�t�nk �ket elvinni – mondta Naruto, kedvesen r�mosolyogva a durc�s Uchih�ra, rem�lve, hogy nem fog �jabb h�bor� kit�rni a k�t fekete haj� k�z�tt. A kicsit hosszabb csendet csak a sz�ke fi�ban egyre nagyobbra n�v� macska-kupac dorombol�sa, �s a f�ld�n gy�lekez� cic�k ny�vog�sa t�rte meg.

- T�nyleg? – fordult r�gt�n Hikami Naruto fel�, hatalmas csillog� szemeit a sz�ke fi�ra szegezve. – Egy�tt? Csak mi ketten, t�bbedmagaddal? – k�rdezte gyermeki rajong�ssal, mik�zben rajta is egyre t�bb macska kezdett csimpaszkodni.

- Ch… Sz�nalmas vagy – vetette oda Sasuke, k�ldve egy lesajn�l� pillant�st a lelkes fi� fel�, mire annak �h�tatosan csillog� szemei hirtelen d�h�sen szegez�dtek r�. – Ink�bb azt mondd el nek�nk, hogy mi�rt is kukkolt�l minket?

- �n nem kukkoltalak titeket! – csattant fel Hikami, apr� p�rral az arc�n, majd zavartan kezdett bele a magyar�zatba, csak n�ha-n�ha merve r�pillantani az �t f�rk�sz� Uzumakira. – �n csak… nem tal�ltam a tejet �s mivel Naru-chan v�s�rolt be, gondoltam… gondoltam, hogy � tudja. Sajn�lom… - motyogta egyre b�nb�n�bb hangon.

- Semmi gond – mormogta m�g mindig kedvesen a sz�ke fi�, de arca egyre v�r�sebb lett, �s n�h�ny perc m�lva, lerakva a kez�ben l�v� macsk�kat, indult meg a h�l�szoba fel�. – Akkor, �n megyek is �t�lt�zni. Ti meg ne veszekedjetek!! – mondta parancsol� hangon a k�t mag�ra maradt fi�nak m�g utolj�ra, majd elkezdte megk�zel�teni c�lj�t. Miut�n visszat�rt a h�l�szob�ba, gyorsan mag�ra kapott n�h�ny ruh�t, szinte vill�msebess�gre v�ltva, hogy a k�t Uchih�nak kevesebb ideje legyen b�rmire is. V�g�l visszas�t�lva az �tkez�be, l�tta, hogy Hikami m�r felk�sz�lve, t�bb tucat dobozzal a kez�ben �lldog�l.

- Rem�lj�k, el�g lesz ennyi hely nekik – mondta, majd odal�pett a felem�s szem� fi�hoz, �s miut�n annyi kl�nt csin�lt, mint ah�ny t�rol�ed�ny van, sz�tosztotta k�z�tt�k azokat, �s megkezd�d�tt a bepakol�s.

A macsk�knak viszont nem nagyon akar�dzott benn maradni a s�t�t �s idegen dobozokban, ehelyett nyiv�kolva �s f�jva ugr�ltak ki, nem k�m�lve karmaikkal a k�zelben l�v�k b�r�t.

- �h! Ez f�j! – nyavalygott Hikami, ahogy duzzogva m�regette az egyik fekete macsk�t, amely a karj�ba csimpaszkodott k�rmeivel. A cica felborzolt sz�rrel �s fekete-k�k, makacs tekintettel meredt a fiatal Uchih�ra, k�rmeit egyre m�lyebbre meresztve annak karj�ban, ahogy a fi� megpr�b�lta leszedni mag�r�l.

Naruto l�tta a szabadulni pr�b�l� fi�t, gyorsan a seg�ts�g�re sietett, �s amint megsimogatta az �llatot, az dorombol�sba kezdve h�zta vissza k�rmeit.

- H�t, akkor k�zben vissz�k �ket… - mondta fels�hajtva, �s a t�bbi Naruto k�vetve az utas�t�st, kapott fel az �l�be min�l t�bb cic�t. Azok, mostm�r megnyugodva hagyt�k, hogy felvegy�k �ket, s mikor a padl� meg�r�lt az �sszes sz�r�s �l�l�nyt�l, a kl�nok sz�p sorj�ban kezdt�k elhagyni a h�zat. Ahogy l�tta, hogy Hikami is k�veti m�sait, gyorsan nyomott egy gyeng�d puszit Sasuke arc�ra.

- Majd j�v�nk – sz�lt m�g h�tra, majd mosolyogva �rte be a t�bbieket.

- Rem�lem, mindenkinek tal�lunk gazd�t – mondta csendesen, a mellette battyog� felem�s szem�h�z fordulva.

- �n is – b�lintott Hikami, kedvesen r�mosolyogva a sz�ke fi�ra, majd egy kicsit k�zelebb ment hozz�, hogy min�l kisebb legyen a k�zt�k l�v� t�vols�g. – Az�rt rem�lem nem fognak majd visszasz�kni hozz�nk… - kezdte el simogatni az egyik v�r�s cic�t, amit az �l�ben tartott, mik�zben elgondolkodva meredt maga el�. – Nem tudom, hogy mi�rt vonzom �ket annyira… de… arra eml�kszem, hogy amikor az erd�ben laktam, akkor is rengeteg macska volt mindig a k�zelemben. Ha �k nem lettek volna, biztos megfagytam volna valahol a hidegben �s… �gy mag�nyos sem voltam…

- Biztos a g�njeid miatt van! Hisz a macsk�k biztos meg�rzik, hogy te hasonl� vagy egy kicsit – v�laszolt Naruto, majd felemelve fej�t, �llap�totta meg, hogy nemsok�ra ki�rnek a v�ros egyik ter�hez. Ezalatt az �t �v alatt Sasuk�vel felfedeztek egy csap�st, amivel n�h�ny perc alatt eljuthattak a v�rosba, �gy nem is csod�lkozott, hogy milyen hamar megtett�k a t�vot. Szerencs�j�kre a kis k�zs�gben �pp piaci nap volt, �gy a v�ros apraja-nagyja az utc�kat j�rta. Miut�n tal�ltak egy megfelel� helyet, neki is �lltak a munk�nak.

Lerakt�k az �sszes macsk�t az egyik utcasarokra, amik egy tapodtat sem mozdulva mell�l�k, d�rg�l�ztek neki a l�baiknak. A nagy macska kavalk�d hamar felt�n�st keltett, �s szinte azonnal az �sszes gyerek odar�ngatta sz�leit a k�t fi�hoz. Egy kis k�ny�rg�s, nyafog�s, s�r�s ut�n v�g�l mindegyik az �l�be kaphatott egy �llatot, �s m�r vihette is haza. Alig telt bele egy �r�ba �s m�r csak n�gy cirmos �rv�lkodott mellett�k.

- H�t ez gyorsan ment – simogatta mosolyogva Hikami az egyik, �l�ben boldogan dorombol� v�r�s macsk�t, az �tpadk�n �lve. – Nem is hittem volna, hogy ilyen kap�sak lesznek! T�l aranyosak vagytok, ugye cicus? – sand�tott fel vigyorogva a feje tetej�n punnyad� sz�rke �llatra, ami erre csak igenl�en felny�vogott.

Az utols� h�rom �llatot egy nyugd�jas h�zasp�r vitte el, de a negyedik, fekete macsk�t nem vitt�k magukkal, azzal az indokkal, hogy nem tudnak t�bbet befogadni. Naruto v�g�l kicsit sajn�lkozva r�n�zett az �pp az �l�ben l�v�, sz�ke tincsekkel j�tszadoz� kiscic�ra, v�g�l gondolva egyet �llt fel, �s h�zta fel az Uchih�t is.

- Akkor, mehet�nk is haza – mondta vid�man, mik�zben jobban szem�gyre vette a kismacsk�t. A felem�s szemei teljesen ugyan olyanok voltak, mint a mellette s�t�l�nak, csak a k�t szem sorrendje volt felcser�lve. Biztos volt benne, hogy m�g egy ilyen k�l�nleges h�zi�llat nincs a f�ld�n. Kedvesen az arc�hoz �lelte a hiperakt�v sz�rgombolyagot, mik�zben l�ptei gyorsabb temp�ra v�ltottak. Nem akarta az eg�sz napj�t itt t�lteni…

Hikami kiskutya m�dj�ra, szorosan haladt Naruto bal oldal�n, mosolyg�s szemeit le sem v�ve a m�sikr�l. Lassan azt�n b�tors�got v�ve mag�n, jobb kez�t belecs�sztatta a sz�k�j�be, �s kedvesen megszor�totta azt.

Az Uzumaki alig �rz�kelte az apr� mozdulatot, annyira lek�t�tte a kiscica, aki ism�t a sz�ke hajat kezdte el pofozgatni.

- Szerinted mi legyen a neve…? – k�rdezte kiss� t�voli hangon, majd v�gre r�n�zett a mellette halad�, fekete haj� fi�ra, �s visszamosolygott r�. Ahogy v�rta a v�laszt, konstat�lta mag�ban, hogy egyre k�zelebb �rnek a c�lhoz.

- Nem tudom… - motyogta halkan a fiatal Uchiha, arc�n m�g mindig viselve �h�tatos tekintet�t. – De ez most nem is �rdekel… - s�gta, majd meg�ll�tva Narut�t, a kez�n�l fogva mag�hoz h�zta, �s �tkarolva a sz�ke derek�t, haboz�s n�lk�l megcs�kolta, nyelv�t azonnal �tvezetve a d�bbenett�l sz�tny�lt ajkak k�z�tt.

Az Uzumaki n�h�ny m�sodperces elgyeng�l�s�b�l felocs�dva, r�ntotta el fej�t, majd n�h�ny l�p�st h�tr�lva, zih�lva meredt r� a m�sikra. Biztos volt benne, hogy arc�ra - alig l�that�an igaz - ki�lt a szomor�s�g.

- M�r megk�rtelek r�, hogy ne csin�ld ezt. K�rlek… - mondta �szinte hangon, halkan, mik�zben a virgonc kiscica nyak�hoz m�szva csiklandozta v�gig b�r�t, f�l�be dorombolva.

- Nem tehetek r�la… - b�gta Hikami, m�g mindig arc�n viselve azt az elvar�zsolt, v�gyakoz� kifejez�st, mik�zben egyre k�zelebb l�pkedett a h�tr�l� sz�ke fi� fel�, aki egyszer csak zs�kutc�ba t�vedve, nekiszorult egy f�nak.

A fiatal Uchiha lassan el� �llt, egyik kez�t az Uzumaki fej�n�l, a m�sikat a derek�n�l nekit�masztva a vastag t�rzsnek, �gy elz�rva a marad�k lehets�ges menek�l�si �tvonalakat is, majd ism�t finom cs�kra invit�lta Narut�t.

A sz�ke fi� kiss� k�ts�gbeesve, szinte felkente mag�t a f�ra, de l�tva, hogy ez sem haszn�l, arc�t elford�tva szak�totta meg a kontaktust. Egyik kez�vel m�g mindig a kismacsk�t tartotta, mik�zben a m�sikkal pr�b�lta elvenni a feje mellett l�v� kezet.

- Eressz el – fordult v�g�l Hikami fel�, de hangja ink�bb esend� volt, mint parancsol�. Egyre jobban stresszesnek �rezte mag�t, amit�l arca v�r�sre gy�lt, s sz�ve is egyre gyorsabban pump�lta a v�rt.

- J�l �ll neked a piros… - s�gta �rz�ki hangon az Uchiha, nem is t�r�dve a sz�ke k�ny�rg� szavaival �s er�tlen ellenkez�seivel. – M�g vonz�bb� tesz… - hajolt ism�t v�gyakoz�n a puha ajkakhoz, �vatosan meg�zlelve azokat, mik�zben a m�sik derek�n�l l�v� kez�t, simogatva cs�sztatta r� Naruto �gy�k�ra.

Az Uzumaki felny�gve markolta meg a fekete haj� fels�j�t, �s tol� hat�st kifejtve r�, pr�b�lta ell�kni mag�t�l a fi�t, de az meg sem mozdult. Igyekezete k�zben �szre sem vette, hogy a fekete kiscica a f�n lem�szva landol a f�ld�n, �s val�sz�n� az �tel illata miatt vette az ir�nyt a h�z fel�. A sz�ke fi� egyre hangosabb ny�sz�rg�ssel �szt�n�zte Hikamit a le�ll�sra, mik�zben kez�vel is tov�bb gy�m�sz�lte a mellkast.

A fiatal Uchiha azonban teljes megsz�llotts�ggal cs�kolta egyre szenved�lyesebben a sz�ke fi�t, mik�zben ujjait lassan becs�sztatta a m�sik nadr�gj�ba, �s gyeng�d mozdulatokkal kezdte k�nyeztetni Narutot. Ujjai gyeng�den t�ncoltak a f�rfiass�gon, �lvezve a tev�kenys�ge �ltal kicsalt hangokat.

Az Uzumaki sz�gyent�l �g� arccal pr�b�lta meg visszafogni mag�t, �s nem �lvezni az �rint�seket, de teste �szt�n�sen reag�lva r�juk, kezdett el �h�tozni a kiel�g�l�s ut�n. Hom�lyos szemeit kinyitva, kezdte el p�szt�zni el�sz�r Hikami arc�t, majd szeme a kicsit t�volabbi h�zra r�vedt. Biztos volt benne, hogy a h�zban Sasuke �pp egy k�nyvet olvas, semmit sem sejtve az itt t�rt�n� dolgokr�l. Ebb�l er�t gy�jtve, szak�totta meg a cs�kot, s zih�lva ford�totta el annyira fej�t, amennyire csak lehets�ges volt, majd kezeivel megfogta az Uchiha munk�lkod� kez�t. Legyeng�lt izmaival igyekezte le�ll�tani a kar mozg�s�t, mik�zben ny�gd�csel�se szabadon hagyta el sz�j�t.

- El�gh… nhemh akaromh… k�rlekh… - mondta esdekl� hangon, v�g�l f�lve r�n�zve a fiatalabbra.

- Nem versz �t… - h�zta �ntelt mosolyra a sz�j�t Hikami, majd v�gyt�l csillog� szemekkel hajolt bele a sz�ke fi� nyak�ba, hogy ott is meg�zlelje a finom b�rt. – Sasuke mondta, hogy szeretsz tiltakozni… de igaz�b�l nagyon is akarod… - b�gta egyre felt�zeltebb �llapotban, majd gyors�tani kezdett keze mozg�s�n.

Naruto felsikoltva fogadta az egyre intenz�vebb ingereket, mik�zben tudata m�g mindig �lesen tiltakozott fej�ben. Mi a fen�nek kell ilyen dolgokat mondania Sasuk�nek?! �s mikor van nekik idej�k ilyesmir�l besz�lni?!

- Neh… el�hgh… nehm akaromh… - mondta cincogva, mik�zben egyre f�tyolosabb szemeivel a k�rnyezet�t figyelte, megnyugv�st v�rva t�le. Sik�tozva tagad� szavait, szor�totta egyre jobban az Uchiha karj�t, majd egyszer csak az egyik k�zelebbi f�nak t�maszkodva megl�tott egy emberi sziluettet. Er�sen koncentr�lva n�zte azt, majd mikor r�j�tt, ki az, kikerekedett szemekkel n�zett bele a feket�kbe.

- Sasukeh…? – ny�k�gte m�g ki utolj�ra, majd megfesz�lve �lte �t az orgazmust. Izmai teljes elernyed�se miatt csuklott �ssze, majd er�sen zih�lva, a fa t�v�ben, f�lig lecs�szva b�multa m�g mindig szerelm�t. – Shash… - pr�b�lkozott a besz�ddel, de l�nye egyre nehezedve h�zta lefele szemh�jait, s m�g mindig motyogva a nevet, aludt el, azzal a gondolattal, hogy a legid�sebb fi� hogy ker�lt oda.

Hikami �lvezettel nyalta le ujjair�l a feh�r anyagot, majd v�lla f�l�tt h�trasand�tva n�zett bele a nyugodt �ben szemekbe. Egy ideig csak figyelt�k egym�st, szavak n�lk�l is meg�rtve a m�sik gondolat�t, majd Sasuke elford�totta a fej�t, �s hanyagul ell�kve mag�t a fat�rzst�l, karba tett kezekkel ford�tott h�tat a fiatal fi�nak.

- Vidd be! Azt�n majd gyere ki! Besz�lni akarok veled… - mondta komoly, �rzelemmentes hangon a holl�, majd h�tra sem pillantva a m�sikra, elindult az egyik tiszt�s fel�.

Hikami hosszan n�zte az elballag� id�sebb �nj�t, majd tekintet�t a b�k�sen szuny�k�l� fi�ra ford�tva leguggolt, hogy felkapja Narut�t az �l�be. A m�g mindig enyh�n pirospozsg�s arc l�tt�n elmosolyodott, majd miut�n nyomott egy gyeng�d cs�kot a m�sik homlok�ra, elindult vele befel� a h�zba.

***

Az Uzumaki rossz �lm�b�l felriadva �bredt fel, s ahogy megrezzent teste, �rezte, hogy az egy m�siknak simul. Lassan felnyitva szemeit, tal�lta szembe mag�t egy fekete szemp�rral, majd miut�n kedvesen elmosolyodott, kicsit feljebb h�z�dva nyomott egy apr� cs�kot az ajkakra. Agy�val az utols� eml�keire f�kusz�lva jutott esz�be a Hikamis incidense, majd megr�m�lve t�gultak ki pupill�i.

- �gy sajn�lom! �n nem akartam! De � nem hitt nekem! – mondta elv�konyod� hangon, azon gondolkodva, hogy vajon mi t�rt�nhetett az � elalv�sa ut�n.

- Semmi gond. M�r elbesz�lgettem vele – jelentette ki Sasuke, nem is reag�lva semmit Naruto kedves gesztus�ra. Csak f�sult arccal n�zte a plafont, majd lassan r�ford�totta k�z�ny�s tekintet�t a sz�k�re.

- Mi�rt nem sz�kt�l meg el�le? Elvileg ninja vagy, nem? Ha nagyon nem akartad volna, akkor egyszer�en megszabadulhatt�l volna t�le.

- �n… �n nem akartam b�ntani… �s megb�ntani sem… �n… nem tudom elviselni, mikor miattam szomor�, �gy ahogy azt sem, ha te vagy az… azt rem�ltem, hogy majd hisz nekem… de mondta, hogy te mondt�l neki valamit… - mondta az Uzumaki, teljesen megzuhant �s b�nb�n� hanglejt�ssel, lefele n�zve. – Haragszol r�m, igaz…?

- Nem – ford�tott el ism�t fej�t, szemeit visszaszegezve a plafon egyhang� feh�rs�g�re. – Nem haragszom r�d. Se r�… Hikami csak ugyanazt �rzi, mint �n, csak � sokkal �rzelmesebb szem�lyis�g. Te pedig… - tartott egy kis sz�netet, lehunyva pill�it, majd �jra felnyitva folytatta, ugyanolyan siv�r hangon, mint eddig. – Egyszer�en beleszerett�l…

- Hogy mi?! – r�ntotta mag�t �l�sbe Naruto, teljesen led�bbent arcot v�gva, mik�zben szemei ism�t kit�gultak. – �n nem szerettem bele! Ez nem igaz! – mondta k�ts�gbeesett hangon, de ez most nem menteget�z�s volt. Tudta, hogy ez az igazs�g… lehet, hogy nem tudott nemet mondani Hikaminak, de kinek tudott igaz�n…? Amit ir�nta �rzett, csak sim�n szeretet volt, �s teljesen m�s �rz�s, mint amit a legid�sebb ir�nt �rzett. – Honnan veszed ezt?!

- Hm… Lehet, hogy � csak egy hib�s m�solatom, pigment hi�nyos az egyik szeme, �s gyorsabban is �regszik, de… - v�laszolta teljes egyszer�s�ggel a holl�, majd mondat�t f�lbehagyva fel�lt �s fej�t komoran leszegte, hogy a sz�ke ne l�thassa arckifejez�s�t. – M�giscsak egy jobb v�ltozatom. Egy olyan, akinek van sz�ve… �s nem f�l kimondani, mit �rez…

- Nekem sosem kellettek a szavaid! Nekem a mosolyod kell, amit csak �n l�thatok! Azaz �ned, amit csak �n ismerek! Nekem semmi �s senki m�s nem kell… csak te… - fakadt ki Naruto, �s fesz�lts�ge �jra k�nnyekben t�rt ki bel�le. Nem is gondolkozva, r�ntotta mag�hoz az Uchih�t, s mag�hoz szor�tva pr�b�lt meg lenyugodni. Nem akarta soha t�bb� elveszteni szerelm�t, �s m�r maga a gondolat is annyira megr�misztette, hogy nem tudta egyszer�en lek�zdeni �rzelmeit. �gy fog�dzkodott a fekete p�l�ba, amin most is a k�z�s jel�k d�szelgett, mintha az �let�t v�den�.

- Ezzel most engem, vagy magadat pr�b�lod meggy�zni? – k�rdezte rideg hangon Sasuke, tov�bbra is hideg k�z�nybe burkol�zva, �s m�g csak meg sem rezd�lt a kifakadt sz�ke fi� l�tt�n. �ben szemei szok�sos nyugodt, �rzelemmentes csillog�ssal figyelt�k a fels�j�be kapaszkod� Narutot. Hi�ba is mondta az Uzumaki, azt amit, � nagyon is tudta, hogy v�gs� soron igenis j�lesik az a szeretet �s rajong�s, ami Hikami jelenl�t�ben k�r�llengi. Ennek ellen�re azonban nem k�v�nt lemondani Narut�r�l. �, dehogy…