Sasuke f�radtan d�lt Naruto mell�, miut�n utols� csepp v�gy�t is kiadta mag�b�l. Leveg� ut�n kapkodva pr�b�lta meg normaliz�lni sz�vver�s�t, �s �jra megtal�lni elveszett tudatfoszl�nyait. Kiss� f�tyolos �ben szemeivel �resen b�mult az az�rk�k, b�r�nyfelh�kkel tark�tott �gre, mik�zben m�r �rezte teste lass� felszabadul�s�t az orgazmus b�n�t� ut�hat�sa al�l. N�mi pihen�s ut�n azt�n a mellette piheg� sz�ke fi� fel� fordult, �s meglep�dve konstat�lta, hogy az m�g mindig alszik! Kikerekedett szemekkel pislogott a halkan hortyog� fi�ra, majd gyorsan a sz�j�ra kellett tapasztania kez�t, hogy visszafojtsa mag�ba nevet�g�rcs�t. Fulladozva �lt fel, mik�zben a r�h�g�ssel viaskodott, �s pr�b�lt valami szomor�ra koncentr�lni.

- Usuratonkachi… - r�zta meg a fej�t m�g mindig alig b�rva ki kacag�s n�lk�l, majd miut�n egy kicsit lenyugodott, mosolyogva n�zett vissza a sz�ke fi�ra. Egy ideig m�g gy�ny�rk�d�tt a kipirult arcban, majd gyorsan mag�ra kapta a nadr�gj�t, Narut�t pedig az �l�be v�ve, bevitte a h�l�szob�ba.

***

Naruto szemeit lassan, finoman nyitotta ki, s mikor k�r�ln�zett, meglep�d�tten konstat�lta, hogy a h�l�szob�jukban van, de szerelme sehol. M�g mindig kicsit �lmosan �lt fel, de ahogy als�fel�be �les f�jdalom nyilallt, akaratlanul felki�ltva zuhant vissza a futonra, s zih�lva pr�b�lt meg lenyugodni. Test�ben lassan haltak el a f�j� ingerek, s r�m�lten jutott arra k�vetkeztet�sre, hogy h�lyes�ge miatt most… m�g �lni sem tud! Seg�ts�gk�r�en pr�b�lt valamit a k�rnyezet�ben keresni, amibe kapaszkodva felh�zhatn� mag�t, majd a terepszemle ut�n rem�nyvesztetten pr�b�lt meg nem mozogni.

- Sasuke! – kiab�lta, de akarata ellen�re hangja k�ny�rg� szinteket �t�tt meg, s csak rem�lni tudta, hogy a fekete haj� hall�t�vols�gon bel�l van. Oldalra d�ntve fej�t, figyelte az ajt�t, t�relmetlen�l v�rva az Uchih�t.

- �h Naru-chan! Fel�bredt�l? – rontott be mosolyogva az ajt�n az elv�r�saival ellent�tben Hikami, kez�ben egy sziv�rv�nyos port�rl�vel.

- Sasu mondta, hogy egy kicsit t�lz�sba vitt�tek a dolgot… - kacsintott egyet sejtelmes vigyorral az arc�n, ahogy t�r�k�l�sben ledobta mag�t a sz�ke fi� mell�.– Csak nem t�relmetlenek voltunk…?

Az Uzumaki teljesen elv�r�s�dve kapta el oldalra fej�t, majd �jra megpr�b�lkozott f�gg�leges helyzetbe hozni fels�test�t, aminek �jabb ki�lt�s �s zih�l�s lett a v�ge. V�g�l nyugton maradva k�zd�tt zavar�val, ahogy visszafordult a m�g mindig vigyorg�, felem�s szem� fi�ra.

- Mi�ta oszt meg veled ilyen… dolgokat Sasuke? – k�rdezte r�hunyorogva az �l�re, mik�zben m�g mindig tehetetlen�l fek�dt �gy�ban.

- Ami�ta el kellett mennie. Mondta, hogy biztos seg�ts�gre lesz sz�ks�ged, ha fel�bredsz, �s megb�zott azzal, hogy ugorjak, ha sz�lsz. – vigyorgott a fekete fi�, majd ahogy v�gign�zett a tehetetlenn� v�lt sz�ke fi�n, mosolya kezdett �tv�ltozni valami teljesen m�ss�. Tekintet�t lassan visszaford�totta a k�kekbe, majd felt�rdelve, k�t kez�t az Uzumaki feje mell� rakta, hogy a m�sik arca f�l� hajolhasson.

- �s �n sz�vesen seg�tek is… k�rhetsz ak�rmit… - b�gta �rz�ki hangon Hikami, alig p�r centire a sz�ke fi� arc�t�l, k�k-fekete szemeit kitart�an a m�sik�ba f�rva.

A sz�ke arca ism�t v�r�s sz�nekben t�rt ki, majd gyeng�n k�hintve egyet pr�b�lta kiny�gni, mit is szeretne.

- Akkor… elviszel a konyh�ba? Szeretn�k enni valamit. – mondta, majd, mintha valami megsz�llta volna, folytatta a besz�det, mostm�r durc�s hangon. – Am�gy is, csak egyszer fek�dt�nk le! – mikor r�d�bbent, hogy mit mondott, kez�t sz�ja el� kapva n�zett el oldalra – M�rmint, hogy… �n �gy �rtem, hogy iz�… hogy, h�t hogy… - szavai �rtelmetlen�l k�vett�k egym�st, ahogy kikerekedett szemekkel b�mult oldalra.

- Szerintem j�, hogy „csak egyszer”, k�l�nben enn�l sokkal jobban f�jna. – jelentette ki kiss� tud�l�kosan a fiatal fi�, majd halkan fel is kuncogott, l�tva Naruto v�r�s arc�t – De… �n nem sz�lok bele a dolgaitokba. Csak azt ut�lom, ha a szob�mban m�velitek… - vett fel az arca hirtelen mogorva �br�zatot – B�r… annak �r�ln�k, ha egyszer t�ged tal�ln�lak az �gyamban… - vigyorodott el �jb�l, mik�zben szemeiben megjelent valami perverz csillog�s.

- �n sosem akarok bemenni a szob�dba! A m�sik dolgot meg m�r ezerszer megbesz�lt�k, �s nem vagyok hajland� 1001-edj�re is elmondani. – az Uzumaki szemeit belef�rta a k�l�nleges tekintetbe, teljesen komoly �br�zattal, de kis id� ut�n gyomra hangos kordul�sa megt�rte a k�nos csendet. – Kivinn�l? – k�rdezte mostm�r kedves hangnemben, h�l�val sug�rz� arccal, b�r kicsit f�lt, h�ts�ja hogy fog majd reag�lni a helyzetv�lt�sra.

- Na… most mi�rt kell ilyen ellenszenvesnek lenned velem… - �lt vissza s�rt�d�tten Hikami t�r�k�l�sbe, b�natosan elford�tva a fej�t, majd egy belet�r�d� s�haj ut�n Naruto al� ny�lt, �s egy sz� n�lk�l felkapta az �l�be. Mereven maga el� n�zve, szomork�s arccal, �llt fel, hogy azt�n kom�tos l�ptekkel elinduljon a konyh�ba.

Az Uzumaki felszisszenve a m�r j�l ismert f�jdalomra, r�ncolta �ssze a szem�ld�k�t, majd l�tva a szomork�s arcot, nyomott egy gyeng�d puszit az Uchiha arc�ra.

- Sajn�lom. Ne vedd magadra. Csak nem szeretem, ha ilyesmiket mondasz, hisz te is tudod, hogy soha nem fek�dhetn�k le veled. �n Sasuk�t szeretem – legal�bbis ilyen �rtelemben. – mondta, mik�zben �jra felvette kedves mosoly�t. – �s gomen, ha nagyon neh�z vagyok… nem nagyon szeretem am�gy sem, ha ide-oda visznek, de ugye most nem nagyon megy a j�r�s… - az indok miatt �jra elv�r�s�d�tt, s zavartan kezdte el gy�r�getni p�l�ja anyag�t.

- De ha �gy n�zz�k, akkor �n is Sasuke vagyok! – v�gta r� Hikami felv�ve duzzog�s arc�t, majd �jra elkeseredetten n�zett maga el�, ahogy v�gigr�tta �tj�t a folyos�n – �gy akkor engem is szerethetn�l �gy… r�gen olyan j� volt veled aludni, hozz�d b�jni… �s akkor nem sz�lt�l, ha megcs�koltalak…

Naruto �szinte sajn�latot kezdett �rezni az �t viv� fi� ir�nt, s lelk�re b�ntudat sz�llt, amit�l az � tekintete is elvesztette boldog mosoly�t.

- Te teljesen m�s vagy, mint Sasuke, �s am�gy is, a nevel�sz�l�d vagyok. R�gen m�g gyerek volt�l, �s nem akartam, hogy emiatt �gy �rezd, nem szeretlek el�gg�, hisz egy kis lurk� m�g nem tudja felfogni, mi�rt is nem szabad m�sokat megcs�kolni, csak �gy. De mostm�r meg tudod �rteni. Nem szeretn�m, ha emiatt lenn�l szomor�. Annyi sz�ke m�szk�l a v�rosban, hogy b�ven v�logathatsz a n�lam sokkal �rt�kesebb sz�k�k k�z�l. – mondta, majd l�tta, hogy n�h�ny m�sodperc m�lva meg�rkeznek a c�lhoz. �rezte, hogy a fekete haj� fi� finoman leteszi, de m�g �gy is egy apr� ki�lt�s hagyta el a sz�j�t.

- Lehet… de nekem akkor is te vagy a leg�rt�kesebb… - motyogta maga el� komor arccal Hikami, majd h�tat ford�tva Narut�nak, odament a konyhapulthoz, �s miut�n mag�ra k�t�tt egy k�t�nyt, neki�llt a f�z�csk�z�snek.

- Hidd el, id�vel te is meg fogod tal�lni azt, akit szerethetsz, �s viszont fog szeretni. – v�laszolt vissza a sz�ke fi�, de megfordulni nem tudott, hisz feneke �gyis �pphogy kib�rta az �l�st.

- De �n t�ged szeretlek… az egyed�li eml�kem csak te volt�l, amikor az erd�ben k�sz�ltam… azt se tudtam ki vagyok, hol vagyok, mi�rt �lek! Egyed�l csak a te neved j�rt az eszemben, �s folyton mosolyg�s k�k szemeket �s sz�ke tincseket l�ttam… te lett�l az �letc�lom… - fordult h�tra Hikami, ahogy befejezte halk, f�jdalommal teli besz�d�t, majd kiss� k�nnyes szemeit Naruto az�rk�kjeire szegezte.

Az Uzumakit a s�r�s k�rny�kezte a m�g mindig sz�vf�jd�t�an szomor� hanglejt�st�l, majd d�l�re jutva mag�val emelte fel a kez�t, h�vogat� k�zmozdulatokat t�ve az Uchiha fel�. Nem sz�lt semmit, de a felem�s szem� hamarosan ott volt a l�t�t�vols�g�n bel�l, s el� guggolt, l�tsz�lag v�rva a szavakat. A sz�ke fi� v�g�l l�gyan k�t keze k�z� fogva az arc�t, h�zta oda mag�hoz, majd ajkait hozz��rintve Hikami�ihoz, cs�kolta meg. Mikor a furakod� nyelvet meg�rezte, kis vacill�l�s ut�n utat engedett neki, teljes rendelkez�si jogot adva ezzel.

A fiatal fi� hamar felocs�dott pillanatnyi d�bbenet�b�l, majd szemeit becsukva hagyta, hogy kisz�k�tt k�nnyei v�gigfolyjanak arc�n, ahogy kicsit mer�szebben viszonozta a l�gy cs�kot. Mikor nyelve z�ld utat kapott Naruto ajkai k�z�tt, teljesen felb�torodva karolta �t a m�sikat, egyre csak m�ly�tve els� igazi cs�kjukat. �gy t�nt, minden pillanat�t ki akarja �lvezni a ritka alkalomnak, mert sz�ve m�ly�n � is tudta, hogy t�bb ilyen lehet�s�ge nem lesz. Az Uzumaki legk�zelebb m�r ugyan�gy fog tiltakozni, mint eddig. Biztos…

A sz�ke fi� halkan felny�gve fogadta a derek�t fog� karokat, s �rezve, hogy az Uchiha cs�kja egyre vadabb lesz, elszak�totta ajkaikat, s elkapta fej�t. Hangos zih�l�sban kit�rve, hunyta le szemeit, ezerszer is bocs�natot k�rve gondolatban Sasuk�t�l el�bbi tett��rt. De… m�gis, �gy �rezte, meg kellett tennie, hisz b�ntudata m�r tork�t szorongatta, �s meg�g�rte mag�nak, hogy soha t�bbet nem fogja megtenni. Ez volt az els� �s utols� alkalom egyben, hogy megcs�kolta Hikamit. V�g�l, gondolatait terelve, �llap�totta meg, hogy lehet, a k�t fi�nak ugyan olyan a DNS fel�p�t�se, m�gis, a k�t cs�kot lehetetlens�g lenne �sszehasonl�tani. V�rva a m�sik reakci�j�t, tartotta m�g mindig lehunyva szemeit, l�gz�se normaliz�l�s�ra figyelve.

Hirtelen azt�n nyak�n �rezte ugyanazokat az ajkakat, amik nemr�g m�g sz�j�ra tapadtak. Hikami eddig elfojtott szenved�llyel cs�kolta, sz�vogatta az Uzumaki barna b�r�t, mik�zben test�vel egyre k�zelebb furakodott a m�sik�hoz.

- Hi- Hikami?! Mit csin�lsz? El�g legyen! – mondta Naruto, felemelve hangj�t, majd oldalra fordulva fesz�tette kezeit neki a sz�l�tott mellkas�nak, igyekezve t�vol tartani mag�t�l a m�sikat. El�gedetten nyugt�zta mag�ban, hogy a Kyuubi hamar meggy�gy�totta h�ts�j�t, s m�r csak egy kis tompa f�jdalom eml�kezette �t a t�rt�ntekre. Igyekezett test�vel arr�bb menni, hogy az �hes ajkak ne �rj�k el, mik�zben fogalma sem volt, hogy is tudn� j�l lekezelni a helyzetet.

- K�v�nlak… - hallotta f�l�ben a fekete fi� v�gyt�l megr�szeg�lt hangj�t, �s ellenkez�se mintha teljesen hat�stalan lenne, Hikami ajkai �jra megtal�lt�k a nyak�t.

- K�rlek… k�v�nlak… csak egyszer l�gy az eny�m… Sasu nem fogja megtudni… - s�gta bele a k�nz� m�mort�l esdekl� szavait a fiatalabb Uchiha, a sz�ke fi� f�l�be – csak egyszer… k�rlek… - tapasztotta r� ism�t sz�j�t Naruto nyak�ra, majd teljesen r�m�szva a tiltakozni pr�b�l� fi�ra, a f�ldre d�nt�tte, �s cs�p�j�vel befurakodott a m�sik l�bai k�z�.

- El�g Hikami! – az Uzumaki m�r szinte mag�b�l kikelve, r�m�lten ord�tott r� a fel� tornyosul�ra, majd gondolkod�s n�lk�l lend�tve kez�t, v�gta pofon a felem�s szem� fi�t, s azonnal kig�rd�lve szorult helyzet�b�l, pattant fel idegesen. Feje v�r�sen jelezte, hogy agya t�bb v�rt kap, mint amennyire sz�ks�ge lenne, �s nehezen �llta meg, hogy ne adjon m�g n�h�ny f�lest a fiatalabbnak.

- Mi a fen�t csin�lsz?! Megcs�koltalak, hogy ne legy�l szomor�, de nem fogok veled lefek�dni! Azt hittem, van el�g �nuralmad, hogy ne g�z�lj�n be ennyit�l a fejed, de l�tom, ebben Sasuk�re �t�tt�l! – zih�lva pr�b�lt lenyugodni, mik�zben idegesen j�rk�lt fel-le, v�g�l �kl�t belev�gta a mellette l�v� falba, ami szerencs�re el�gg� tartotta mag�t, �s csak egy kis nyom mutatta a becsap�d�s hely�t.

Hikami kikerekedett szemekkel b�mult maga el� a semmibe, �s mindenf�le reakci� n�lk�l hallgatta az Uzumaki d�h�dt szidalmait. D�bbent tekintete azt�n �tv�ltozott b�nb�n�v�, ahogy visszahuppant �l�sbe, majd f�jdalmasan l�ktet� bal fel�re rakva kez�t, b�mult meredten maga el�. Amikor Naruto �kle tal�lkozott a fallal, m�g �ssze is rezzent kicsit.

- Sajn�lom… ne haragudj r�m… - kezdett bele halkan az Uchiha, megpr�b�lva min�l jobban elker�lni Narut�val b�rminem� szemkontaktust – sajn�lom… csak egyszer�en… a hormonjaim! Teljesen meg�rj�tenek a hormonjaim! H�lye voltam… akkora egy barom vagyok! – temette bele hirtelen arc�t k�t tenyer�be, megk�s�relve elt�ntetni a k�v�ncsi szemek el�l keser� k�nnyeit.

Naruto lassan kif�jva a leveg�t, n�zett r� az arc�t takar�ra, majd kitiszt�tva elm�j�t, �lt le � is.

- Semmi baj, nem haragszom. Szeretn�m, ha nem szontyolodn�l el megint! Csak azt szeretn�m, ha pr�b�ln�l r�lam lemondani, �s keresni magadnak valakit… szeretn�m, ha boldog lenn�l. – mondta teljesen komoly hangon, nyugodt szemekkel figyelve Hikamit.

- Deh �n d�geth szehredlehk… - motyogta bele az Uchiha tenyereibe egyetlen mondat�t, majd kilesve ujjai k�z�tt megkereste tekintet�vel a sz�ke fi�t, s mikor megl�tta, hogy az el�tte �l, fel� kapott �s �t�lelve, mellkas�ba f�rta arc�t. - mi�rt baj az, ha szeretlek…? Mije van Sasunak, ami nekem nincs?! Mi�rt pont �t szereted, amikor �n is � vagyok?! Mi�rt…?

Naruto kedvesen kezdte el simogatni az �t �lel�, s�r� fi�t, s k�sz�lt volna v�laszolni neki, mikor hirtelen l�ptek zaja jutott el f�lkagyl�j�ba, majd oldalra n�zve, l�tta meg a szok�sos h�v�s tekintettel fel�j�k tart� Sasuk�t. �rdekl�dve n�zte a k�zeled�t, de biztos volt benne, hogy Hikami nem vette �szre az id�sebb Uchih�t.

- Szia. – t�togta oda neki, mivel nem akarta, hogy a felem�s szem� fi� meghallja.

Sasuke felvonta egyik szem�ld�k�t ahogy megl�tta t�rsa �l�ben a meg-megr�zk�d� fiatalabb �nj�t, majd n�ma k�rd�ssel a tekintet�ben �s egy fejb�k�ssel a fi� fel�, tudakolta meg Narut�tol, hogy mi van Hikamival.

- A sharingannal altasd el. – t�togta �jb�l Naruto, ugyan �gy simogatva tov�bb a mag�ba zuhant fi�t. Nem tudta volna �gy elmagyar�zni, �s am�gy is, jobbnak l�tta, ha Hikami nem r�g�dik tov�bb a dolgon.

Sasuke el�sz�r megr�k�ny�d�tt az Uzumaki szavain, de azt�n beleegyez�en b�lintott egyet.

- H�! Hikami! – ki�ltott fel hirtelen a holl�, miut�n aktiv�lta sharinganj�t.

A sz�l�tott r�m�lten kapta fel a fej�t, k�nnyes, kikerekedett szemeit egyenesen az Uchih�j�ba szegezve, majd alig volt ideje felfogni a dolgokat, mert szinte r�gt�n �lomba zuhanva, �sszecsuklott Naruto kezei k�z�tt.

- Na, most m�r t�nyleg magyar�zd el, mi a fene folyik itt! – morogta oda Sasuke a sz�ke fi�nak, ahogy derek�ra tett kezekkel meg�llt mellette, elt�ntetve k�l�nleges kl�n-k�pess�g�t.

- H�t �hm… igaz�b�l �gy volt, hogy mikor h�vtalak, � j�tt, hogy seg�tsen, �s kicsit szemtelen volt, �s �n r�sz�ltam… azt�n meg valami�rt mag�ba zuhant, �s olyan dolgokat mondott, hogy �n… nekem annyira b�ntudatom lett… �s �n… �n megcs�koltam, hogy vid�mabb legyen kicsivel… �gy sajn�lom… de azt�n elborult t�le az agya �s h�t… t�bbet szeretett volna, �s… �n pofon v�gtam, �s mindenf�l�t mondtam neki, �s azt�n bocs�natot k�rve s�rva fakadt… �s folyton azt k�rdezgette, hogy mi�rt t�ged szeretlek helyette… annyira rossz volt. – Naruto a kicsit zavaros besz�mol� ut�n nem tudta mag�t tartani, s m�g mindig t�masztva az alv� fi�t, engedte ki els� k�nnyeit, amik gyorsan v�gigfutva arc�n, hulltak r� a felem�s szem� Uchiha p�l�j�ra, foltot hagyva ott. Maga el� meredve rezd�lt meg n�ha szeme, �jabb s�s cseppekkel gazdag�tva Hikami ruh�j�t. Annyira f�jt neki, hogy a legfiatalabbnak ennyi f�jdalmat okoz… � nem akarta ezt! – bocs�ss meg… ne haragudj r�m…az �n hib�m… bocs�ss meg… �gy f�j… olyan rossz…

- Semmi baj… - karolta �t bal kez�vel a holl�, t�rsa nyak�t, a m�sik kez�vel pedig kedvesen megborzolta a kusza sz�ke tincseket – ne em�szd magad emiatt… nem a te hib�d… ezt… - fordult el egy kicsit, ahogy elgondolkodott azon, hogy vajon folytassa-e, amit akar mondani. M�r megint olyan dolgot kell elmondania a m�siknak, amit m�g mag�nak is el�g neh�z volt bevallani egy tizenh�rom �vvel ezel�tt.

- Ezt t�lem �r�k�lte… - lehelte ki mag�b�l szavait az Uchiha, ahogy legy�zte v�gre k�ts�geit – nagyon is tudom, hogy mit �rezhet most…

- Sasuke… te m�r… olyan r�g is…? – k�rdezte Naruto d�bbenten, m�g mindig kicsit remeg� hangon, s mik�zben kit�gult, k�nnyes szemekkel fix�rozta szerelm�t, az alv� fi�t �vatosan v�gigfektette a f�ld�n. V�g�l azt�n teljes test�vel Sasuke fel� fordulva v�rta a v�laszt, f�l�ben dobol� v�r�t hallgatva.

- Igen… miut�n otthagytalak Konoh�ban, szinte nem telt el �gy perc, hogy ne gondoltam volna r�d, �s ez egyszer�en az �r�letbe kergetett! – kezdett bele mond�k�j�ba Sasuke, fej�t konokul f�lre ford�tva, nehogy bele kelljen n�znie a k�v�ncsian �t f�rk�sz� k�k �riszekbe – �jszak�kon �t szenvedtem az �rzelmeimt�l �s… �s a v�gyaimt�l. Azt�n… valahogy siker�lt t�ltennem magam a dolgon azzal, hogy szinte �jul�sig edzettem minden nap, �gy �jjel m�r nem volt el�g er�m gy�t�rni magam. De… azok az �vek nagyon megviseltek. Nem mutattam ki, mert nem tehettem. Hikami viszont… - n�zett r� egy�tt �rz�en a k�nnyekkel �ztatott, nyugodtan szuszog� fi� arc�ra – csak eddig b�rta…

- Akkor, �gy tal�n m�r �rthet�bb egy kicsit, a n�h�ny �vvel ezel�tti viselked�sed velem… - mondta elgondolkodva n�zve Naruto a fiatalabb Uchih�t, s v�g�l �rte ny�lva, �llt fel, a b�k�s arc� fi�val az �l�ben, majd biztons�gos l�ptekkel kezdte el vinni a szob�ja fel�. – am�gy, Sasuke…? �n, �hm… miut�n el�jultam a kertben, azut�n �h… t�rt�nt valami? Olyan furcs�t �lmodtam…

- Hogy mi? – n�zett bele Sasuke kiss� r�m�lten a m�sik fi� szem�be, majd �rz�kelve, hogy arca nem �ppen van most kontroll�lhat� �llapotban, ism�t gyorsan elkapta a fej�t, majd annak ellen�re, hogy nem akart, m�gis dadogni kezdett zavarts�g�ban – Se… semmi! Csa… csak be… behoztalak �s k�sz! E… ennyi! Majd �n viszem Hikamit! – kapott gyorsan az alkalmon az Uchiha, �s felpattanva elszedte Narutot�l az alv� fi�t – Te ink�bb egy�l! �gy is azt akart�l, nem? – pr�b�lt meg kedves mosolyt er�ltetni arc�ra, majd sarkon is fordult, hogy v�gre elt�nhessen ebb�l a kellemetlen szitu�ci�b�l. Lehet�leg min�l hamarabb… mert ha megtudja az Uzumaki, hogy mit tett vele, akkor… abb�l nem lesz k�sz�net…

Naruto nagyokat pislogva, megr�k�ny�dve n�zte azt a helyet, ahol az el�bb t�nt el a fekete haj� sziluettje, majd ahogy r�j�tt, igaza van Sasuk�nek, gyorsan el�v�ve m�zlij�t �s tej�t, kezdte el mag�t gyorsan t�mni. Mikor v�gzett, �sszekapva a dolgokat, szinte rohanva ment t�rsa ut�n, s csendben nyitott be Hikami szob�j�ba. V�g�l le�lve az Uchiha mell�, fogta meg a kez�t.

- Menn�nk k�ne… szerintem hagyjuk aludni. – suttogta, majd fel�llva h�zta mag�val a m�sikat is, s miut�n �tl�ptek a k�sz�b�n, elh�zta a ny�l�sz�r�t. V�gezve a mozdulatsorral, gyorsan mag�hoz �lelve a fekete szem� fi�t, simult teljesen hozz�, s mag�ba sz�vva annak illat�t, hunyta le szemeit.

Sasuke kedvesen viszonozta a sz�ke fi� �lel�s�t, egyik kez�vel finoman megcir�gatva a m�sik fej�t.

- Ennyire hi�nyoztam? – kuncogott fel, ahogy a karok szor�t�sa m�g p�r perc ut�n sem enyh�lt – Pedig ahogy hallottam, j�l lefoglaltad magad Hikamival… azt hitted, hogy egy cs�kkal lenyugtathatod? Milyen kis naiv vagy…

- Mi�rt…? N�lad is be szokott v�lni, nem? �n… nem vagyok naiv… - v�laszolt elv�r�s�dve Naruto, de nem t�volodott el az Uchih�t�l, hisz t�nyleg nagyon hi�nyzott neki. M�g mindig csukott szemekkel �lvezte szerelme k�zels�g�t, mik�zben szuszogva nyomta hozz� arc�t a sz�les mellkashoz.

- Szerinted �n olyankor leszoktam �llni a cs�kn�l? – k�rdezett vissza Sasuke, kiss� lesajn�l� hangnemben – �s l�tod, az uke vonzer�d m�g Hikamira is hatott. �szre sem veszed, amikor kir�v�an viselkedsz!

- �n nem viselkedem kir�v�an! – mondta Naruto mostm�r nyitott szemekkel, v�r�s sz�nekben j�tsz� arccal. – De… k�ny�rg�tt nekem, �s annyira sz�nalomra m�lt� volt… meg�g�rtem magamnak, hogy �n soha t�bbet nem fogok neked k�ny�r�gni, vagy esdekelni ilyen t�ren… soha t�bb�. – a sz�ke fi� t�gra ny�lt �riszekkel besz�lt bizonytalan hangon, majd kis id� ut�n �rezte, hogy teste remeg�sben t�rve ki pr�b�lja levezetni fesz�lts�g�t.

- M�g ha k�ny�rg�tt is, te belement�l. Megengedted neki, hogy igaz�n megcs�koljon. Szerinted… ezek ut�n abbahagyja? Most, amikor m�r r�j�tt a gyengepontodra? Te mindig mindenkin seg�teni akarsz… - s�hajtott fel f�radtan az Uchiha, megd�rzs�lve saj�t homlok�t. Kezdte lassan �gy �rezni, hogy a probl�m�k rohamosan halmoz�dnak k�r�l�tte. � pedig nem szerette a probl�m�kat…

- Ugye tudod, hogy megpr�b�l majd elcs�b�tani…? – n�zett le komolyan a holl� Narutora, keresve vele a szemkontaktust.

- �n… tudom… de… egyszer�en nem tudom elviselni, mikor szomor�… de, ha meg fog �jra k�rny�kezni, megpofozom, �s akkor majd �szhez t�r… ne besz�lj�nk most err�l… m�g �gy is kavarog bennem, amit mondott. Ink�bb tereld el a figyelmem! – az Uzumaki hanglejt�se durc�sba csapott �t, ahogy elsz�nt tekintettel, nagyra ny�lt szemekkel figyelte szerelm�t.

- Ok�… - kacagott fel Sasuke az elsz�nt tekintet l�tt�n, majd miut�n �jra normaliz�lta �br�zat�t, keskeny, sejtelmes mosolyra h�zta a sz�j�t – �s, mit akarsz, mivel tereljem el a figyelmedet…? – b�gta, ahogy v�gig belen�zve a csillog� k�k szemekbe, �szrev�tlen�l terelte Narutot a m�sik h�ta m�g�tti fal fel�, hogy azt�n mikor k�rd�se v�g�re �r, a sz�ke fi� m�r a falnak legyen k�nyszer�tve.

Az Uzumaki r�m�lten kapta h�tra tekintet�t, ahogy meg�rezte h�ta m�g�tt a hideg t�rgyat, s v�g�l visszan�zve szerelm�re, nyelt egyet.

- �n… �n nem tudom… - r�zta meg fej�t gyeng�n, majd nekilapulva a falnak, kezdett el zih�lni nyitva hagyva ajkait.

- Szerintem tudod… - hajolt lassan egyre k�zelebb a kipirul� archoz az Uchiha, minden pajz�n gondolat�t el�rul� csillog�ssal �ben szemeiben – csak nem akarod kimondani… kelleted magad, mint ahogy azt szoktad… - vigyorgott, majd finoman r�harapott Naruto als� ajk�ra, �rz�kien megsz�vva a puha, nedves b�rt, mik�zben v�gig saj�t tekintet�vel pr�b�lta meg megbabon�zni a m�sikat.

- Nem kelletem magam! – mondta a sz�ke fi�, m�g mindig bizonytalan hangon, majd egy gyors mozdulattal kib�jt a nekinyomul� t�rsa al�l, s kinyitva h�l�szob�juk ajtaj�t, suhant be rajta, naivan csillog� szemeit v�gig Sasuk�n tartva. K�r�l n�zve a helyis�gben konstat�lta, hogy ebb�l a szob�b�l nem ny�lik m�sik, ez�rt visszafordulva az ajt�hoz, ny�lt ut�na, de miel�tt ujjai �rintett�k volna, a ny�l�sz�r� kiny�lt. Az Uchiha m�g mindig ugyan olyan mosoly�val tal�lkozva, eresztette le kez�t, s h�tr�bb l�pett.

- Nem kelleted magad? Akkor nem is tudom, hogy ki rohant be m�ris a h�l�szob�ba…? – g�nyol�dott Sasuke, ahogy k�vetve a sz�k�t, nem hagyta, hogy ak�r egy millim�terrel is n�j�n kettej�k k�z�tt a t�vols�g.

Naruto pontosan tudta, hogy nem az�rt ide j�tt, mert ez a h�l�szoba, hanem �pp ellenkez�leg. M�g mindig el�g nehezen k�l�nb�ztette meg a szob�kat egym�st�l, n�ha-n�ha el is t�vedt a hatalmas vill�ban. Mereven b�mulva bele a fekete szemekbe, h�tr�lt m�g mindig, er�sen figyelve arra, hogy ne essen el, majd vetett n�h�ny r�pke pillant�st a ruh�sszekr�nyre is.

Az Uchiha kicsit furcs�llva k�vette t�rsa pillant�sait az �don t�rol�kra, amikor is azt�n hirtelen esz�be jutott valami. Vagyis pontosabban valamik. A „sz�rakoztat�” seg�deszk�z�k, amiket egy ideje m�r nem l�tott sehol, amire gondolta is, hogy Naruto volt az, aki megpr�b�lta �ket els�llyeszteni valahol. Valahol… Lehet, hogy pont abban a szekr�nyben porosodik?

- Csak nem j�tszani akarsz…? – h�zta gonosz mosolyra a sz�j�t a holl�, majd hirtelen a sz�ke fi� el� l�pett, �s �tkarolva a v�kony derekat, szorosan mag�hoz �lelte – M�g p�r dolgot �gysem pr�b�ltunk ki…

- Nem akarok j�tszani… ne… - ny�k�gte kiss� remeg� hangon az Uzumaki, s karjait r�rakva a fekete haj� mellkas�ra, fordult el oldalra, ahogy arca ism�t egyre v�r�sebb lett. B�zott benne, hogy Sasuke m�g nem j�tt r�, hova is dugta el azt a bizonyos szatyrot, �gy lelke kicsit megnyugodva szakasztott fel bel�le egy apr� s�hajt.

- Nem? Pedig nekem �gy t�nt, hogy nagyon is szemezel a kis j�t�kok b�v�hely�vel… - kuncogott Sasuke, majd ajkait l�gyan a m�sik nyak�ra tapasztotta, meg�zlelve a kiss� s�s b�rt. Mik�zben gyeng�d cs�kjait osztogatta Naruto azon pontjaira, amit ruh�ja nem takart, lassan saj�t s�ly�val a f�ldre k�nyszer�tette az Uzumakit.

A sz�ke fi� beh�dolva a nyom� er�nek, csuklott r� a talajra, v�gigny�lva rajta, t�rs�val egyetemben.

- Neked arr�l… nem szabadna tudnod! – mondta b�tortalanul, mik�zben sz�ve �s l�gz�se egyre jobban gyorsult a nyak�t fal� ajkakt�l. Kezei m�g mindig v�dekez�n pihentek eredeti hely�k�n, de funkci�juk m�r r�g elveszett, ahogy az alul l�v� fi� igyekezett nem a gyeng�d �rint�sekre koncentr�lni.

- Mert…? Jobban szeretsz ink�bb csak magadban elj�tszogatni…? – s�gta neg�des hangon k�rd�s�t Sasuke t�rsa f�l�be, mik�zben jobb kez�t gyeng�den v�gigh�zta a sz�ke fi� oldal�n, hogy azt�n ujjai meg�llapodjanak a m�sik �gy�k�n. – De �n is szeretn�k j�tszani…

- Hah. – ny�g�tt fel er�tlen�l Naruto, majd v�lasz n�lk�l hagyva a k�rd�st, n�zett r� az oly messzinek hat� ajt�ra v�gyakoz�an, kezeivel meggy�rve az Uchiha p�l�j�t. Az biztos, hogy a m�siknak t�nyleg siker�lt elterelnie a gondolatait, de jobban �r�lt volna egy ett�l k�l�nb�z� m�dszernek. Mostan�ban olyan j� volt a seg�deszk�z�k n�lk�l, �s �gy �r�lt neki, hogy a fekete haj� nem kutakodott ut�nuk.

- Ne fuss el…! Mindj�rt j�v�k… - cs�kolta meg finoman Narut�t a holl�, majd miut�n r�kacsintott a kicsit piheg� sz�k�re, gyorsan feltorn�zta mag�t �ll�sba, �s odasietve az eml�tett rejtekhelyhez, felkutatta a fontos kis eszk�z�ket tart� szatyrot, amiben azt�n r�gt�n kutakodni is kezdett.

Az Uzumaki zih�lva pr�b�lt meg fel�llni a futonr�l, vagy valahogy k�zelebb ker�lni az ajt�hoz, de izmai remeg�sben t�rtek ki minden ilyesfajta mozdulatra, majd feladva a gyenge pr�b�lkoz�sokat, d�nt�tte oldalra fej�t, k�d�s szemekkel n�zve szerelme tev�kenys�g�t.

- Neh… - ny�gte ki gyeng�n, ahogy megpillantotta az �ltala eldugott t�rgyak tart�j�t.

Az Uchiha egy kis z�rg�ssel egybek�t�tt kutat�s ut�n, v�g�l r�tal�lt arra, amit keresett. M�g eml�kezett r�, hogy egyszer l�tta ezt a kis t�rgyat, m�g akkor, amikor Naruto meglepte sz�linapj�ra, de kipr�b�lni m�g nem siker�lt neki. A k�t ujjal megfogott, ink�bb egy nagyobbfajta gy�r�re hasonl�t� t�rgyat, mintsem seg�deszk�zt, felemelte, hogy jobban szem�gyre vehesse, mire az halv�nyan megcsillant a szob�ba besz�r�d� napf�nyben.

- Na v�gre megvan! – csillantak meg az �ben szemek, ahogy a kis t�rgyr�l, Sasuke tekintete visszav�ndorolt a sz�ke fi�ra.

Az Uzumaki �jra er�lk�d�sbe fogva pr�b�lt arr�bb k�szni, s ny�sz�r�gve t�maszkodott meg karj�n, fels�test�t �gy elemelve a f�ldt�l. Tiszt�n l�tta, mi is volt az, amit a m�sik a kez�ben tartott, s igaz, nem tudta, milyen is lehet haszn�lni, de nem is akarta megtudni… nagyon nem.

Az Uchiha kaj�n mosollyal az arc�n n�zte az er�lk�d� sz�k�t, mik�zben kom�tosan visszabattyogott er�tlenn� v�lt �ldozat�hoz.

- Ugye nem akarsz megsz�kni…? – k�rdezte neg�desen a holl�, majd lass� mozdulatokkal a f�lig-meddig n�gyk�zl�b t�maszkod� Naruto m�g� t�rdelt, �s r�borulva annak h�t�ra, karolta �t a fi�t. – Ebb�l a j�t�kb�l m�r nincs menekv�s… - s�gta bele �rz�kien az Uzumaki jobb f�l�be, ahogy k�zelebb hajolt a m�sik arc�hoz, majd nem hagyva el�g id�t a menek�l�sre, jobb kez�t, a benne tartott kis gy�r�vel egy�tt, t�rsa nadr�gj�ba cs�sztatta, �s egy rutinos mozdulattal felh�zta a t�rgyat a lankadt f�rfiass�gra.

A sz�ke fi� kikerekedett szemekkel n�zett maga el�, ahogy egy apr�t nyikkanva fogadta �gy�k�n a pici t�rgyat. V�g�l fej�t h�tra ford�tva n�zett r� t�rs�ra, s k�ny�rg� pillant�sokat vetve a kaj�n vigyorra, pr�b�lt meg valamit kiny�gni.

- Ne csin�ld… - suttogta, majd kis r�sre nyitott sz�j�t k�zel�tve az Uchih��hoz, n�zett bele a fekete �riszekbe, de miel�tt m�g ajkaik egym�shoz �rtek volna, meg�ll�totta mozg�s�t, �gy p�r milli t�vols�got tartva k�zt�k.

- Mi�rt ne…? – lehelte bele szavait Sasuke a m�sik fi� sz�j�ba, mik�zben tov�bb gy�ny�rk�d�tt a f�tyolos, k�k tekintetben. – Hiszen tudod, hogy a v�g�n �gyis sikoltozni fogsz a gy�ny�rt�l… - suttogta, majd lassan kidugva a nyelv�t, v�gigvezette azt Naruto piros ajkain.

- Ezh nhem ihgazh… - ny�k�gte ki az Uzumaki, mik�zben elm�j�ben teljesen egyet �rtett szerelm�vel. Mindig �gy van ez, ak�rhogy is pr�b�l ellene tenni, de kitart�sa ez ellen t�retlen�l megmaradt az �vek sor�n. Nem b�rva tov�bb, cs�kolta meg gyeng�den az Uchih�t, amit�l a nyak�ban l�v� nyak�rv cseng�je halkan megsz�lalt.

Sasuke erre belekuncogott a cs�kba, majd nyelv�t �tb�jtatva Naruto ajkai k�z�tt, egyre jobban m�ly�tette a szenved�lyes cs�kot. A sz�ke fi� k�szs�gesen kapcsol�dott bele nyelveik t�nc�ba, amit a holl� szabad jelz�snek vett a folytat�shoz, �s jobb kez�vel gyeng�den megmarkolva a gy�r�vel ell�tott h�mtagot, ingerelni kezdte t�rs�t.

A sz�ke fi� magas hangon ny�sz�r�gve vette tudom�sul, hogy l�nye kezd egyre forr�bb lenni, s bal keze megremegve csuklott �ssze, ezzel megszak�tva a cs�kot. Miut�n fels�teste tompa puffan�ssal �rt f�ldet, zih�lva nyitotta r�snyire szemeit, mik�zben karjait er�ltetve pr�b�lta meg ism�t megemelni test�t, teljes sikertelens�ggel. Cs�p�je k�nyelmetlen�l csavarodott ki, ahogy l�bai m�g mindig t�masztott�k l�ny�nek m�sik r�sz�t, s v�g�l r�n�zett szerelm�re.

- Sheg�tsh… - lehelte ki a sz�t, mik�zben ugyan�gy, tehetetlen�l a f�ld�n fek�dve, kapkodta tov�bb a leveg�t.

Sasuke vigyora egyre sz�lesedett az arc�n, ahogy a szinte m�r k�ts�gbeesetten k�ny�rg�, kipirosodott arcot f�rk�szte. Az esdekl�n csillog� k�d�s szemek �s a f�lig nyitott, nedves sz�j, teljesen megr�szeg�tett�k, de ugyanakkor valahogy �nbizalm�t �s domin�ns �rz�s�t is n�velt�k.

V�g�l, m�g egy kis l�gy simogat�s ut�n, seg�tett a sz�ke fi�n, �s a h�t�ra fektette, majd leszedte Naruto nadr�gj�t is. A gonosz mosoly v�gig ott j�tszott az arc�n, �m amikor megl�tta a m�sik el�gg� fesz�ltt� v�lt testr�sz�t, ez a vigyor csak m�g jobban n�tt.

Lassan odahajolt a meredez� h�mtaghoz, �s finoman megnyalintotta.

- Tudod, hogy �n mindig sz�vesen seg�tek… - b�gta a holl� �lvezkedve az Uzumaki arckifejez�sein, majd nyelve �jb�l tal�lkozott a felforr�sodott b�rrel.

A sz�ke fi� megmarkolva az alatta l�v�, legy�rt pl�det, szor�totta �ssze szemeit �s ajkait, de szinte cincog�snak hat� ny�g�sei �gy is tiszt�n hallhat�k voltak. Lelke a lass� k�nz�st�l szeretett volna hamar megszabadulni, de �gy�k�n �rezte a f�mt�rgyat, s tudta, mostm�r nem lehet leszedni… meg kell v�rni, am�g t�r�k�pess�gei hat�r�ra �r, �s erre a gondolatra er�t kapva, r�ntotta fel gyorsan l�b�t, v�dekez�en maga el� tartva. K�zben �gyelt arra is, hogy Sasuk�t ne r�gja meg, s miut�n sikeresen v�ghez vitte a dolgot, pr�b�lta meg kezeit �jra hasznos�tani.

- M�r megint menek�lni akarsz, dobe? – s�hajtott fel Sasuke, mik�zben meg sem moccanva, lesajn�l� tekintettel n�zte, hogyan pr�b�lja meg mag�t �sszekaparni a sz�ke fi�. – Tudod, hogy f�l�slegesen er�lk�dsz. M�r nem fogod tudni magadr�l leszedni. Csak egy „kis” j�tszadoz�s ut�n… esetleg… - kuncogott fel az Uchiha, majd hirtelen megragadva Naruto t�rdeit, sz�tfesz�tette t�rsa l�bait.

Az Uzumaki �jra r�m�lten nyikkant egyet, majd szemeit a plafonra ford�tva laz�totta el test�t, feladva pr�b�lkoz�sait.

- Ezh egyh kh�nz�heszkh… shemmhih mh�sh… - ny�sz�r�gte rem�nyvesztetten, mik�zben ism�t elv�r�s�dve n�zett bele az �t f�rk�sz� tekintetekbe. – mhi�rth jh�h ezh nhekh? – a k�rd�s�re a v�laszt egyszer�en nem tudta, de m�g �gy, elhom�lyosult tudattal is k�v�ncsi volt r�… � sosem rakott volna r� ilyesmit a fekete haj�ra, ebben viszont biztos volt.

- Mert im�dom n�zni a k�jt�l eltorzult arcodat, �s hallani, ahogy k�ny�r�gsz nekem… - v�laszolta meg egyszer�en a k�rd�st Sasuke, mik�zben vigyorogva a m�sik arc�ba, egyre lejjebb hajolt, hogy azt�n most m�r teljes eg�sz�ben a sz�j�ba vegye Naruto l�ktet� f�rfiass�g�t.

Naruto a leveg�be fesz�tve fels�test�t, sik�tott fel v�kony hangon, majd visszaesve eredeti hely�re, kezdett bele ny�gd�csel�s�be, k�rmeivel a sz�nyeget kaparva.

- Nhemh… ah… fhoghokh… hn… kh�ny�h… - gy�zk�dte mag�t, kier�ltetve mag�b�l a szavakat, mik�zben teste egyre jobban �h�tozott az olyan el�rhetetlennek t�n� kiel�g�l�s ut�n. T�rdeit akaratlanul is felh�zta, �gy m�g jobb kil�t�st ny�jtva lenn �gyk�d� t�rs�nak, majd ahogy az Uchiha nyelve gyeng�bb pontot �rt, l�bai ism�t kiny�jtva igyekezt�k levezetni a fesz�lts�get.

A holl� csak k�telkedve h�mm�g�tt egyet t�rsa esetlen szavaira, �s tov�bb folytatta nyelve t�ncol�s�t a h�mtagon, egyik �rz�keny pontr�l a m�sikra. V�g�l azt�n a gy�r�ig is eljutott, amin gyeng�den v�gigkaristolta fogait, mire a j�t�kszer hirtelen er�s rezg�sbe kezdett.

- Wow! Ez ilyet is tud! – v�lt el d�bbenten Sasuke a fi�t�l, majd nagyokat pislogva kezdte el tanulm�nyozni k�zelr�l a ritmusosan mocorg� kis t�rgyat.

- Ishtehnhemh! �hllh�tsdh… �llh�h leh! Elh�gh! – kezdett el verg�dni Naruto k�ts�gbeesetten, mik�zben test�t el�rte az els� �l-orgazmus, s kikerekedett szemekkel felsik�tva, vette fel h�ta homor� alakj�t. Er�sen ny�sz�gve ny�lt kez�vel a gy�r�h�z, remeg� kezeivel a kikapcsol� gombot keresve, majd kis id� ut�n, ahogy megtal�lta a pici kiemelked�st, lenyugodva kezdett hangos zih�l�sba.

- Usuratonkachi… �gy elrontod a j�t�kot… - morogta az Uchiha, majd m�rgel�dve visszakapcsolta a seg�deszk�zt, s mikor l�tta, hogy a sz�ke �jb�l megk�s�rli kikapcsolni a gy�r�t, megragadta a csukl�it, �s a visszav�gta �ket a f�ldre. – Ne makacskodj m�r!

Naruto kikerekedett szemekkel nyitotta ajkait n�ma sikolyra, s ism�t verg�d�sbe kezdve, folytatta ny�gd�csel�s�t.

- Kh�rleh… - t�togta a sz�t Sasuk�re n�zve, de gondosan �gyelt r�, hogy ne mondja ki, hisz megfogadta, hogy soha t�bb� nem tesz ilyet. Rem�nykedett benne, hogy t�rs�nak ennyi el�g lesz a t�rgy kikapcsol�s�hoz, majd a biztos hat�s kedv��rt k�ny�rg� tekintet�t is hozz�tette n�ma szav�hoz. Test�n ism�telten �l-orgazmus cik�zott �t, de az �gy�k�n l�v� f�m semmit nem engedve mozgott tov�bb, �r�letbe kergetve vele az Uzumakit.

- Na, a v�g�re m�giscsak megt�rt az a h�res ellen�ll�sod…? – k�rdezte �ntelten vigyorogva a holl�, mik�zben r�t�maszkodva Naruto t�rdeire, k�zelebb hajolt a megt�rt tekintet� fi� arc�hoz. – Ugye tudod, hogy most �ppen k�ny�r�gsz nekem…?

- Nhemh… nhemh… elh�gh… - ny�sz�r�gte a sz�ke fi�, majd ahogy �rezte, hogy kezeit elengedte az Uchiha, k�ts�gbeesetten kapott a fekete haj� ruh�ja ut�n. Mag�hoz r�ntva annak arc�t, �rintette ajkait l�gyan hozz� Sasuke ajkaihoz, de mikor az �t akarta cs�sztatni nyelv�t az Uzumaki�hoz, Naruto elr�ntva fej�t, hajolt oda t�rsa f�l�hez, m�g mindig ny�gd�cselve. - Vhalhamith vhalahmhi�rth.

- Ch! Nekem semmit sem kell adnom az�rt, amit akarok – jelentette ki f�l�nyes hangon az Uchiha. – �s ha nem akarsz cs�kot, h�t akkor nem kapsz! Azt majd k�r�s n�lk�l is kaphatsz Hikamit�l! �n most m�st szeretn�k… - vigyorgott gonoszul, mik�zben leh�zta saj�t nadr�gj�nak cipz�rj�t, hogy el�vegye �gaskod� f�rfiass�g�t.

- Neh azhonnal…! – v�gta a mozdulatsorokra gyorsan r� Naruto, ijedt pillant�sokat vetve t�rs�ra, hisz m�g mindig tiszt�n eml�kezett az �rz�sre, mikor felk�sz�t�s n�lk�l… kezdtek neki a dolgoknak. V�lem�nye szerint csak a Kyuubi chakr�j�nak k�sz�nhette gyors gy�gyul�s�t, �s nem akarta �jra elveszteni a j�r�s k�pess�g�t. K�zben v�gig ny�gd�cselve, igyekezett nem �sszeroppanni a hatalmas k�j alatt, ami egyre kisebb id�k�z�nk�nt k�nozta meg gy�ny�rhull�mokkal.

- De m�r nem b�rom… - sz�rte ki a fogai k�z�tt Sasuke, mik�zben az�rt pr�b�lva mag�t visszafogni, nyom�dott neki egyre jobban a sz�ke fi�hoz. V�gyai teljesen �tvett�k az ir�ny�t�st teste f�l�tt, tudata pedig hi�ba is sik�tozott, izmai �nk�ntelen�l mozogtak.

V�g�l… m�giscsak siker�lt tal�lnia valami megold�sf�l�t probl�m�j�ra, �s forr� f�rfiass�g�t, nekitolta Naruto�nak. A rezg�s azonnal �tj�rta az � testr�sz�t is, egy halk ny�g�st kiszak�tva sz�j�b�l, majd m�r t�nyleg elvesztve �nuralm�nak utols� cseppj�t is, egyre gyorsabban d�rzs�lte egym�shoz a k�t h�mtagot.

Naruto arca el� kapva kezeit, szor�totta �ssze szemeit, majd kicsit mag�hoz t�rve, vezette le egyik karj�t h�ts�j�hoz, hogy azt�n egy ujj�val mag�ba hatoljon. Mik�zben ser�nyen t�g�totta mag�t, teste ism�t elkeseredett pr�b�t tett az orgazmusra, amit�l teste megvonaglott, s ism�t hangos sik�t�sban t�rt ki. Kihaszn�lva az er�s ingerek ny�jtotta alkalmat, tolta mag�ba m�g k�t ujj�t, mik�zben �vatosan r�sand�tva saj�t v�gyait hajszol� t�rs�ra, t�rt ki vad p�rban. V�g�l abbahagyva saj�t t�g�t�s�t, vette el kez�t eddigi hely�r�l.

- Kh�szh…

A holl� teljesen belemer�lt az �nkiel�g�t�s e k�l�n�s form�j�ba, �gy nem is hallotta meg Naruto halk szav�t. Csak �sszeszor�tott szemekkel, kipirult arccal, zih�lva ism�telgette ugyanazt a mozdulatot �jb�l �s �jb�l. �rezte, hogy lassan k�zeledik az �h�tott ponthoz, de egy bizonyos hat�rt, ak�rhogyan is akarta, egyszer�en k�ptelen volt �tl�pni.

Az Uzumaki, l�tva t�rsa er�lk�d�s�t, emelte fel jobb kez�t, s ujjait r�fonva a fekete haj� f�rfiass�g�ra, kezdte el kez�t gyorsan mozgatni, mik�zben a rezg� t�rgy miatti ny�gd�csel�se egyre magasabb hangokat �t�tt meg. Teste ism�t megpr�b�lkozott fesz�lts�gei szabadon ereszt�s�vel, amit�l izmai g�rcsbe r�ndulva er�lk�dtek. Keze szor�t�sa is er�sebb lett az Uchiha �gy�k�n, s mikor csillapodott l�nye fesz�lts�ge, feladva k�zdelm�t, lepillantva l�tta, hogy a m�sik pihegve pr�b�lja megem�szteni a nemr�g �tl�pett orgazmust.

Sasuke csukott szemekkel l�gatta a fej�t, mik�zben arc�r�l lassan potyogtak al� Naruto mellkas�ra, langyos verejt�kcseppjei, amik azt�n v�gigg�rd�lve a sz�ke felhev�lt b�r�n, elnyel�dtek az �sszegy�rt takar�ban.

Az Uchiha zih�lva pr�b�lta meg feldolgozni a m�morhull�m tarol�s�t, majd r�snyire kinyitva szemeit pr�b�lta kitiszt�tani tekintet�t. Az els� dolog, amit be tudott f�kusz�lni, az Naruto �lvezett�l ragacsos keze volt, amire kiss� elsz�gyellve mag�t nyelt egy nagyot. Nem akart feln�zni a k�k szemekbe, amik - ebben sz�z sz�zal�kig biztos volt - �t f�rk�szt�k, hiszen egyszer�en k�ptelen volt meg�rizni h�res nyugalm�t, �s mint egy �z�tt vad, �gy rohant a kiel�g�l�s fel�. �gy, hogy elt�ntesse gyenges�ge bizony�t�k�t, odahajolt t�rsa kez�hez, �s lass� nyelvmozdulatokkal lenyalta r�la a feh�r anyagot.

A sz�ke fi� m�g mindig er�sen zih�lt az �gy�k�n mozg� t�rgyt�l, s k�jesen nyikkant fel, ahogy a fekete haj� fi� nyelve v�gigsz�ntott b�r�n. Furcs�llva tapasztalta, hogy a seg�deszk�z m�r nincs test�re olyan hat�ssal, mint az ut�bbi id�ben, �gy kiss� lenyugodva �lt fel, kicsit f�lszegen. Ebb�l azonnal arra k�vetkeztetett, hogy ha t�rsa b�k�n hagyn�, egy hosszas alv�s ut�n, vagy ingermentes tev�kenys�gek seg�ts�g�vel teste le tudna higgadni.

- Erhessz ehl – mondta, majd kezeivel elkezdte h�trafel� h�zni mag�t.

- Ne akarj m�r megint megsz�kni… - mordult r� Sasuke a sz�ke fi�ra, mik�zben megragadta annak a cs�p�j�t, �s visszah�zta maga al� a m�sikat. – Tudod… m�g csak most j�n a f�fog�s… eddig m�g csak az el��telt k�stolgattuk… - h�zta ism�telten �nel�g�lt mosolyra a sz�j�t a holl�, majd finoman cs�kra invit�lva Narut�t, hirtelen a m�sikba hatolt.

Az Uzumaki d�bbenten sikoltott bele a cs�kba, majd el nem engedve az �t fal� ajkakat, h�z�dtak �ssze izmai, kiel�g�l�s�ket k�vetelve, de a kis gy�r� semmit nem engedve �llt ellen. K�ts�gbeesetten �lelte �t a fekete haj� h�t�t, mik�zben l�bait �tkulcsolva szerelme cs�p�j�n, simult teljesen test�hez. Nem b�rva tov�bb, kapta el fej�t, s teljesen kipirulva kezdte kapkodni a leveg�t, arra gondolva, hogyha �gy kik�sz�l m�r csak att�l, hogy a m�sik benne van, mi lesz, ha az Uchiha megmozdul. Szemeit ism�t k�ny�rg�sre b�rva n�zett bele az �t p�szt�z� tekintetbe, arc�ra s�r�tve minden egyes szabadul�sra v�r� v�gyat.