�jjel Yuki-val �lmodtam. Egy parkban voltunk, abban amelyikbe gyakran j�rtunk mikor m�g �lt �s nem volt olyan beteg. Egy fa alatt �lt�nk. Illetve � �lt, �n meg az �l�ben fek�dtem. Egyik keze l�gyan s�mogatta a hajam �s az arcom, a m�sik a derekamon nyugodott. Boldog voltam �s mosolyogtam. Azt�n feln�ztem Yuki-ra �s � is mosolygott. Fura, gondoltam, hiszen soha nem l�ttam mosolyogni.

-Mi a baj? - k�rdezte.

-Semmi - v�laszoltam - csak olyan boldog vagyok. Nem akarom hogy ez a pillanat v�get�rjen. Azt akarom hogy �r�kk� tartson.

-Shu - mondta - ennek m�r v�ge. Hiszen tudod, hogy �gy van. M�r elsz�llt a pillanat. El kell engedned.

-De nem akarom. Olyan j� itt Yuki-val. Olyan j�.

-De �n m�r HALOTT vagyok.

…

Hirtelen felriadtam erre a mondatra. A testem verejt�kben �szott. Igen, Yuki m�r halott. De eddig soha nem �lmodtam vele. Remegtem, mikor a dolog eljutott a tudatomig. A park, a fa, Yuki… minden csak �lom volt. Semmi sem volt val�s�g. Yuki m�r halott. De a sz�vem m�g mindig ut�na ki�lt, �rte s�r, nem k�pes elengedni. Magamhoz h�ztam a t�rdeimet, �tkaroltam a kezemmel, fejemet r�juk hajtottam �s hangtalanul s�rtam. Magam sem tudom mi�rt s�rtam, de s�rtam �s remegtem. Arra v�gytam hogy valaki �t�leljen �s v�gasztaljon. Ak�r Yuki, ak�r Hikaru, ak�r m�s. De nem j�tt senki. Egyed�l voltam a lak�sban, egyed�l a s�t�tben. F�ltem, reszkettem �s gy�szoltam. V�gytam valakire, valakire aki meghallgat, v�gasztal, tan�csot ad. De senki sem volt ott, csak a nagy s�t�t, �res, hideg lak�s. Azt�n abbahagytam a s�r�st, b�r m�g remegtem. K�s�bb, percek m�lva lassan felkeltem. M�r reggel volt, a red�ny r�sein besziv�rogtak a nap sugarai. Reggel f�l 9-re j�rt az id�. A koncertig alig k�t h�t volt h�tra. �gy d�nt�ttem bemegyek az NG-hez, azt�n megl�tom mi lesz. Abban b�ztam, hogy el tudom ker�lni Tohma-t. Nem volt kedvem m�g egy olyan esethez mint a m�ltkori. A m�ltkori? Hiszen az eg�sz k�t napja t�rt�nt. Ha akkor Hikaru nem bukkan fel, nem tudom mi lett volna. Tal�n elb�g�m magam, �s akkor Tohma gy�z. De nem! Ezt a gy�zelmet nem adhatom meg neki! De mi lesz, ha ism�t tal�lkozom vele? Mi lesz ha ism�t a falhoz szor�t �s megfenyeget? F�ltem, nem is kicsit, hiszen a karrierem m�ltott az eg�szen. Ha Tohma bev�ltja a fenyeget�s�t, nemcsak Jap�nban, de tal�n az eg�sz vil�gon nem lesz hely sz�momra mint �nekes. Abba pedig belehaln�k. Hiszen az �nekl�s az �letem. Nem tudn�k n�lk�le �lni.

…

M�r majdnem f�l 10 volt, mire az NG-hez �rtem. Az �tkez�ben nem tal�ltam senkit, �gy arra tippeltem, hogy az egyik st�di�-szob�ban vannak. V�gigmentem a folyos�n �s hamarosan besz�lget�sre lettem figyelmes. Fujisaki �s Hiro volt az. Fujisaki nem volt t�l halk �s hallottam hogy engem sz�d. Hiro meg pr�b�lta csit�tani.

-De ha egyszer mondom hogy nem sz�m�thatunk r�! - er�sk�d�tt Fujisaki - most sincs itt �s szerintem f�jhatjuk a koncertet. Vagy keres�nk egy m�sik �nekest!

-Ne f�jd fel! - mondta Hiro - rossz passzban van. Yuki most halt meg, �s Shuichi-nek most id�re van sz�ks�ge. �rtsd meg az �rz�seit.

-R�lam van sz�? - k�rdeztem �s bel�ptem.

-R�lad h�t! - f�jt Fujisaki - m�gis kinek k�pzeled magad? Azt hiszed k�nyed-kedved szerint j�ssz-m�sz, mint valami vil�gszt�r? Ha nincs kedved az eg�szhez akkor l�pj ki! Majd szerz�nk valaki m�st!

-Azt m�r nem! - ki�ltottam d�h�sen - ha valaki t�vozni fog az te leszel! �n �s Hiro alap�tottuk a band�t, te csak k�s�bb csatlakozt�l!

-Most hogy kiny�lt a csip�d! Bezzeg a m�ltkor s�rva rohant�l el, te kis beszari! - vigyorgott a k�pembe.

-Megl�tjuk ki a beszari! - morogtam �s megragadtam a mikrofont - a koncert pedig meg lesz tartva! Nem sz�llok ki!

-Ez a besz�d, Shuichi! - helyeselt mosolyogva Hiro - tudtam �n, hogy a bar�tom egy b�tor ember.

-Na el�g legyen, �s l�ssatok hozz� a gyakorl�shoz - l�pett be K - vagy pisztolyt szor�tsak a fejetekhez?

Csak pisztolyt ne! Ez volt K kedvenc m�dszere, ha valakit r� akart b�rni valamire. B�r nem sok kedvem volt �nekelni, de musz�j volt. Azt�n az eszembe jutott Hikaru. Nem tudom mi�rt, de hirtelen magam el� k�pzeltem, �s akkor mintha var�zser� sz�llt volna meg, kedvem t�madt �nekelni. L�ttam magam el�tt Hikaru-t, ahogy mellettem t�rdel a temet�ben, �s odaadja a CD-t hogy �rjam al�. Azt�n ahogy �t�lel �s megcs�kol a lak�sban, majd ahogy behozza a reggelit, l�ttam a CD-bolt el�tt, k�s�bb ahogy a padon �l mellettem, azt�n az �tteremben, a ruhaboltban. Minden eszembe jutott vele kapcsolatban. Megsz�llt az ihlet. Felid�ztem az elm�lt p�r napot �s megnyugodtam. Tudtam, hogy � �s Hiro mellettem �llnak �s nekem ez el�g is volt. �jra k�pes voltam �nekelni.

A gyakorl�s ut�n - ami eg�sz k�s� d�lut�nig tartott - nagyon kimer�ltem. Nem is csoda, hiszen lelkileg m�g mindig �ssze voltam t�rve.

…

Amikor haza�rtem m�r k�s� este volt. El�tte m�g besz�lgettem Hiro-val, de semmi olyan t�m�t nem hoztunk fel ami engem f�jdalmasan �rintett volna. � tudta hogy m�g el�gg� m�lyponton vagyok �s hogy a j� hangulatom �s az energi�m csak l�tszat. Tudta hogy bel�l tot�l �ssze vagyok zavarodva, �s m�g f�j a sz�vem. A mosoly, amit kifel� mutattam csak �larc volt. Igaz�b�l semmir�l sem besz�lt�nk t�l sokat, mert csak ker�lgett�k a forr� k�s�t, avagy hogy mi is van velem. Azt�n hirtelen Hiro t�m�t v�ltott.

-Mi van azzal a fi�val aki a m�ltkor veled volt? - k�rdezte.

-He? - meglepett a k�rd�s.

-Tudod kir�l besz�lek, nem? - n�zett Hiro a szemembe - mi van k�ztetek? Nem szokt�l csak �gy rajong�kkal l�fr�lni, f�leg nem mostan�ban.

-Ah… se… semmi - tiltakoztam zavartan - csak egy rajong�, aki seg�tett nekem. T�nyleg… semmi k�z�m… hozz�.

-Hmmm? - Hiro olyan arcot v�gott mint akit nem gy�ztem meg, de annyiban hagyta a dolgot.

Ez j�l is volt �gy, mert most semmi kedvem nem volt el�hozakodni vele, hogy f�lig belez�gtam egy vadidegenbe. B�r ha j�l belegondolok, Yuki is vadidegen volt, mikor beleszerettem. Csak k�s�bb kezdtem sz�p lassan megismerni. Most hogy r�gondoltam, szememet elfutott�k a k�nnyek.

-Mi a baj? - k�rdezte Hiro - j�l vagy, Shuichi?

-Igen - feleltem halkan - csak eszembe jutott �.

-Yuki? - szegezte nekem a k�rd�st kertel�s n�lk�l a bar�tom.

N�m�n b�lintottam. Azt�n nem sokkal k�s�bb elk�sz�ntem Hiro-t�l �s szedel�zk�dni kezdtem.

-Egy pillanat m�g, Shuichi! - sz�lt ut�nam Hiro - holnap fot�z�sunk lesz. Nem szeretn�m ha kis�rt szemekkel �s felpuffadt arccal jelenn�l meg, ok?

-Ok - mosolyodtam el halv�nyan - nem lesz gond.

Otthon nem v�rt senki, a lak�s �res �s s�t�t volt. A postal�d�ban csak p�r r�plapot tal�ltam, de ki is dobtam �ket olvas�s n�lk�l. �t�ltam a r�plapokat.

M�snap m�r jobban �reztem magam. Igyekeztem vid�mnak mutatkozni, hogy a rajong�k nem l�ssanak semmit. Nan�, hiszen ezek a k�pek magazinokba ker�lnek, meg lesz egy ami a plak�tunk lesz. Ez�rt folyton mosolyogtam a fot�z�son. De ez csak l�tszat volt. Most hogy Hikaru nem volt ott, nagyon mag�nyosnak �reztem magam. De k�v�l szinte kicsattantam az energi�t�l. A fot�z�snak csak k�s� d�lut�n lett v�ge �s addigra m�r �llni is alig b�rtam. Tot�l kif�radtam, ami nem is csoda. �jjel nem sokat aludtam, �s kor�n is keltem, �gy a fot�z�s v�g�re m�r majdnem eld�ltem. M�g j� hogy Hiro gondoskodott nekem k�v�r�l, meg kaj�r�l. Norm�l esetben nem iszom k�v�t, de ez most igaz�n j�t tett. Na nem a hangulatomnak, de h�t az kit izgat.

K�zben teltek-m�ltak a napok �s m�r egy h�t is eltelt. Hikaru nem jelentkezett, de nem izgattam magam k�l�n�sebben. V�g�lis dolgozott �s tal�n nem volt ideje hogy megl�togasson. Szerettem volna l�tni, de nem tudtam a c�m�t, s�t a mobilsz�m�t sem, de m�g az e-mail c�m�t sem. Kicsit mag�nyos voltam, de nem volt mit tenni. Az�rt fur�nak tal�ltam hogy nem jelentkezik, de nem voltam ideges, vagy ilyesmi. V�g�lis nem voltunk egy p�r, csak egyszer szeretkezt�nk. Igaz, ismertem a m�ltj�t, de ez nem v�ltoztatott a dolgon. Viszont az igaz volt, hogy beleszerettem. Szinte eg�sz nap � j�rt a fejemben, az elm�lt h�ten t�bbsz�r gondoltam r� mint Yuki-ra. Kiss� viccesnek is tal�ltam a dolgot, de nem tudtam rajta nevetni. V�g�lis Yuki volt �letem els� komoly szerelme, egy�tt �lt�nk h�rom �vig. Hikaru-t meg alig k�t hete ismerem. Nincs is k�t hete, hiszen �sszesen k�t napot t�lt�tt�nk egy�tt. Megcs�v�ltam a fejem.

-Hi�ba, Shindou Shuichi - mondtam magamnak - kezdesz becsavarodni.

…

Aznap �jjel megint �lmodtam. Ez�ttal egy foly� mellett voltunk, ahol vir�gok ny�ltak. Yuki �s �n a foly� partj�n �lltunk. Yuki megfogta a kezem �s lassan mag�hoz h�zott. De azt�n hirtelen elengedett �s �n nem l�ttam t�bb� �t. A k�p v�ltozott �s Yuki-t l�ttam amint el�ttem l�pdel. �n ut�nafutottam, de nem tudtam utol�rni.

-Yuki, Yuki! - ki�ltottam fel�, de � nem n�zett h�tra, csak ment el�re.

Futottam, de � egyre t�volabb ker�lt t�lem. Azt�n hirtelen valaki megragadott h�tulr�l. Megfordultam �s megl�ttam Hikaru-t ahogy a karomat fogja. Szomor�an n�zett r�m, majd megsz�lalt:

-Engedd el �t, Shindou-san! � m�r elment, el kell engedned!

-De nem tudom - feleltem k�nnyekkel a szememben - szeretem �t! Szeretem �t!

-Tudom - Hikaru megford�tott �s karjait a nyakam k�r� fonta - de most m�r �n is itt vagyok. Nem kell elfutnod, nem kell f�lned. Megv�delek.

-Nariyama-kun! - d�bbenten n�ztem r�.

-Sz�l�ts a nevemen, Shuichi! Sz�l�ts a nevemen!

-Hi…ka…ru…

…

Felriadtam �lmomb�l. M�g s�t�t volt kint, az �ra f�l kett�t mutatott. Az �lom felzaklatott. De nem �gy mint az el�z�. Remegtem, de nem f�ltem igaz�n. Lassan megnyugodtam �s felkeltem. Nem voltam m�r �lmos, hab�r nem aludtam most sem t�l sokat. Kimentem a konyh�ba �s f�ztem magamnak egy te�t. K�zben az �lmomon gondolkodtam. Mit jelenthet? Yuki meghalt ez t�ny. De Hikaru… mit akarhatott? Engedjem el Yuki-t? Igen, ez a megold�s! M�r meghalt, de �n m�g nem tudtam rajta t�ll�pni.

-Hi…ka…ru - suttogtam magam el� Hikaru nev�t - Hi…ka…ru.

Val� igaz, eddig nem sz�l�tottuk egym�st a keresztnev�nk�n. Igaz, Yuki-t sem sz�l�tottam soha a keresztnev�n, nem h�vtam Eiri-nek, mint Mika �s Tohma. De ezen soha nem gondolkodtam, hiszen term�szetesnek �reztem a dolgot. Megr�ztam a fejem �s visszefek�dtem aludni. B�r egy�ltal�n nem voltam �lmos, az �lom m�gis mag�val ragadott �s csak akkor �bredtem fel ism�t mikor m�r vil�gos volt. Az �r�mra n�ztem �s l�ttam hogy m�g b�ven van id�m. Reggel f�l h�t volt, nekem meg csak t�zre kellett mennem. �gy vettem egy forr� zuhanyt, �s csin�ltam magamnak egy kis reggelit. Tiszt�ra olyan volt mint egy norm�lis nap, kiv�ve hogy tot�l egyed�l voltam.

A nap a szok�sos m�don telt: gyakorl�s, megbesz�l�s, meg egy �jabb fot�z�s. Nem �rtettem minek t�bbsz�z f�nyk�pet csin�lni, ha mindegyiken ugyan�gy n�zek ki. De h�t csin�lni kellett. Meg m�retet vettek az �j fell�p�ruh�mhoz. K �s Sakano szerint ugyanis ideje m�sik ruh�t hordanom, mert h�t az a ruha amit h�rom �vig hordtam m�r divatjam�lt. A mostani is baromi j�l fog kin�zni. Feh�r fesz�l�s nadr�g, feh�r cip�, fekete testhez�ll� top �s halv�nyk�k kab�t v�r�s h�mz�ssel az oldal�n �s a h�t�n. Na �s ez�ttal nem fekete hanem feh�r keszty�, r�ad�sul k�ny�kig �r�. A kab�t ugyanis ujjatlan, �gy ink�bb csak egy hossz� mell�ny, ami combk�z�pig �r. Ja �s ne felejtsem el a kis ez�stsz�n� szalagokat sem a kab�t v�ll�r�l �s a keszty�mr�l. Tot�l j� hogy egy het�nk van h�tra, de a ruh�mnak csak most kezdenek neki. Ok, 10 napunk van m�g, de az akkor sem sok. Sose �rtettem a szab�nkat, hogy tud ilyen gyorsan dolgozni, de mindig id�ben k�sz lett.

…

H�t ez a nap is eltelt �s indultam haza. Otthon szok�s szerint megn�ztem a postal�d�t �s ez�ttal egy bor�t�kot tal�ltam benne. A c�mzettn�l az �n nevem �llt. Kibontottam �s egy apr� kis pap�r hullott ki bel�le. A pap�ron a k�vetkez� �zenet �llt:

Shindou-san!

Ha keresn�l itt megtal�lsz.

Nariyama Hikaru

Az �zenet alatt egy c�m szerepelt. Hikaru �rt nekem. Na de mi�rt nem v�rt meg? Tal�n dolga volt, �s ez�rt. Az �zenet el�g zavaros volt �s volt valami ami megr�m�tett benne. R�ad�sul a hely amit Hikaru �rt Shibuya egyik k�ztudottan host-klub-os �vezet�ben volt. Nem �ppen a v�r�sl�mp�s negyed, de nem az a hely, ahov� norm�lis ember bemer�szkedik. Mindenesetre k�v�ncsiv� tett a dolog. �gy kaptam magam �s m�g azon nyomban az �llom�sra rohantam hogy tal�lkozzak Hikaru-val. Sejtettem hogy nem a semmi�rt �rta a fecnit, de hogy mi volt a val�di c�lja, nem sejtettem.

…

Szerencs�re el�g hamar megtal�ltam a boltot. T�nyleg egy norm�lis k�nyvesbolt volt, ahol k�nyveket, magazinokat �s mang�t is �rultak. A bolt m�g nyitva volt, b�r Hikaru-t nem l�ttam bent. Egy id�sebb, k�z�pkor� f�rfi l�ttam a pultn�l, aki mikor megl�tott, bar�ts�gosan r�mmosolygott.

-J� est�t! - k�sz�ntem.

-J� est�t! Miben seg�thetek? - k�rdezte bar�ts�gosan.

-H�t, �n igaz�b�l egy Nariyama Hikaru nev� fi�t keresek. Itt dolgozik?

-Igen - felelte a f�rfi - de mi�rt k�rdezi?

-Iz�… � a bar�tom… �s csak gondoltam… ha m�r erre j�rok beugrom. Sz�val �rti, nem? Merre van?

-A rakt�rban. De most… hogy is mondjam… kiss� elfoglalt. Nem hiszem hogy lenne mag�ra ideje.

Elgondolkodva meredtem magam el�. �m ekkor egy ki�lt�st hallottam. K�ts�gtelen�l Hikaru hangja volt. Rohantam h�tra, �s szinte felt�ptem a rakt�r ajtaj�t. �m ami bent v�rt r�m, arra m�g �lmomban sem sz�m�tottam volna.