5.fejezet

Miután Hitsugaya telefonja jelzett, és miután narancs hajú hősünk megtalálta végre azt amit keresett,végre nekiindulhattak a küldetésnek.....de elötte...

A Kurosaki fiú a mellkasához nyomta a keresett tárgyat,majd immáron Shinigami-formájában, saját testét az ágyra fektette,

unszolni kezdte társát is.

        -        Nah, rajta!

        -        Várj már!A bogyók valahol a táskámban vannak...

        -        Hagyd!-jelentette ki a nagyobb, majd a fehér hajú kezébe nyomta a "lélekkilökőjét"

A fiú bólintott, majd társa példéjét követve, ő is elhagyta saját póttestét.

        -        Nah, menjünk!

        -        Menj csak előre!Majd beérlek!

        -        OK.-azzal kiugrott a ablakon.

A Narancs hajú vigyorogva, felemelte a kisebb testét, majd az elhagyott sajátjára hejezte,nem épp baráti póznak kinéző helyzetben.

Még utoljára elvigyorodott, végül követte a Kapitányt.

        -        Tudunk valamit róla?-kiálltott előre Ichigo.

        -        Már érzem az erejét.

        -        És?

        -        Vigyázzunk vele.Erős hipno-aurát érzek körülötte.

        -        Mit?-kérdezett vissza a fiú.

        -        Volt már ilyesmivel dolgod.Még régen...Olyasmi mint aki miatt az...

        -        Értem.-váltott komolyabbra a hangnem.

Ezután több szóváltás nem történt köztük, csak miután a helyszínre értek.

        -        Wow!-rittyentett Kurosaki-Méretes egy dög vagy....

        -        Ki merészel evés elött zavarni?!-mordult föl a hatalmas szörnyeteg-Ahh!Shinigamik!Hogy merészeltétek megzavarni a vacsorámat?!Ezért most belőletek fogok jóllakni!

A Monstrum támadáshoz készült.Egy gyors futásal rohant egyenesen a Zangetsunak.

        -        Hagyd csak...-mondta unottan Ichigo-Majd elintézem.Te ma már kaptál párat.

        -        De...!

        -        Semmi de!...Nekem is kell egy kis szórakozás!

A kapitány unottan fölugrott az egyik fára,és ott várta meg míg a narancs hajú Shinigami végez.

Amaz nem laca-facázott.Egy egyszerű mozdulattal átvágta a monsutrum torkát, majd eltette a kardját.

        -        Mehetünk.

        -        Rendben.-ugrott le a kissebb a fáról, ám hirtelen megtorpant.

        -        NAh mi van?

        -        Ahh!-nyögött föl fájdalmasan, majd a összerogyott.

Ichigo sietve odaugrott:

        -        Toushirou!Toushirou!!!Mi történt?!

        -        Mö...mögötted...-kelt fel a fehér hajú.

Mellkasától a derekáig egy szép vágás volt látható, melyből erősen folyt a vér.

-                      T…Toushirou….-nyögte rémülten, majd egy erős ütést érzett, és egy fának csapódott.

Fél szemmel még látta, hogy a lidérc megtámadja a Jég-Shinigamit.

Hitsugaya kapitány, a sebe miatt esetlenül ugrált egyik ágról a másikra, hosszú vércsíkot húzva maga után. Egy darabig még tartott a fogócska, majd a fehér hajú fáradtan rogyott a földre.Előkapta a kardját, és egy jól irányzott szúrással a lidércbe szúrta.

Majd szólította a jégsárkányát, és megfagyasztotta a szörnyeteget.

Addígra Ichigo is összeszedte magát, majd mérgét kiadba belerúgott a jégtömbbe.

-                      Szemét lidérc!- morgott, majd a kisebbre nézett- Meg vagy még?

-                      Jah. Élek.

-                      Hogy talált el?

-                      Csak halucináltad a szörnyet. Az igazi mögötted volt, és megkarmolt engem.

-                      Uhh. Ha meg evett volna téged, most komoly bajban lennénk.- ábrándozott a narancs hajú, észrevette az erősen levegőt kapkodó Hitsugayát.- Menjünk haza!

-                      U-Uhm.

Folytatás következiiiik